Mit mászkálsz meztelenül?

Mit mászkálsz meztelenül?!

Poénparádé, politizálás, pucérkodás. Georges Feydeau kevéssé ismert bohózatát, a Mit mászkálsz meztelenül? (Mais n’ te promène pas toute nue!) című darabot néztük meg a Ferencvárosi Pinceszínházban. Kenderessy Attila és Csizmadia Tibor átdolgozása velősebbé és aktuálissá tette a vígjátékot, miközben megőrizte annak komolytalan hangvételét.

A Lemons Lemons Lemons Lemons Lemons színdarab elgondolkoztató világa

Borítókép: karinthyszinhaz.hu A Lemons Lemons Lemons Lemons Lemons című romantikus komédia Magyarországon először a Karinthy Színházban tekinthető meg Olt Tamás rendezésében. A darab Sam Steiner azonos című könyvén alapul, aminek a színházi adaptációja nagy sikereket aratott számtalan országban, többek között az Egyesült Királyságban is. A történet abból az alapfeltevésből indul ki, hogy egy átlagos ember […]

Az extravagáns és a kényszeresen rendszerető találkozása

Vajon képes egymás mellett élni két olyan ember akik mind világnézeteik szempontjából, mind generációsan ennyire különböznek a másiktól? Egy fiatal szókimondó nő, és egy vonalas hivatalnok miképpen hat egymásra ha együtt élni kényszerülnek? Vajon csiszolja a másikat a két ellentét, vagy éppen tönkreteszi? A Karinthy Színház Gene Stone és Ray Cooney drámájának adaptációjából készült ,,Miért nem marad reggelire?” című előadásán jártunk.

Ray Bradbury a mai világról beszélt – 451 Fahrenheit a Radnóti Miklós Színházban

451 Fahrenheit

2015-ben került bemutatásra Kárpáti Péter drámaíró átirata, amely a kultikus Fahrenheit 451-et hozza a színpadra, Nagy Péter István rendezésével. A Radnóti Miklós Színház azóta rendszeresen műsorra tűzi a sikeres darabot, az egyik teltházas előadáson pedig a Hallgató Magazin írója is részt vett. Nézzük hát meg, miféle jövőképpel gazdagodott Ray Bradbury disztópikus világa.

Fordítás regényről forgatókönyvre: A nagy Gatsby adaptációi

gatsby_borito

A nagy Gatsby mára a világirodalom egyik meghatározó művévé nőtte ki magát. A regény számos rendezőt inspirált arra, hogy filmet vagy színdarabot készítsen a történetből. Ezeket a feldolgozásokat műfajok közötti fordításokként megvizsgálva felderíthetjük az egyes verziók közötti „eltérések” miértjeit, és a fordításelmélet eszközeivel egy új szemszögből figyelhetjük meg az egyes adaptációkat.