Unikornis a Húspiacon
Nyáron debütált Celine Song új filmje a Többesélyes szerelem (Materialist). A filmben olyan sztárszínészek jelentek meg mint Pedro Pascal, és Dakota Johnson. Szabó Réka Kulter-en megjelent kritikája szerint a film nem egy romantikus komédia, hanem egy sokkal mélyebb társadalmi struktúrákat fejtegető szociológiai kritika, mégis sokan másképp értelmezik, és csupán egy másodrangú romantikus filmnek könyvelik el. Vajon hol rejlik az igazság? És miért nem sikerült akkora sikert elkönyvelnie a filmnek, mint azt a kecsegtető színészi gárda megkívánta volna?
Élők és holtak formázója – Madame Tussauds és a popkultúra
Idén tavasszal nyitotta meg kapuit a Madame Tussauds Budapest és ennek kapcsán érdemes elmélyednünk a kérdésben, hogy a panoptikumok hol helyezkednek el a kulturális ranglétrán. Turisztikai fogás inkább, vagy egy olyan tárlat, amelyet mindenkinek kötelező jelleggel végig kell járnia egyszer? Ha utóbbi, akkor a hazait vagy a külföldieket érdemes inkább meglátogatni?
Barbie Land, a totalitárius giccs birodalma
Barbie: minden kislány kedvenc rózsaszínbe csomagolt játék-álma. Milan Kundera: egy cseh író, aki munkásságával kapcsolatot teremtett a filozófia és a regények világa között, és ezáltal a 20. század klasszikusai közé került. Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című művében megalkotja a „totalitárius giccs” fogalmat, 41 évvel később pedig megjelenik a Barbie film, a kettő között pedig meglepő összefüggések születnek.