Csatlakozz a Hallgató Magazin szerkesztőségébe! Határidő: február 22.
Bizonyos szerkesztőségeknél meghosszabbítva!
Nem csal a szeme senkinek, ha hirtelen a Hungexpo felé véve az irányt több szuperhőst vagy anime karaktert vesz észre, ugyanis március 21–22-én ott rendezik meg az év legnagyobb popkulturális eseményét. A program pedig magáért beszél.
December 18-án volt pont 132 éve, hogy bemutatták Csajkovszkij balettjét a nagyközönségnek a szentpétervári Mariinszkij Színházban. A balett azóta elmaradhatatlan kelléke az adventi időszaknak és minden évben kivétel nélkül szinte azonnal elfogynak a jegyek az Opera előadásaira így kifejezetten gyorsnak és szemfülesnek kell lenni, ha látni szeretnétek. Ez pedig egy olyan előadás, amit legalább az életben egyszer látni kell.
A Zsúr egy olyan színházi társasjáték, ami az elemünkbe vág. Életszagú, hiszen a legtöbbünk táncolt már a kiégés szélén. Mindannyian voltunk már vele úgy, hogy soha többé nem akarunk csinálni semmit, hagyjanak minket lógva. De ebből az állapotból ki kell jutni. Ebben segít ez a darab. Segít ráeszmélni, hogy van remény. Az ötletgazdával, színésszel és rendezővel, Szántusz Noémivel beszélgettünk a darab elkészítéséről és a további lehetőségekről, amik az alternatív színházi darabokat szinte mindig érintik.
Claude Monet az impresszionizmus talán legnagyobb alakjának nevezhető. Munkássága rengeteg új művészeti ág alapját képezi, nem mellesleg egyedülálló stílusa mind a mai napig emberek százát nyűgözi le. Monet világába a BOK sportcsarnokban rendezett kiállítás keretein belül volt lehetőségünk betekintést nyerni, és egészen konkrétan a részévé válni a festő ’impresszióinak’.
Szivarfüsttől és whiskey illattól elnehezülő levegő keveredik a latin térség vibrálásával. A Smokin‘ Chimney zenei repertoárja a jól ismert jazzes alap jegyekkel az új albumon elkalandozik majd egy kicsit a pop és az elektronikus zene világába is.
A Hallgató Magazin ellátogat a STRAND fesztiválra is, hogy egy hatalmas bulival zárja a nyarat.
Az utazásunk végéhez érkezvén csak egy híres mondat jut eszembe, amely egy film címe is. La dolce vita! Mert annál nem lehet az élet édesebb, hogy olyan csodás dolgokat láthattunk, mint a Trevi-kút, vagy a Piazza del Popolo közepén álló obeliszk. Eközben jókat ettünk, még több élményt gyűjtöttünk és fájdalom, de el kellett búcsúznunk ettől a varázslatos várostól.
Ha már Róma, akkor a római katolikus egyház hatása a művészetre megkerülhetetlen. Mind a barokk, mind a reneszánsz korstílusban eltérően, de a vallásos áhítat fontos szerepet játszik. Grandiózus, díszes, háromdimenzióban megálmodott és a fényekkel való játék jellemzi a legjobban a műveket. Ebben a részben a Vatikáni Múzeumokba és a város temérdek templomába vetjük bele magunkat.
Imádok utazni és nagyon szeretem más kultúrák sajátosságait a saját közegükben megtapasztalni. Kifejezetten szerencsésnek érzem magam, hogy az elmúlt pár évben olyan kulturálisan és történelmileg is jelentős városokban járhattam, mint London, Párizs, Athén és most Róma. Ez utóbbi azért különleges, mivel számomra nagyon kedves emberekkel oszthattam meg az élményt és együtt fedezhettük fel az örök város kincseit.
„Valahányszor elfog a bánat a világ állása miatt, a Heathrow repülőtér utasvárójára gondolok.” Ezzel az ikonikus mondattal kezdődik az Igazából szerelem, ami sokak legkedvesebb karácsonyi filmje, viszont az évek során egyre több kritikusa akad a történetnek.
