Borítókép: breezyscroll
Mi is a deepfake?
Egy olyan AI képszerkesztési eljárás, ami egy meglévő képből vagy videóból kicserél egy személyt egy másikra, és így azt mutatja, mintha az a bizonyos személy mondaná és tenné azt, ami az eredeti képen vagy videón van. Ezek persze lehetnek vicces mémek vagy shitpostok is, amik egy ideig bekerülnek az internetes köztudatba, ezenkívül használhatják őket filmekben és reklámokban is, hogy a színész fiatalabbnak tűnjön, mint valójában. Viszont a deepfake-ek nagyobb százaléka kimondottan ártó szándékkal készül, és ezen felül a legtöbb pluszban erősen szexuális is. Na de hogy ismerjük fel őket?
A deepfake-ek a biometrikus adatokat használják fel, szóval az arcunk hosszát, szélességét és még a szemünk, szájunk, orrunk is egy-egy olyan adatlánc lesz, ami alapján ki lehet számolni, hogyan illene is rá az a másik kép a fejünkre anélkül, hogy a méretei túl nagyok vagy kicsik lennének.
A deepfake-ek felismerése
Kezdetekben egész könnyű volt kiszúrni ezeket a változtatásokat, mivel még akkor az AI tanulórendszere elég kezdetleges volt, ezért előfordulhatott olyan, hogy nem jól illesztette rá a kivágott anyagot az eredetire, vagy még ami szembetűnőbb volt, hogy a kép eltorzult és eléggé elmosódott lett. Ezenfelül a képgenerátorok érdekes extra dolgokat tehettek a képekre – amúgy most és akkor is a kezekkel volt a gond –, így előfordulhatott az, hogy 6 ujjú vagy 3 kezű embereket készített a képgenerátor. Ha egy videóról beszélünk, akkor általában nehezen utánozták le a szájmozgásokat és az érzelemkifejezéseket, mint szemöldök ráncolását, de lehetett olyan is, hogy ki- és bevillant a rátett kép a felvételen.
Ezek a hibák mára már a legtöbb helyen eltűntek, így a legmegbízhatóbb megoldás a képalapú visszakeresés, amivel láthatjuk, hogy milyen más helyeken használták már a képet, vagy az is lehet, hogy még sehol máshol sem. Emellett az is egy jó megoldás, ha nem fogadunk el mindent úgy, ahogy van, és egy kicsit jobban beleássuk magunkat az adott témába, így csökkenthetjük annak az esélyét, hogy álhírekre bukkanjunk, és ezzel mi is tudatosabb internethasználóvá fogunk válni. Általában ezeket politikai vagy radikális gondolatok terjesztésére szokták használni, de adatlopáskor és személyazonosság-lopáskor is használhatják őket különféle zsarolóeszközként.
A deepfake-ek szabályozása
Már több olyan ország is van, ahol próbálják szabályozni őket, viszont még nem jutottak semmi olyan érdemlegesre, amivel ezeket meg lehetne állítani, vagy legalább az ebből származó etikai károkat csökkenteni. Leginkább az AI modellek készítőinek kéne ezzel megküzdeniük, mivel ők értik legjobban ezeknek a működését, és esetleg készülhetnének olyan programok is, amik ezeket felismerik, vagy pedig a mi személyi adataink tárolását és biztonságát kéne fejleszteni, mivel rengeteg magánembernek és cégnek tudnak kárt okozni a deepfake-ek.
Néhány program a kivédésükre
Sentinel: Leginkább vállalatoknak és kormányszerveknek lett kitalálva ez az oldal, ahova fel lehet tölteni a kérdéses tartalmat, és az AI felismerő algoritmusukkal automatikusan láthatjuk, hogy hol változtattak azon a digitális tartalmon.
FakeCatcher: Az Intel által kifejlesztett FakeCatcher az arcunkban lévő erek színváltozásait szűri ki, és így el tudja dönteni, hogy az a videó valós-e. Ennek az algoritmusnak olyan 95%-os találati esélye van.
Microsoft Video Authenticator Tool: A Microsoft felismerő rendszere a szürkeárnyalatok változását figyeli, így valós idejűleg ki tudja számolni, hogy az a videó vagy kép mennyire lehet hiteles.
Jelenleg ez a harc csak egyéni szinten zajlik, mivel mi magunk tudunk változtatni az internethasználati szokásainkon, és csak mi tudunk odafigyelni az adataink biztonságára.
