Borítókép: Katona József Színház Facebook-oldala
A botrány kezdete
A Mefisztóland-et eredetileg a berlini Maxim Gorkij Theater számára írta a darab rendezője,
Dömötör András még 2016-ban. A mai Magyarország társadalmi viszonyaira és színházi helyzetére komponált változatot tavaly áprilisban mutatta be a Katona József Színház.
Az előadás elején egyből egy erőteljes kiáltványt olvasnak fel a színészek – a színdarabbeli előadás után, a tapsrend előtt kétségbeesett segélykérést hallhatunk, amelyben megismerhetjük, min ment keresztül a társulat és az ország az elmúlt időszakban. Támogatást kérnek, hogy megmaradhasson a független színjátszás… (Ismerős képek napjaink Magyarországának színházi viszonyaiból) Ezután nem sokkal bemutatkozik az a néző, aki egy ketrecbe zárva éhségsztrájkot tart a színház előtt, és akinek belső monológjai keretet adnak a cselekménynek, bemutatva a hatalom nagyzolását, és a történet egyre abszurdabb irányba folyását. A Máté Gábor által alakított igazgató, noha “kedvesen” mutatkozik be, hamarosan bekeményít, szavaival élve “nem mélyíteni szeretné az árkokat, hanem betemetni őket, és sóval behinteni a helyüket”. Innentől kezdve pedig nincs megállás…
Az elementáris erő
Az előadás magával rántja a nézőt már az első percektől fogva, ehhez pedig nem csak a kissé szokatlan, cirkuszi porondot idéző játéktér járul hozzá, hanem az is, hogy a főszereplők karizmatikusan állnak ki, és a kiáltvánnyal egyből belerántanak minket a történet sűrűjébe. A társulat két kiemelkedő színészegyéniségét Mészáros Béla és Takátsy Péter játssza.
Az előadás nem mentes a káromkodásoktól és polgárpukkasztó jelenetektől, ám ezek inkább a mondanivalót mélyítik, mintsem a trágárságot szolgálják. Egy-egy frusztráltabb csúnya szó inkább jelképezi a feszültség kiadását, a hangulat fokozását. Az előadás mély szimbolikájában Szacsvay László játékát emelném még ki, aki hol kártevőirtóként, hol villanyszerelőként jelenik meg, és mindig egy földöntúli “jelenést” hoz magával, ami “megigézi” a színészeket. A többi szereplő is mind remekel, a Katona krémjét láthatjuk a színpadon.
Kép forrása: Katona József Színház Facebook-oldala
Miért “kiáltás a sötétségben”?
A Mefisztóland olyan problémákra világít rá egyedi látásmóddal, humorral és üzenetközvetítéssel, amelyek a legkiemelkedőbb előadások sorába emelik. A sok szimbolika egyértelműen hozzátesz a rétegekhez, amelyeket az előadás képvisel. A “kiáltást”, amit az előadás hallat, mindenkinek meg kellene hallania, mert a kiáltást, amit az előadás hallat, fontos meghallanunk, talán még nem késő.
