borítókép: pixabay.com, mohamed_hassan
Situationship – a jól megalkotott fogalom, a kötődés hiányának melegágya
A jelenlegi generációnál megfigyelhető, hogy a határokat elmossuk bizonyos dolgok között vagy messzebbre tesszük azokat. A „situationship” egy olyan helyzetet jelöl, ahol nincsenek kijelölt határok, sem konkrétumok. Térjünk is rá, mit takar ez a szó: egy olyan viszonyt, ahol úgy tűnhet, kapcsolatban vagyunk, viszont ez mégsincs kimondva, így kiskapuk ezrei mutatkozhatnak meg benne. Ez a „kapcsolat” lehet érzelmileg is komoly, de az elkötelezettség és a határok hiánya jellemzi, amelynek okai többfélék lehetnek. Rossz tapasztalatokat szereztünk, vagy nem vagyunk biztosak abban, hogy el akarunk -e köteleződni, esetlegesen a partnerben nem bízunk eléggé. Azonban egy ilyen viszony komoly zavarokat okozhat bennünk, egyrészt bizonytalanságot a kapcsolatokban, másrészt megingást a szerelem milyenségében. Hiszen ebben kialakulhatnak érzelmek, amelyek sokszor kimondásra is kerülnek, de semmiképpen sincsenek rögzítve, vagy konkretizálva. Olyan ez a viszony, mint egy játszma, megjátsszuk magunkat és kijátsszuk a másikat.
A kiskapuk megléte és a hibrid verziók
Egy ilyen kapcsolat kezdetben gyakran érezhető könnyednek, szabadnak. Az együtt töltött idő, testi kapcsolat, néha érzelmekkel egybekötve – de kötöttségek nélkül – élvezhető, viszont kiskapukat szül. A legszélsőségesebb példa, hogy így tudunk más emberekkel is találkozni, anélkül, hogy az félrelépésnek számítana. De ezen túl megfigyelhető akár annak a megléte is, hogy nincs „jelentési kötelezettségünk” a másik felé, így teljesen rendben van, ha esetleg nem keressük napokig a másikat vagy nem közöljük vele, merre járunk. Belefér az is, ha következetlenek vagyunk az érzéseinkben és a tetteinkben és teljesen rendjén van az is, ha variáljuk őket – legalábbis a kiskapuk tekintetében teljesen normális.
A hibrid verziók alatt az értendő, hogy sokszor már a situationship „határai” sem tisztázottak vagy ugyanolyanok minden esetben. Sokan arra panaszkodnak, hogy adott partnerük nem mutatja be őket a családjának vagy a barátainak, de az is előfordul, hogy ez nem marad el. Ezek a típusok azért jöhetnek létre, mert egyre bizonytalanabbak vagyunk a kapcsolatok terén és valahol a közösségi médiában is észrevehető, hogy egyre több kapcsolati forma lát napvilágot és válik elfogadottá.
A situationship jelenségén túl, a „nem kapcsolat” dimenziójában
Az előbb említett hibrid verzió példáján indulnék el a portál átlépése után. Az szintén a jelenség lenyomata, hogy a házasság és a családalapítás egyre inkább kitolódik, így sokkal inkább megfigyelhető az ilyen típusú viszonyok elterjedése. Ezek nem ördögtől való dolgok, csak fontos a tiszta kommunikáció minden esetben. Annak egyértelműsítése, hogy az egyik fél vagy netán a másik sem kapcsolatra vágyik. Ez azért fontos, mert ha nincs konkretizálva a nem kapcsolat, akkor az könnyen szül bizonytalanságot, illetve későbbi kötődési problémákat – a már meglévők mellé. Azonban, ha ezek világossá válnak a két fél között, akkor az már nem is feltétlen lehet situationship, hiszen annak alapja a bizonytalanság, a folytonos önmegkérdőjelezés. Ebben az esetben egy új fogalom is elénk kerül, az FWB, azaz a friends with benefits (vagyis barátság extrákkal). Ebben azonban romantika hiánya figyelhető meg és ez főként fizikai kapcsolatot takar.
Az elkerülő kötődés lehetséges gyökerei
Ez egy mélyen gyökerező pszichológiai jelenség, amelynek kialakulásához számos tényező járulhat hozzá. Egy ilyen meghatározó tényező lehet a családi háttér. Ha valaki gyermekként nem tapasztalta meg a biztonságot és az érzelmi támogatást, akkor hajlamosabb lehet az elkerülő kötődés kialakulására felnőttként. Azok a családi minták, ahol az érzelmeket elnyomták vagy nem voltak kifejezve, hosszú távon is befolyásolhatják a kapcsolatokat. Hiszen az érzelmek kifejezése nehézkes lesz, vagy esetleg képtelenek is leszünk rá. Továbbá, ha a családi mintában nem látunk egy stabil érzelmi kapcsolatot, akkor az is negatív hatást gyakorolhat a későbbiekben a kötődési szokásainkra. A már említett rossz tapasztalatok, traumák is okozhatnak gondokat. Akik traumatikus élményeken esnek át, könnyen és gyakran fejlesztenek ki védekező mechanizmusokat (például érzelmi elzárkózást) annak érdekében, hogy ne kelljen újra átélni a fájdalmat.
Ha már az önazonosságunkat is érinti az elkerülő kötődés
Nemcsak a kapcsolatokat érintheti ez a fajta kötődési stílus, hanem az önazonosságunkat is. Gondoljunk csak bele, mennyivel bizonytalanabb az az ember, aki folyamatosan az elkerülő kötődést választja. Magával szemben is bizonytalan, sokszor magával sem őszinte, mivel állandóan a menekülést és az elkerülést választja a komolyabb érzelmekkel szemben. Így sokkal nehezebben alakít ki valódi kapcsolatokat, kötődéseket és kevésbé képes beszélni az érzéseiről. Akár gyengeségként is megélheti az erről való kommunikációt.
A gyakori önreflexió és az önismeret, illetve az okok és előzmények átlátása képes segíteni azon, hogy egészségesebb kapcsolatokat alakíthassunk ki. Önmagunk megismerésével, és magunkkal szembeni őszinteséggel kezdődhet el az út az egészségesebb kapcsolatok felé, amelyek már a kölcsönös megértésen, a támogatáson és az őszinteségen nyugszanak.
