Borítókép: Londoni kiállítás reklámfotója bal oldalon, Madame Tussaud Robespierre fejével középen, Budapesti kiállítás reklámfotója jobb oldalon. Szerkesztette: Rodler Lili
Van valami különleges a viaszfigurákban, amitől egyszerre izgalmasak és hátborzongatóak. Első pillantásra az az érzés fogja el a látogatót a panoptikumban, hogy az előtte álló híresség pislogni fog és a kezét nyújtja üdvözlésként, viszont ahogy egyre tovább nézzük az alakot, megbizonyosodunk róla, hogy csak egy figura.
A művészet magasiskolája a viaszfigurák ilyen szintű formázása. Bár jóval könnyebben formázható anyaggal dolgoznak, mint azok a művészek, akik a szobraikat márványból készítették, véleményem szerint ez nem vesz el semmit abból az értékből, amit képviselnek, mivel pontos hasonmásokat bármelyik matériából nehéz lenne faragni.
Ezt a mesterséget popkulturális körökben Madame Tussaud vitte sikerre, és már több mint 200 éve nem akad párja a piacon. Jelenleg több mint 23 Madame Tussaud kiállítás található meg a világon.
Minden egyes panoptikum felhozatala egyedi, mivel a hollywoodi sztárok és a világszerte ismert politikusok, történelmi személyek, művészek mellett az adott országok, városok híres emberei is megtalálhatóak.
A Budapesten kiállított bábuk között van Papp László, Széchenyi István, István király, Karády Katalin és Zámbó Jimmy, hogy csak pár nevet soroljak fel azok közül, akik csak hazánkban tekinthetőek meg. A kiállítás többi darabját, ahogy már említettem, világszerte ismert alakok alkotják. A kiállított figurák viszont idővel változnak, mások kerülnek a helyükre, hogy ne váljon unalmassá a tárlat.
Életem első ismeretsége a panoptikummal 2021 nyarán történt, amikor ellátogattam a Londoni Madame Tussaudsba. Mondanom sem kell, hogy varázslatos volt a sok csillogás, a kiállítási mód, illetve a köré építette előadás miatt. Minden ember, aki a Madame Tussauds csapatba tartozik, azon munkálkodik, hogy egy másik világba csöppenhessünk: végigjárhassuk 18-19. század Londonját, találkozhassunk a királyi család tagjaival és azt érezhessük, hogy részesei vagyunk valaminek, ami nem mindennapi.
Ezt az élményt keresve indultam el az itthoni kiállításra október 30-án, hogy egy különleges halloweeni rendezvény keretein belül megnézzem, hogy mit ad a látogatóknak a Madame Tussauds Budapest.
Mindenekelőtt viszont ismerkedjünk meg a hölggyel, aki lehetővé tette, hogy megnézhessük és fotózkodhassunk a kedvenc hírességeinkkel még akkor is, ha már nincsenek köztünk.
Kis hölgy, gigantikus tehetség
Anna Marie Grosholtz Strasbourgban született, 1761 decemberén látta meg a napvilágot. Anyja egyedül nevelte, mivel édesapja a hétéves háború során az életét vesztette két hónappal a lánya születése előtt.
Mikor Marie hat éves lett, édesanyja munkát vállalt egy svájci orvosnál, Philip Curtiusnál, mint házvezetőnő, így a sors Bernbe sodorta őket. Doktor Curtius volt az, aki megismertette a fiatal Mariet a viaszfigurák készítésével és az emberi test modellezésének művészetével.
A doktor hamarosan felhagyott az orvoslással és Párizsba költözött, hogy megnyissa kiállítását és teljességgel a művészetének éljen. A szoros kötelék miatt Marie és édesanyja is a doktorral tartottak.
1777-ben Marie megalkotta élete első viaszportréját, melyet a francia filozófus, Voltaire ihletett.
Tehetségesnek bizonyult, így folyamatosan dolgozott, hogy fejlessze magát. 1780 és 1789 között készültek talán a leghíresebb viaszportréi, amik között van Jean-Jacques Rousseaué és Benjamin Frankliné.
Kiemelkedő munkássága a királyi családnak is feltűnt, így XVI. Lajos húgának, Erzsébet francia hercegnőnek a magántanára lett. Egészen a francia forradalom kitöréséig a Versailles-i palota lakója volt és sok befolyásos barátra tett szert. Ez viszont nem bizonyult teljességgel jövedelmezőnek a gyorsan eszkalálódó események tükrében.
Ahogy a nemesség nagyját, úgy Mariet is guillotine általi halálra ítélték, mivel szimpatizált a királyi családdal. Meghurcolták, de szerencsére a lefejezésére nem került sor, mivel doktor Curtius egyik forradalmár jóbarátja kiállt a tehetséges művész érdekében.
Miután elengedték, megbízták a guillotine-nal lefejezettek halotti maszkjának elkészítésével, illetve testük viaszból való megformázásával.
A halotti maszkok és Voltaire portréja is megtalálható a Londoni panoptikumban.
Merre tovább a forradalom után?
A francia forradalom sok mindent elvett Marietól, így teljesen a nulláról kellett kezdenie az életét.
1794-ben a jó doktor, aki szakmát és lehetőséget adott a kezébe, meghalt és minden viaszbábuját a lányra hagyta. Egy évre rá Anna Marie Grosholtzból Marie Tussaud lett, mivel feleségül ment a francia építészhez, François Tussaudhoz. Három gyerekük született, de csak ketten élték meg a felnőttkort.
1802-ben Madame Tussaud arra jutott, hogy a két fiával és a viaszbábjaival hátrahagyja az öreg kontinenst, na meg a férjét, és szerencsét próbál Angliában.
A következő 33 évben keresztül-kasul bejárták Britanniát a kiállításukkal, mígnem 1835-ben végleg letelepedtek és megnyitották állandó kiállításukat a Baker Streeten.
1846-ban óriási áttörést értek el a „Chamber Of Horrors” nevezetű állandó kiállításukkal, ahol a látogatók megtekinthették a forradalom borzalmas maradványait. A hatalmas siker miatt állandó részévé vált a panoptikumnak és mind a mai napig megtekinthető.
Madame Tussaud haláláig dolgozott a kiállítás darabjain, amely 1850-ben következett be. Mielőtt távozott volna az élők sorából, megalkotta önmagát is viaszból. A picike hölgy bábuja szintúgy megtalálható a londoni kiállítás darabjai között, ahol elmesélik az ő történetét is a Londonban történő fontosabb történelmi események mellett.
A kiállítást pár generáción át a Tussaud család kezében maradt. 1884-ben Marie unokái elköltöztették a kiállítást a jelenlegi helyére, a Marylebone Streetre. Egy sajnálatos tűzeset viszont elpusztította a kiállítás nagy részét 1925-ben.
A károk helyreállítása után bővítették az attrakciót egy étteremmel és moziszobával, de a második világháború idején egy bomba eltalálta az épületet és a mozitermet a földdel tette egyenlővé. Sajnos a robbanás során szám szerint 352 fej öntőforma is megsemmisült.
Mivel nem ez volt az első alkalom a család történetében, amikor egy szerencsétlenség után talpra kellett állni, így nem okozott nagy gondot most sem.
Nem sokkal ezek után egy nagyvállalat megszerezte magának a múzeumot és az egész világon sikerre vitte a Madame Tussauds nevet.
Mint a szépirodalom és a ponyva
Ellentétben a többi múzeummal, Madame Tussauds panoptikuma a kíváncsiságra épít. A sztárparádé nemcsak most fogja meg az embereket, hanem mindig is megfogta. Ki ne lett volna kíváncsi arra, hogy milyen volt Marie Antoinette vagy Madame du Barry testközelből? Hát még manapság fotózkodni velük!
A most élő sztárokkal is nehéz a találkozás, a holtakkal természetesen még nehezebb, így a panoptikum egy olyan lehetőséget nyújt, amelyet semmi más. Nem beszélve a kiállítás díszleteiről, mivel minden figura az adott ország nevezetes helyszíneit ábrázoló környezetben van elhelyezve. Az itthoni múzeumban láthatjuk például a Széchenyi fürdőt mint helyszínt és a Halászbástyát.
Természetesen nagyon különböző az érték, amit mondjuk a Louvre kiállítása adhat nekünk és a londoni Tussauds kiállítás. Mintha egy szépirodalmi művet hasonlítgatnék egy ponyvaregényhez, ilyenformán nem is nagyon ildomos.
Viszont ahogy a trendeket nézzük nagyon is muszáj, mivel folyamatos vetélytársa a hagyományos kiállításoknak látogatottsági szempontból.
A fiatalosság, az interaktivitás és a szabadabb légkör a panoptikumok malmára hajtja a vizet. A fiatalok körében joggal népszerű, hiszen akciódúsabb, mint egy Renoir tárlat, és nem kell annyit gondolkodni a kiállított darabokon, egyszerűen csak élvezni.
Ellenben a klasszikus múzeumi kiállításokkal, ahol fontos művészettörténelmi darabokkal találkozunk, alapműveltségünket növeljük és magvas gondolatokat fogalmazhatunk meg egy-egy festmény vagy szobor kapcsán.
Mind a két fajta múzeumi élmény fontos. Az egyik önfeledt szórakoztatást nyújt, és egy kis helytörténeti ismeretet; a másik tágítja az ismereteinket és mind itthon, mind külföldön vannak olyan szépművészeti kiállítások, amelyek kötelező jellegűek. Hogy tovább fűzzem az irodalmi hasonlatomat, az olvasás szeretetének kifejlődésében szerves része van a ponyváknak, ezután nagyobb esélyünk lehet a nehezebb szépirodalmi művek megszeretéséhez. Ha fiatalon pozitív múzeumi élményeket szerzünk, akkor szívesebben járunk a későbbiekben is, és nem csak panoptikumban.
Bábuk a világ körül
Joggal merül fel a kérdés, hogy tényleg szükség volt-e az egész világ körül kiépíteni egy Madame Tussauds hálózatot. Nem lett volna jobb, ha megmarad az eredeti helyén Londonban és oda zarándokolhatnának el az emberek megnézni a sztárok élethű figuráit.
Degradáló-e Marie Tussaud munkásságára nézve, hogy tucatportéka lett és rengeteg helyen megtalálható turisztikai fogásként a kiállítása?
A Madame Tussauds franchise célja, hogy minél több emberhez el tudja juttatni a Tussauds élményt a világon. Az, hogy ez az adott országban turisztikai fogásként is jól használható, csak hab a tortán, de tulajdonképpen ezzel is a cég jár a legjobban. A turisták tudatosan tudják keresni a kiállításokat és így mindig sok látogatója lesz minden Tussauds múzeumnak.
Illetve valószínűnek tartom, hogy maga Marie Tussaud örül a legjobban, hogy világszerte tudtak terjeszkedni és ismerik a nevét, hiszen a kezdet kezdetén is sorra járta a britanniai városokat, hogy bemutathassa a műalkotásait. Ez is ugyanaz, csak sokkal nagyobb kivitelben.
Bármerre járunk a világban, ha van lehetőségünk, akkor látogassuk meg a helyi panoptikumot. Természetesen a londoni az, amely kötelező az összes közül, viszont a többit is érdemes beiktatni, főleg ha épp valamilyen különleges eseménnyel készülnek a kiállításon.
Az elején egy picit ódzkodtam, hogy megnézzem a hazai kiállítást, mivel féltem a csalódástól; az eredeti múzeum elég magasra rakta a mércét. Viszont a halloweeni különleges tárlat meghozta a kedvemet – és nem csalódtam a rendezvényben.
Külön díszeket kaptak a helyek Halloween alkalmából, speciális effektek tömkelege volt látható és egyes bábuk még meg is mozdultak, ezzel ráhozva a frászt a látogatókra. Láthattuk Michael Jacksont az ikonikus Thrillert előadni a zombi háttértáncosaival és belecsöppenhettünk egy elmegyógyintézeti környezetbe, ahol kényszerzubbonyos őrültek riogatták a látogatókat.
A hangulat nyújtotta számomra a legnagyobb élményt, és úgy gondolom, hogy a kisebb Tussauds egységeknek ebben lehet megtalálni az erősségét. Mindenképp javaslom, hogy különleges tárlat alkalmával járják végig az érdeklődők a múzeumot.
Erre a következő alkalom decemberben lesz, mivel a kiállítás téli mesevilágba borul majd. Egy kedves kismanó azt is megsúgta, hogy lehet a Mikulással is találkozhatnak majd a látogatók. Tökéletes családi programnak ígérkezik az adventi időszakra.
Felhasznált irodalom:
https://explorethearchive.com/marie-tussaud
https://www.madametussauds.com/london/information/our-history/
