Mary Chase: Barátom, Harvey
Mindenkinek szüksége van egy barátra az életben. Vágyunk egy hűséges (baj)társra, aki humorával, támogatásával és feltétlen elfogadásával enyhíti az életben kapott pofonok fájdalmát. Az ember társas lény, ahogy ezt már több, mint két évezrede Arisztotelész megfogalmazta. Habár szociális lényként mind igényeljük a kapcsolódást embertársainkkal, néha előfordul, hogy nem találjuk a közös hangot a minket körülvevő emberekkel.
Egy csésze tea és egy maroknyi irónia – a Vígszínház Büszkeség és balítélet előadásának ajánlója
Lassan már mindenki ismeri Jane Austen klasszikus regényét, a Büszkeség és balítéletet. Ezt a feszes szerkezettel, szellemes dialógusokat használó úrihölgyekkel és klasszikus pontossággal megragadott pszichológiával teli művet még lenyűgözőbbé teszi, hogy csupán a második regénye az írónőnek.
Világsikerű musicalek 6. – Minden, ami eddig kimaradt
Musicaleket bemutató cikksorozatunk záró, hatodik részében hat alkotást ismertetünk röviden, melyekről önálló írás formájában nem esett szó, de mindenképpen említést érdemelnek, mivel kiemelten sikeresek voltak, és befolyásolták a zenés színjátszás történetét. Következzen három magyar és három külföldi (egy brit, egy amerikai és egy osztrák) musical, amelyek közül mindet bemutatták, vagy be fogják mutatni Magyarországon is.
Világsikerű musicalek 3. – A padlás
Cikksorozatunk harmadik részében egy magyar alkotásról lesz szó. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter műve 1988 januárja óta megszakítás nélkül szerepel a Vígszínház műsorán, legendás színészekkel. Igazi kultusza van Magyarországon A padlásnak, számos dalát sokan kívülről fújják, jelenleg pedig a Broadway bemutatkozása is előkészületben van. Egy több ezer előadásos magyar sikersztori következik.
Az őrület nullfoka – Franz Kafka: A kastély / Vígszínház. Kritika
„A pokolnak nincsen feneke, szólt. Aki belebukik, abban a zuhanás örök. Az őrületnek nincsen alkonya, mert éjszaka” – írja Hamvas Béla Karnevál című regényének utolsó bekezdésében. Franz Kafka és Bodó Viktor életműve mintha egyaránt erről a zuhanásról és erről az őrületről szólna. Emiatt sem meglepő, hogy Bodó Viktor színházi világának gyarapítása céljából nem először nyúl Kafka műhöz. 2005-ben a Katona József Színházban bemutatott Ledarálnakeltűntem a sokat elemzett és sokszor, sokféleképpen feldolgozott A per című művet interpretálta, de jelen kritika tárgyának, az idén a Vígszínházban bemutatott A kastélynak is megvannak a maga rendezési előzményei.