Könyvklub VII. – Mit olvasunk mi, Életmódosok

Budapesti Szerkesztőség
Színesek vagyunk és különbözőek, azonban továbbra is van valami, ami közös bennünk: a könyvek és az olvasás szeretete.

Az Életmód rovat egy igen tarka közösség, tele különböző érdeklődésű emberekkel. Az eltérő témák, amelyek a mindennapokban foglalkoztatnak minket, az olvasási szokásainkon is alakítottak, így cikksorozatunkban a könyveké a főszerep. Háromhavonta rendszeresen jelentkezünk az elmúlt hónapok kedvenc könyveivel, egyfajta  „ajánlócsokrot”  készítve ezzel, a sok műfaj között válogatva. 

„Nehéz elmagyarázni a depresszió mibenlétét annak, aki nem szenvedett tőle. Mint a földi életet egy űrbéli idegennek. Referenciapontok híján metaforákra kell hagyatkoznunk. Alagútban rekedsz. Az óceán fenekére süllyedsz. Lángolsz. Az intenzitása a legmeghatározóbb, szétrobbantja az érzelmek spektrumát. Amikor benne vagy, nyakig benne vagy. Nem léphetsz le anélkül, hogy ne intenél búcsút az életnek, mert az az élet. A te életed. Minden, amit megélsz, azon szűrődik át. Következésképp mindent felnagyít. A legszélsőségesebb esetben maguk alá temetnek olyan dolgok, amelyeket egy átlagember észre sem venne.” 

Matt Haig brit író, újságíró huszonnégy éves korában nézett először szembe a depresszióval. A Miért érdemes életben maradni? című memoárjában leírja, hogyan tette túl magát a betegségen és szerezte vissza az irányítást az élete felett. Nem csak azoknak hasznos olvasmány a könyv, akik maguk is szenvednek vagy szenvedtek már depresszióban, hanem azoknak is, akik szeretnék – megpróbálni – megérteni. 

„nem hagyom
hogy beépíts az életedbe
amikor 
azt akarom hogy
együtt építsünk fel egy életet
– a különbség”

Rupi Kaur tej és méz című verseskötete mélyen érzelmes mű. A könyv számos kihívást jelentő témát érint, többek között a traumát, a női lét nehézségeit, a szerelmet és az önelfogadást. Kaur rövid, mégis megrendítő verseinek és jellegzetes illusztrációinak kombinációja egyszerű de mégis lenyűgöző hatást eredményez. A szerző saját tapasztalatokból merít, versei gyakran az identitás, a nők elleni erőszak és a családi kapcsolatok köré épülnek. Az érzelmi töltet mélyre hatol, de a kötet végére a gyógyulás és az önszeretet érzései válnak dominánssá. Az olvasó egy olyan érzelmi utazáson megy keresztül, amely egyszerre nyomasztó és inspiráló. A tej és méz nem pusztán versek gyűjteménye, hanem a kortárs nők által átélt tapasztalatok és érzelmek naplója. Ajánlott mindazoknak, akik elgondolkodtató, érzelmileg intenzív, mégis tömör, mély nyomot hagyó olvasmányt keresnek.

„Letakarjuk a tükröt, megállítjuk az órát,
Hasra fekszünk, fű növi be a hátunk,
Gödröt sírunk a földbe. Amikor felállunk,
Krumpli csírázik arcunk barázdáiból.”

Kis Judit Ágnes Négyszög című könyve nagyon is rólunk, nőkről és férfiakról szól. A mi küzdelmeinkről, a születéstől a szerelmen át, egészen a halálig. Egy igazi lírai kötet a túlélésről és a győzni akarásról. Mindezt teszi úgy, hogy a dráma köntösét veszi magára, így az olvasóban azt az érzést kelti, mintha egy színdarabot nézne. De ez nem is baj, hiszen ez teszi igazán átélhetővé és tartalmassá a versbe szedett történeteit. Kiváló olvasmány azoknak, akik valami rövid, de annál tartalmasabb művet szeretnének a kezükben forgatni.

Egy ember se vitéz, amíg nem gyalogolt száz mérföldet. Ha tudni akarod az igazságot magadról, odáig gyalogolj, ahol már senki sem tudja a nevedet. Az utazás nagy kiegyenlítő, a nagy tanító, keserűbb, mint a gyógyszer, kegyetlenebb, mint a tükör.”

Ha az ember sorozatokról ír könyvajánlót, érdemes az első résszel kezdeni. Ezt a Hallgató Magazin is így gondolja, az első rész ajánlóját itt olvashatjátok, és most beszéljünk a folytatásról.

Az idő szépen lelassul, a cselekmény azonban nem. Mindent ott folytatunk, ahol abbahagytuk és tovább hallgathatjuk Kvothe történetét diákkorából. Attól független, hogy a második rész messze nem tárgyal akkora részt kedvenc kocsmárosunk életéből, mint az első, a világ nem lesz kisebb. Sőt: teljesen új tájakra követhetjük a főhőst. A kalandok egyre nagyobbak, az érzések egyre mélyebbek lesznek, Patrick Rothfuss pedig méltán maradt az egyik kedvenc íróm.

„…minél fiatalabb az özvegy, annál jobban felszínre kerül a szenzációéhes kíváncsiság. E tekintetben a legnagyobb megdöbbenést és egyben a legismertebb botrányt a mindössze 18 éves Roop Kanwar váltotta ki azzal, hogy föláldozta magát férje halotti máglyáján.”

Kovács Gábor ismeretterjesztő könyve tökéletes választás egy egy napos olvasós-kuckózós-tudományoskodós napra. A kötet segít – ha megérteni nem is, de – talán kicsit mélyebben megismerni egy tőlünk távoli kultúra rendkívül idegen hagyományát: az özvegyégetést. A dokumentarista könyv Indiába kalauzol minket, és amellett, hogy számos kontextusból elborzasztja olvasóit, rendkívül izgalmas és informatív. Vigyázat: hamar beszippant!

Borítókép és képek: Kukla Zsuzsanna Dóra
Grafikák: Molnár Dorina
Cikkírók: Doma Fanni, Czender Tamás, Kovács Nikolett, Szász Alexandra, Kollár Tímea Aranka