Borító: Nagy Renáta
Március 14. – A nemzetközi Pí-nap
1988 óta minden év 3.14-én a matematika egyik leghíresebb számát, a π -t ünnepeljük, melynek értéke kerekítve 3,14.
Sokak szerint a pí testesíti meg a tökéletes számot. Ez a szám 3,1415926535…-tel kezdődik és a végtelenségig tart, egyúttal a matematikában és a fizikában használt transzcendens (nem algebrai) szám. Számos érdekességet is hordoz azonban magában, melyek később számos összeesküvés-elméletnek is alapjául szolgáltak. Például, ha összeadjuk az első (6+6) × (6+6), tehát 144 tizedesjegyet, akkor 666-ot kapunk. Érdekesség továbbá, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein, és 2018-ban ezen a napon halt meg Stephen Hawking.
2015 március 14-én kiemelkedő napjavolt a matematikai számérték napjának, hiszen ekkor a π (3,1415) megegyezett a 3.14.15 dátum formátummal és emiatt a legpontosabb π-dátumnak volt tekinthető.
A pi-te vagy angolul pie is a számra vezethető vissza, ünnepnapjára rendszerint feliratozzák is ezeket a gyümölcsös pitéket, természetesen a π szám minél több tizedesjegyével.
A 2006. évi π-napi ünnepi rendezvényen a japán Haragucsi Akira sorolta fel a pí tizedesjegyeit. A mai napot is csúcsot tartó Akira 100 000 tizedesjegyet sorolt fel, de ez 16 órájába tellett.
Április 9. – Unikornis világnap
Az ünnep pontos eredete tisztázatlan, a dátum azonban lehetőséget kínál érdekes programok szervezésére. Ezen a napon ünnepeljük a gyönyörű, mitikus lényt: az unikornist.
Az egyszarvúak már a régi görög mítoszokban is jelentős szerepet kaptak. Itt elég csak Zeuszra gondolni, aki egy hófehér unikornison ülve udvarolt Hérának.
Az idő előrehaladtával az unikornis szarv státuszszimbólummá vált, szinte minden uralkodó birtokolt egyet. A középkorban, mikor a legendák virágkorukat élték, úgy tartották, hogy ezek a szarvak minden betegségre gyógyírt jelentenek, így hatalmas kastélyok árával vetekedtek. A “szarvakat” (amelyek valójában a narváloktól származtak) vikingek árulták, akik folyamatosan az északi vizeket járták. Elterjesztették azokat a történeteket, melyek szerint a legénység embert próbáló küzdelmek árán szerezhette meg ezeket a veszélyektől hemzsegő unikornisok földjét. A XVIII. században a mesék lelepleződtek, hiszen az európai tengerészek maguk is szembe kerültek a narválokkal.
Az 1980-as években hatalmas szenzációként söpört végig a világon a hír: a Ringling Fivérek cirkuszában egy igazi, élő unikornis lépett a porondra. A lényt Lancelotnak keresztelték és „az élő unikornis” szlogennel reklámozták.
Néhány évvel később persze kiderült a turpisság: Az unikornis szarvért egy kaliforniai természettudós volt a felelős, aki kedvtelésből átműtötte az újszülött kecske szarvait a homlok közepébe, így a kecske egyszarvúként fejlődhetett tovább. A tudós bevallása szerint a műtét nem okozott semmiféle fájdalmat és az unikornissá válástól eltekintve semmi baja nem származott belőle a kecskének. Ez csak egy kis állatplasztika volt.
Május 4. – Star Wars nap
Természetesen a sci-fi rajongók is kaptak egy napot, amit teljes mértékben a sajátjuknak érezhetnek. Május 4-én ünnepeljük a Csillagok háborújának univerzumát, többnyire cosplayes események formájában.
Maga a dátum egy angol szójátéknak köszönhető. A filmek visszatérő mondata, „Az erő legyen veled!” angol nyelven így hangzik: „May the force be with you!”, ami könnyen hallható „May the fourth be with you!” – ként. (jelentése: május negyedike legyen veled!)
A szójáték a film 4. részének 1977-es bemutatója után két évvel lett ismert. 1979. május 4-én, Margaret Thatchernek, az Egyesült Királyság első női miniszterelnökének megválasztása után a pártja a következő hirdetéssel köszöntötte őt a London Evening News-ban: „May the Fourth Be with You, Maggie. Congratulations.” (Május negyedike legyen veled, Maggie. Gratulálunk!).
Cikksorozatunk következő részében nyári világnapokról olvashattok. Tartsatok velünk a folytatásban!
