Úszásban az első
A magyar küldöttség első aranyérmét Kós Hubert szerezte meg. A 21 éves úszó 200 méter háton a legjobb idővel jutott a döntőbe, ahol a végső hosszra ugyan csak másodikként fordult, azonban egy bravúros úszással az utolsó métereken megelőzte görög ellenfelét, így 1:54.26-os idővel a dobogó legfelső fokára állhatott. Hubi a döntő után adott interjújában azt mondta: “Abban a gatyában úsztam, amivel megnyertem a VB-t, szóval az is biztos segített”. Azt nem tudjuk, hogy tényleg a nadrágban volt-e a titkos erő, azonban tényleg említésre méltó, amit Hubi is elmondott az interjúban, hogy eddig összesen kétszer úszott 1:55 alatt, ez a két alkalom pedig a tavalyi VB, illetve a mostani olimpiai döntő volt, melyeket meg is nyert.

52 év után újra a csúcson
Nem kellett sokat várnunk a második aranyra sem, ugyanis augusztus 2-án, Kós Hubert győzelme után egy nappal a férfi párbajtőr csapat állhatott a dobogó legfelső fokára. Az Andrásfi Tibor, Koch Máté, Nagy Dávid, Siklósi Gergely alkotta csapat egész nap elképesztő módon menetelt. A legjobb nyolc között Kazahsztán ellen vívtak a srácok, a kilenc asszó közül mindössze kettőben maradtak alul, így 45-30-ra győztek. Az elődöntőben a világranglista második helyezett franciákkal találkoztak, ahol szinte hibátlan vívással, a kilencből nyolc megnyert asszóval, szintén 45-30-as végeredménnyel búcsúztatták el a házigazdákat, ezzel pedig 2016 után ismét döntőt játszhatott hazánk csapata ebben a versenyszámban.
A döntőben az ellenfél a világranglista első Japán volt. A rendkívül szoros mérkőzésen felváltva érkeztek egyik-másik oldalról a találatok, így a rendes játékidő 25-25-tel ért véget, ezért döntő tusra került a sor a japán Koki Kano és Siklósi Gergely között, amit végül a magyar vívó adott ellenfelének. Ezzel a győzelemmel az 1972-es müncheni győzelmet követően 52 év után ismét aranyérmes lett a magyar férfi párbajtőrcsapat.

Visszatért és hozta a kötelezőt
Az olimpia egyik, ha nem legnagyobb magyar éremesélyese Milák Kristóf volt. Az elmúlt fél évben több irányból is érték negatív kritikák a magyar úszót, aki volt, hogy nem jelent meg edzésén, és volt, hogy hetekig eltűnt a média, valamint a szurkolók szeme elől. 2021-ben Tokióban 100 méteren pillangón második helyen végzett, 200-on pedig nem talált kihívóra és megszerezte első olimpiai bajnoki címét.
Idén mindkettő versenyszámban aranyesélyesnek számított, és ezt be is bizonyította. A 200 méter pillangón elért második helye után ugyanis 100 méteren ő állhatott fel a dobogó legfelső fokára. 200-on egyébként hajszálon múlt Kristóf címvédése, ugyanis csak az utolsó métereken előzte meg őt az a francia Léon Marchand, aki végül az olimpiát öt éremmel (négy arany, egy bronz) és négy olimpiai rekorddal zárta. A magyar úszót ez a vereség sem tántorította el attól, hogy megszerezze, amiért jött, és 100 méteren (az utolsó hosszra még csak negyedikként fordulva) egy hatalmas hajrával faképnél hagyta a mezőnyt, és vált kétszeres olimpiai bajnokká.
Hogy ezután eltűnik-e ismét a média elől Milák, azt nem tudjuk. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a fiatal klasszisnak új edző után kell néznie, miután korábbi edzője, Virth Balázs az olimpiai győzelem után nem sokkal bejelentette, hogy nem folytatják tovább a közös munkát. Keringenek olyan információk, hogy Milák – Kós Huberthez hasonlóan – Amerikában folytatja majd a felkészülést egy ottani edzővel, de az is lehetséges, hogy egy hazai edző karolja majd fel a kétszeres olimpiai bajnokot.

A Szajna új királya
A párizsi játékokat megelőzően nagy port kavart, hogy a triatlonnak, valamint a nyíltvízi úszásnak is a Szajna folyó ad majd otthont, ugyanis nem csak júniusban, de még az első versenyszám kezdete előtt pár nappal is olyan rossz volt a vízminőség, hogy az nem volt alkalmas az úszásra. Az eredeti napirenden végül változtatni is kellett, a férfi triatlonosok versenye egy nappal eltolódott. A nyíltvízi úszás versenyszámait megelőzően a folyó szennyezettsége szerencsére a megengedett határ alatt maradt, így a sportolók az eredeti időpontban kezdhették meg a versenyzést.
A férfiak 10 km-es mezőnyében szerepelt Rasovszky Kristóf, aki a három évvel ezelőtti tokiói olimpián ezüstérmet szerzett ugyanebben a versenyszámban. Kristóf elképesztően úszott, és 2.5 kilométertől végig ő haladt az élen – ezután csupán egyszer szorult vissza a második helyre, amikor evő- és ivó szünetet tartott, de ezt a lemaradást hamarosan vissza tudta hozni –, az előnyét pedig egészen a verseny végéig meg tudta tartani. Ez az elképesztő, kilométereken át tartó vezetés külső szemmel öngyilkos taktikának tűnhet, azonban Kristóf edzője, Szokolai László a verseny után úgy nyilatkozott, hogy ez egy olyan taktika volt, amely kötelező elem volt a győzelemhez, hiszen így a magyar volt, aki irányította a versenyt, a többiek csak hozzá igazodtak és őt követték.
A Balatoni Cápának is nevezett úszó ezzel az olimpiai bajnoki címmel nem csak saját éremgyűjteményét gyarapította, hanem a 2008 óta hivatalos versenyszám első magyar olimpiai aranyérmét is megszerezte. Sikerének különlegességéhez az is hozzájárult, hogy barátjával és edzőtársával, Betlehem Dáviddal együtt állhatott fel a dobogóra, aki a távot egy hatalmas hajrával végül a harmadik helyen zárta. A srácok magabiztosan álltak a rajtvonalhoz, és a verseny után Kristóf elmondta, hogy rengeteget segített számukra, hogy a Duna vizében úsztak és edzettek az olimpiára.

Jött, látott, győzött
A taekwondo 2000 óta olimpiai sportág, azonban egészen idáig nem volt egyetlen egy magyar női sportoló sem, aki hazánkat képviselte az ötkarikás játékokon. Ez idén megváltozott, hazánkból három versenyző is sikeresen kvalifikálta magát, köztük a csupán 18 esztendős Márton Viviana.
A Kanári-szigeteken született Viviana és ikertestvére, Luana kiskorukban ismerkedtek meg a sportággal és először Tenerifén, majd Madridban jártak edzésre. Vivianának sikerült az olimpiai kvalifikáció, így először vehetett részt ötkarikás játékokon, tapasztalata azonban rengeteg volt, hiszen korábbról már kadét, ifjúsági és junior világbajnoki címmel is rendelkezett.
A csodalány egy egész napos magabiztos meneteléssel – olyan ellenfeleket is legyőzve, mint a világranglista első belga Sarah Chaarit – egészen a döntőig jutott, ahol megállíthatatlannak bizonyult, és a világranglista második Alekszandra Perisics felett két menetben diadalmaskodott. Ezzel nemcsak a sportág első magyar olimpiai érmesévé és bajnokává vált, hanem Egerszegi Krisztina és Ónodi Henrietta mögött a harmadik legfiatalabb magyar női olimpiai bajnok lett.

A tökéletes befejezés
Milyen szebb zárást tudnánk elképzelni az olimpiának, mint hogy az utolsó versenynapon is egy magyar versenyző állhat a dobogó legfelső fokára? Szerintem semmilyet.
Beteljesült álom ez, hiszen Gulyás Michelle személyében a magyar aranyak száma a 2024-es ötkarikás játékok utolsó napján hatra gyarapodott. A magyar öttusázó a második helyen várta a vasárnapi döntőt. A lovaglásban hibátlanul vette lovával az akadályokat és 300 pontot rakhatott zsebre.
Az öttusa említett száma egyébként idén volt utoljára látható az olimpián, ugyanis a lovakkal kapcsolatban több probléma is felmerült a közelmúltban. A NOB tavaly év végén bejelentette, hogy maga az öttusa mint sportág nem szerepel a következő, 2028-as Los Angeles-i olimpia előzetes programjában, azonban adott feltételek mellett lehet még esélye a bekerülésre.
Az, hogy a versenyzők nem saját lovaikkal versenyeznek, hanem a rendező ország által hozott, ott helyben kisorsolt lovakkal, önmagában egy nagy rizikófaktor, ugyanis ennek köszönhetően kiszámíthatatlan, hogy a lovak milyen teljesítményt nyújtanak majd. Az idei női öttusa döntőben is két versenyző nulla ponttal végzett a számban, mert leestek az állatokról. Emiatt, és a lovak bonyolult szállítása és egyenlőtlen felkészítése, esetleg hiánya, valamint a Los Angeles-i feltételek miatt is döntöttek úgy, hogy a lovaglás helyett akadályversenyen kell részt venniük majd az öttusázóknak.
Lovaglás után következett a bónusz vívás, ahol Michelle az olasz Elena Micheli-től kapott ki, így maradt a korábban elért 245 pontja. Úszásban 2:12.44-es idővel 286 pontot tudhatott magáénak, így az utolsó, kombinált számban második helyről, 13 másodperces hátrányból indult a francia Elodie Clouvel-vel szemben. A hátrányt azonban hamar behozta Michelle, az első körnél ugyanis francia ellenfele “beakadt” a lövészállásban, a magyar viszont gyors öt hibátlan találattal átvette a vezetést, amit egészen a verseny végéig meg is tudott tartani.
Tárt karokkal és könnyekkel küszködve szakította át a rajtszalagot, és nyerte meg a versenyt, méghozzá világcsúccsal. Ezzel az eredménnyel megszerezte hazánk tizedik olimpiai aranyérmét öttusában, valamint Vörös Zsuzsanna 2004-es sikere után ismét magyar állhatott a dobogó legfelső fokára.

Hazánk az ötkarikás játékok összesített éremtáblázatán a 14. helyen hat arannyal, hét ezüsttel és hat bronzzal zárt.