Borítókép: Hallgató Magazin, saját szerkesztés
Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973)
Idén lesz ötven éve, hogy Presser Gábor és Adamis Anna zenés színpadi művet készített Déry Tibor azonos című regényéből. A Popfesztivál története az 1960-as évek Amerikájába repíti vissza a nézőket, a Montana állambeli Altamont zenei fesztiválra, ahol meggyilkolnak egy Meredith Hunter nevű fekete fiatalt – mindezen eseményeket, és még sok más egyéb történést egy disszidált magyar házaspár, József és Eszter szemszögéből ismerhetjük meg.
A darab cselekményének kiindulópontja, hogy Eszter József tiltakozása ellenére ment el a fesztiválra – a férfi ezért autóba ül, és a keresésére indul. A hippi korszak közegét, szabadságát és hangulatát idéző miliőben kavarogva József szembesül a hatvanas-hetvenes évek USA-jának néhány fontos társadalmi kérdésével: a rasszizmussal, a drogokkal és a homoszexuálisok helyzetével. Találkozik filozofáló, szintén disszidens csehszlovák fiatalokkal, egy drogos férfival, és annak aggódó orvos feleségével, valamint Eszter barátnőjével, akivel közösen kutatnak a nő után. A kérdés, hogy megtalálják-e?
A mű 1973-as ősbemutatója hatalmas sikert aratott a Vígszínházban – ennek oka az volt, hogy zenéje alkalmazkodott a kortárs zenei irányzatokhoz, valamint megidézte más nagy sikerű, sok szempontból hasonló művek, például a Hair világát. Az ősbemutatón és az azt követő pár évben maga az LGT és Presser Gábor élőben szolgáltatták a zenei aláfestést a színpadon. Az első szereposztás szerint Józsefet Tahi Tóth László, Esztert pedig Almási Éva alakította, de színpadra lépett Kern András, Szegedi Erika, Ernyey Béla, Balázs Péter, Béres Ilona, Koncz Gábor és Szakácsi Sándor is. A Vígszínház majdnem tíz éven keresztül folyamatosan műsorán tartotta az előadást, ami külföldön is nagy népszerűségnek örvendett: még a hetvenes években eljutott az NDK főbb városaiba (Weimar, Erfurt, Kelet-Berlin), Lengyelországba, Csehszlovákiába és Romániába. 1986-ban az USA-ban is látható volt, a New York állambéli Albany városában.
A musical dalai hatalmas sikerre tettek szert Magyarországon, valószínűleg sokan ismerik a Valaki mondja meg, a Ringasd el magad, a Vinnélek, vinnélek vagy a Menni kéne című szerzeményeket – ezek egy zenei korszak meghatározó, mai napig populáris alkotásai. Nekem személy szerint a Valaki mondja meg a legkedvesebb ezek közül, mind dalszövege, mind zenéje miatt.
A dzsungel könyve (1996)
A Vígszínház alkotói, úgy tűnik, hogy a huszadik század utolsó évtizedeiben folyamatosan kiemelkedő musicaleket alkottak : a hetvenes éveket a Képzelt riport, a nyolcvanas éveket a Padlás (amelyről itt írtunk bővebben), a kilencveneseket pedig A dzsungel könyve uralta.
A darab történetét sokan és sokféleképpen elmesélték már, most megtesszük mi is: Maugli, egy falusi kisfiú árván marad, miután szüleit megöli Sir Kán, a rettegett tigris. A gyereket először egy farkasfalka és annak vezére, Akela, majd Bagira, a fekete párduc, és Balu, a bölcs medve veszi pártfogásba. Maugli felnövése során megismerkedik a dzsungel különböző lakóival: Csillel, a keselyűvel, a vidám (és, mint később kiderül, veszélyes) majmokkal, valamint Kával, a tiszteletre méltó óriáskígyóval. Miután Balu meghal, és Sir Kán átveszi a hatalmat a farkasok felett, a fiú elhatározza, hogy a saját útjára lép, és megöli a tigrist – ám ehhez el kell hoznia a tüzet az emberek falujából. Amikor viszont származási helyére ér, fontos döntés elé kerül: visszatér a dzsungelbe és beteljesíti bosszúját, vagy az emberek között marad?
Rudyard Kipling irodalmi Nobel-díjas indiai-brit író kultikus regényét Hegedűs D. Géza színész, rendező ötletére adaptálta a Vígszínház társulata. A bemutató 1996 januárjában volt a színház másik játszóhelyén, a Pesti Színházban. A zenét Dés László szerezte, a dalszövegeket pedig Geszti Péter írta, de részt vett az alkotási folyamatban Békés Pál ifjúsági író is. A darab hatalmas siker lett: 2013-ban az első magyar színházi előadás volt, amely megérte az 1000. performanszot, 2021-ben pedig (online) láthatták az érdeklődők a 25. évfordulós ünnepi előadást. A Pesti Színház dzsungelében több száz színész alakította már a szereplőket: Dányi Krisztián, Csőre Gábor, Reviczky Gábor, Kútvölgyi Erzsébet, Szervét Tibor, Kálid Artúr, Ember Márk, Ruttkay Laura, Gryllus Dorka, Oroszlán Szonja, Fesztbaum Béla, Stohl András… napestig lehet sorolni az ismert színészek neveit, akik valamilyen formában színpadra léptek A dzsungel könyvében.
Magyarországon rengeteg színház és társulat játszotta már – született belőle többek között bábelőadás és homokrajzos performansz is. Határon túli magyar színházak is bemutatták a musicalt, 2013-ban pedig Helsinkiben, a város svéd nyelvű színházában Böhm György rendezte a darabot, amelynek igencsak pozitív kritikai visszhangja volt Finnországban.
A dzsungel könyve számomra a nosztalgia teljes megtestesülése , a rajongásomat elég jól demonstrálja, hogy az otthoni kazettát, amelyen a dalok vannak, nem lehet lejátszani, annyiszor meghallgattam már. Volt szerencsém online követni az 25. évfordulós előadást, de élőben is láttam, még 2013-ban, amikor a székesfehérvári Vörösmarty Színház játszotta – ott kétszer egymás után megnéztem, annyira tetszett. Nem is tudnék kedvenc dalt kiemelni, annyira szeretem őket, de ha muszáj lenne, akkor sem tudnék dönteni a Nyitány, és a Sir Kán által elénekelt Száz a kérdés között – ennek a kettőnek olyan energiái vannak, amelyeket egyetlen musical dal sem tud überelni.
A Pál utcai fiúk (2016)
Az elmúlt évek legnagyobb magyar musicalsikere pedig ismételten a Szent István körúti játszóhelyhez kötődik – Dés László és Geszti Péter közös alkotása, ezúttal Grecsó Krisztián közreműködésével 2016 novemberében mutatták be. A már jól ismert Grundért folytatott vetélkedés két rivális fiúcsapat, a Pál utcaiak és a Füvészkertben táborozó Vörösingesek között teljesen új megvilágításba került, a fülbemászó zene és a könnyed dalszövegek pedig akkora diadalt arattak, hogy lassan ez az alkotás is eléri az ezredik előadást.
Dés és Geszti még 2014-ben kezdtek el dolgozni a művön, ám ahhoz, hogy minden összeérjen, két évnek kellett eltelnie. A 2016-os szereposztás eredeti formájában már nem látható, amely felölelte az ország fiatal színész generációjának ígéretes tagjait: Bokát, a Pál utcaiak vezetőjét Wunderlich József, a darab egyik főhősét, Nemecsek Ernőt Vecsei H. Miklós, a Vörösingesek vezetőjét, Áts Ferit Józan László, a gyerekek iskolai tanárát, Rátz tanár urat pedig Fesztbaum Béla játszotta – a fentebb említett színészek közül ő és Wunderlich József láthatóak jelenleg is a színen.
Ez a darab is igen fontos számomra, a Mi vagyunk a Grund a leginspirálóbb dal, amit valaha hallottam musicalben, de a többi szerzemény is igazán kiváló és élvezetes. Kiemelendő Nemecsek szólója, amelyet a megfürdetése után ad elő (az Igen, jó volt), a Vörösingesek indulója, a Felveszem a vörös ingem, valamint a Pásztor-fivérek első duettje, az Einstand, tesó. Háromszor láttam, de ha lehetne, még többször megnézném – az egész műnek olyasféle varázslatos hangulata van, amit kevés színházi előadás tud nyújtani.
Spamalot – A Monty Python musical (2004)
A brit humortársulat két rendkívül sikeres filmjének (Gyalog galopp, Brian élete), valamint szokásos humoros gegjeinek összegyúrása ez az alkotás – Eric Idle és Terry Gilliam bábáskodása mellett 2004-ben, Chicagóban láthatták először a darabot a nézők.
Az alaptörténet megegyezik a Gyalog galoppéval: Artúr király és a kerekasztal lovagjai a Szent Grált keresik, miközben találkoznak kötözködő franciákkal, a rekettyésekben lakó NI-lovagokkal, a BBC riportereivel, valamint az Antióchiai Szent Kézigránáttal, és azzal, hogy mi van a Nyúlon Túl, mindezt fergeteges, szállóigévé vált poénok közepette. A musicalben ezek mellett helyet kap a Broadway intézményének fricskázása és a szokásos zenés színházi elemek paródiái, valamint néhány utalás a Brian életére is.
A Monthy Python alkotói a chicagói ősbemutató szereposztásának kialakítását személyesen felügyelték, a szereplőgárdát pedig a legkiválóbb brit és amerikai komikus színészek alkották – ebből következhet az, hogy a darab a mai napig műsoron van, de nemcsak Londonban és Chicagóban, hanem New Yorkban is, ott már a negyedik szereposztás játszik. Hazánkban két színház is bemutatta: első ízben a Madách Színházban volt látható 2009 és 2016 között, majd 2022 májusában a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tűzte műsorra, itt jelenleg is fut. Ami pedig a többi ország bemutatóit illeti, Európa-szerte szinte mindenhol játszották, de látható volt Dél-Amerika országaiban, valamint Ausztráliában, Új-Zélandon, Malajziában, Szingapúrban, illetve eljutott Dél-Koreába, Japánba és Kínába is.
A dalok közül véleményem szerint a You won’t succeed on Broadway a legviccesebb – az eredeti változatban ebben a dalban szembesítik Artúr királyt és csapatát azzal, hogy zsidók nélkül nem jutnak be a Broadwayre. Ez az a dal, amit minden országban a saját képükre formálhattak a rendezők, így a magyar változat szerint „magyarok nélkül a Madáchban semmire sem mész”.
Nekem hatalmas kedvencem a Gyalog galopp, ezáltal a színpadi változatot is kedvelem. Bár az előadást csak felvételről láttam, így is szórakoztató volt.
Six (2017)
Ritkák az egyfelvonásos musicalek, de egy-kettő azért akad – remek példa erre a Six is, amely mindössze nyolcvan perc hosszúságú. A szerzők, Toby Marlow és Lucy Moss eredetileg egy egyetemi nyári fesztiválra írták a darabot, egyáltalán nem gondoltak arra, hogy ebből nemzetközi siker lesz.
A történet szereplői, vagyis főszereplői VIII. Henrik hat felesége, akik egy pop bandát alkotnak, és nem tudják eldönteni, ki legyen az együttes vezetője. Mindannyiuk egy dalban meséli el történetét, és ez alapján várják, hogy elnyerték-e a közönség szimpátiáját. Na de vajon kit választanak?
Az első előadásra 2016 nyarán került sor Edinburghban, a már említett egyetemi fesztiválon, majd egy évvel később Londonban, a West Enden is bemutatták, itt jelenleg is fut. 2019-ben volt az USA-premier, itt turnézott is az előadás, emellett láthatták Ausztrália és Új-Zéland színházrajongói is. 2023-ban pedig a budapesti Madách Színház is be fogja mutatni, ám sok információ még nem áll rendelkezésünkre.
Elisabeth (1992)
Végezetül pedig egy darab Bécsből. A Vereinigte Bühnen Wien (VBW) Bécs és Ausztria legnagyobb musicalrendező társasága, akik számos sikerdarabot tető alá hoztak 1990-es alapításuk óta. Ilyenek a fent említett Elisabeth mellett a 2009-es, szintén a Habsburgok életének egy szeletét bemutató Rudolf, és a Rainhard Fendrich énekes dalaiból íródott, 2017-es I am from Austria.
Az Elisabeth Ferenc József feleségének, Erzsébet császárnénak, becenevén Sissinek a történetét meséli el, a narrátor pedig a császárné merénylője, Luigi Lucheni. A történet szerint Sissi életét végigkíséri a halál, gyermekkorától kezdve. Miközben Lucheni és a Végzet is a nyomában járnak, megismerhetjük életének főbb állomásait: a Ferenc Józseffel való esküvőjét, a Zsófia anyakirálynéval zajló vitáit, a magyar főurak díszünnepségén történő részvételét, gyermekei születését, és végül a végzetes genfi utat. Eközben Lucheni intrikusként mozgatja a szálakat, és a végén beteljesíti a történelemkönyvekből már ismert sorsot.
A premierre 1992-ben került sor a Theater an der Wienben. A siker akkora volt, hogy első körben 1997-ig, azaz öt évig játszották. Később 2001-ben és 2005-ben is visszatért, jelenlegi formájában pedig 2012 óta fut. 1996-ban Magyarországon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthatták a nézők, Janza Kata, Sasvári Sándor, Mester Tamás, Molnár Piroska és Földes Tamás szereplésével. Ez a rendezés még abban az évben a Budapesti Operettszínház falai közé költözött, de a darab új rendezésben látható volt Miskolcon és Győrben is, jelenleg pedig Kecskeméten fut. Bécsben továbbra is játsszák, de időközben a VBW másik színházába, a Raimund Theaterbe költözött.
Az Elisabeth dalai tükrözik a fennséges hangzásvilágot, némelyik kifejezetten erőteljes, például a Kitsch vagy az Alle tanzten mit dem Tod. Szívszorítóan szép a Boote in der nacht, amelyben Ferenc József és Sissi a házasságuk végnapjairól énekelnek. Személyes kedvencem az Alle fragen sind gestellt, a császári esküvő dala.
Az említett musicalek dalai meghallgathatóak az alábbi listán angol, magyar, illetve német nyelven:
