Káosz a színpad szívében – Interjú Koltai M. Gáborral
“Itt van az ősz, itt van újra…” A nyirkos hideg pedig ajtókat nyit a színházak melengető termeibe. Azonban a színfalak mögött itt is megbújik a téboly!
56 csepp vér- fotós főpróbán jártunk a József Attila Színházban
Bevallom, életem során október 23-án rendszeresen afféle gondolatok fogalmazódtak meg bennem, hogy “ez milyen unalmas már, miért nem engednek minket inkább haza? Úgyse jegyzünk meg belőle semmit!”, vagy “minek kell egész nap itt állni? Ha már ünnep, hadd töltsük úgy, ahogy mi akarjuk!”. Viszont ehhez fontos hozzátenni: ilyenkor legtöbbször századszorra kellett végigállnom ugyanazt az unalmas igazgatói beszédet, vagy ha jobban jártam, végigülni egy töri-vagy irodalom tanár tömény ábrándozásait. Semmiképpen sem a József Attila színház 56 csepp vér című darabját néztem, melyről a fentebb említett rosszalló gondolatoknak a szöges ellentétét tudom csak felsorolni.
A kapunyitási pánik mint kötött pályás villamos – A 4-6 premierjén jártunk
Kellő mennyiségű prekoncepcióval ültem be ifj. Vidnyánszky Attila legújabb rendezésére, a 4-6-ra a Vígszínházban. Míg a Letargia az érettségi előtt álló fiatalok kilátástalanságára épít, na meg arra a bizonyos „minden mindegy” érzésre, addig ez a darab azt boncolgatja, hogy mekkora nyomást helyez ránk a tudat: lehet, hogy nem jó irányba indultunk el. Útkeresés és döntésképtelenség kéz a kézben jár. Mégis van remény.
A XVI. századi vendetta – az Újszínház A koppányi aga testamentumának feldolgozása
Fekete István első regénye, A koppányi aga testamentuma 1937-ben jelent meg. Ezt dolgozta fel az Újszínház október 17-én bemutatásra került előadása; Somogyi Szilárd rendezésében és Neumark Zoltán zenéivel. Volt szerencsém ezt egy premier előtti próbán megnézni
Radnóti igazsága a QJÚB tolmácsolásában: Ázott hajában hét halott bogár ragyog
A QJÚB formáció november 9-én mutatta be a Vecsei H. Miklós által rendezett behatárolhatatlan műfajú, a színház és koncert határmezsgyéjén billegő darabot. A harmadik éve működő zenészekből, illetve képzőművészekből álló társulás Csoóri Sándor és Pilinszky János után, most Radnóti Miklós életművét közvetíti a közönségnek sajátos esztétikával élve.