Borítókép: Gábos Orsolya, Hallgató Magazin
Szerintem minden együttes megalakulása egy érdekes történet alapját képezi, nektek mi a történetetek?
Balla Gergely: Sebővel egy csapatban fociztunk kilenc éves korunkban, úgy kb 2-3 évig, így mi onnan ismerjük egymást. Kamaszkorunkban kikerültünk egymás látóköréből, de Facebookon ismerősök voltunk és ott vettük észre, hogy nagyon hasonló zenéket osztunk meg, így tehát a hasonló a zenei ízlésvilágunk. Én írtam rá Sebőre 2012 vagy 2013-ban, hogy nem tanítana-e meg gitározni. Majd szívesen elvállalta és megtanított pár akkordot, akkoriban már nagybőgőztem, a végén pedig az lett, hogy Sebő továbbra is gitározott, én pedig maradtam a nagybőgőnél. Még egy srácot bevettünk a ritmusszekcióba.
Eleinte csupán abból indult ki az egész, hogy feldolgozásokat játsszunk, ilyenek például Johnny Cash, Bob Dylan, vagy éppen Bruce Springsteen dalai. Ez eleinte csak egy örömzenélés volt, de közben Sebő elkezdte a Cz. K. Sebő projektet, ekkoriban már ott volt benne a dalszerzői véna, bennem ez kicsit később indult el. Amikor nekem is jött az ihlet, jöttek a dal ötleteim akkor beszéltük Sebővel, hogy miért nem csinálunk saját dalokat a feldolgozások helyett? Sok ilyen ötletet összeraktunk, 2016-ban pedig bevettük Bradák Somát, aki dobol, és szerintem ekkortól, 2016 áprilisától számíthatjuk a Platon indulását. Soma pedig behozta a zenekarba Jáky András basszusgitárost, aki két év múlva családi okokból kifolyólag végül kiszállt. Utána Sallai Lacival együtt alakult ki a mostani felállás, és remélem még így is maradunk nagyon sokáig.
Őket hogy ismertétek meg?
B.G.: Soma a feleségem másodunokatestvére, vele még bőven a Platon előtt is csak egy kézfogás erejéig találkoztunk valahol totálisan véletlenül. Amikor Sebővel felvetettük, hogy csináljunk egy zenekart eszünkbe jutott, hogy jó lenne egy dobost is szerezni és Soma neve merült fel elsőként. Biztosak voltunk benne, hogy nemet fog mondani, mert a Galaxisokban dobolt, és akkoriban ez már kezdte kiforrni magát. Ennek ellenére elküldtük neki a demókat, és tetszett neki és innentől ő is a csapatunk része lett. Andrist Soma mutatta be, ők a Nemecsekben együtt játszottak, ami egy Cseh Tamás életművét feldolgozó zenekar. Egy idő után elkezdődött egy olyan időszak, amikor Andris sokkal kevésbé ért rá, helyette mindig Lacit hívtuk, aki már a Galaxisokban együtt játszott Somával. Lacit a Platon-ősidőkből ismerjük. A második Platon koncert előtt ő játszott, mint Sallai László Intézet. Ezek az összefonódások mind nagyon koraiak, ezért organikusan alakult ki az, hogy Lacit kerestük fel az új basszusgitáros szerepére. A kialakult négyes annyira együtt van, hogy szeretnék évtizedes távlatokra tervezni így ezzel a mostani felállással.
Miután megalakultatok mennyi idő volt összeszokni, és esetlegesen megszokni egymás hülyeségeit? Minden embernek meg van a maga hülyesége, de a művészekre ez hatványozottan igaz.
Czakó-Kuraly Sebestyén: Ez egy életen át tartó küzdelem, de nincsenek összetűzések. Néha vannak súrlódások egymás között, de ezek elenyészőek. Elég kommunikatív zenekar vagyunk, nem söpörjük a szőnyeg alá a felmerülő problémákat, ha valakit valami nyomaszt, azt egy-két héten belül előhozza, és megbeszéljük. A csapatszellem ilyen szempontból is egyezést mutat.
B.G.: Sok mindenben nagyon hasonlóak vagyunk és sok közös van bennünk. A társaság a különbözőségekben is rugalmas. Ha valami a felszínre kerül arról mindig van egy párbeszéd. Szerintem sokkal veszélyesebb az a helyzet, mikor éveken át a szőnyeg alá vannak söpörve a problémák. Nagyon jó a dinamika a zenekaron belül és egy nagyon tiszta, őszinte, nyílt kommunikáció van jelen a tagok között.
G.O.: A statisztikák szerint az Ocean nevű dalotok örvend a legnagyobb népszerűségnek. Elgondolásaitok alapján mi lehet ennek az oka?
C-K.S.: Szerintem az, hogy van benne egy nagyon fülbemászó refrén, amivel a dal acappellaként indul, tehát ez fókuszban van. Ez egy olyan szöveg és olyan dallam, ami nagyon könnyen dallamtapadást tud okozni, megmarad az emberek fejében. Nagyon karakteres szövegileg és dallamvilágában egyaránt, szerintem ez viszi a hátán a sikerét.
B.G.: Dobos Emőke rendezése és ifj. Vidnyánszky Attila szereplése által elkészült egy klip, ami nagyon szuggesztív, bevonzza az embert. Szerintem nem is feltétlen a dal önmagában, hanem a klippel együtt alakul ki még az elején egy mélyebb kötődés.
Hogyhogy őt választottátok és mi alapján?
B.G.: Ez is egy hosszabb történet. Én húszéves koromban még jogi egyetemen voltam hallgató és nagyon el voltam veszve, nem volt egy jó döntés, ezért próbáltam önmagam keresni. Egy alkalommal az Ódry színpadon megnéztem egy Hamlet előadást, ahol ő alakította a főszereplőt és iszonyatosan letaglózott, katartikus élmény volt számomra. Addig nem hallottam Attiláról, de az előadás elmúltával utánanéztem, akkor még ő is a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. Láttam, hogy velem egyidős és ez okozott bennem egy nagy változást. Elgondolkodtam azon, hogy ez az ember ugyanannyi időt élt a Földön, mint én és ő egy ilyen mély szellemi produkciót le tud tenni az asztalra, és ez az amit én is szeretnék. Az alkotásban átélni egy katarzist, a művészettel ilyen hatást kiváltani az emberekből, mint amit ő kiváltott belőlem. Ez egy mély találkozás volt, és ez a találkozás megindított engem abban, hogy ilyen intenzíven foglalkozzak a zenéléssel.
Később, amikor Emőke előállt a karmesteres videóklip ötletével tudtuk, hogy ez több mint öt perces lesz, és eléggé minimalista. Továbbá tudtuk azt is, hogy egy szuggesztív karakternek kell játszani ezt a szerepet, aki önmagával több, mint öt percig fent tudja tartani a figyelmet, érdeklődést, sőt… a végén még egy lapáttal is rátesz. Emőke vetette fel, hogy ez ifj. Vidnyánszky Attila legyen, de azt gondoltuk, hogy biztos nem fogja bevállalni, akkor maga a zenekar is sokkal undergroundabbnak számított, mint most. Megszereztük az elérhetőségét, bemutatkoztunk. A zenekar neve, a Platon Karataev nagyon megörvendeztette és megfogta őt, olvasta is a regényt, emellett éppen akkor játszotta Napóleont a Háború és béke című darabban. Majd utánajárt minden velünk kapcsolatos információnak. Amikor először ültünk le a klipről beszélni, akkor már úgy érkezett a helyszínre, hogy kijelentette, hogy még mielőtt bármit is mondanánk ő mindenben benne van és ennek a részese akar lenni. A forgatáson összebarátkoztunk, és ez a barátság meg is maradt egy szép, mély formában, illetve alkotói kapcsolatban is. A következő dalunk, a Lassú madár klipje az ő rendezésében fog megvalósulni.
Örülök, hogy terveztek magyar dalokat is. Én személy szerint szívesen meghallgatnám az Ocean dalotokat, vagy akár a többit is magyar nyelvű verzióban. Terveztek ilyen jellegű módosítást végezni ezen, vagy további dalaitokon?
B.G.: Két dalnak, nevezetesen a Light trapnek és az Aphelionnak lesz magyar fordítása is, ami ki is lesz adva, de nem koncepció az, hogy régi dalokat magyarra fordítsunk. Leginkább az új dalokat keressük, tervezzük, nem pedig a régebbi dalokhoz szeretnénk hozzányúlni.
Azért kezdtetek el angol dalokat írni, mert úgy gondoltátok, hogy itt Magyarországon kevésbé tudnátok ismertek lenni, és nemzetközileg nagyobb sikereket tudnátok magatokénak?
C-K.S.: Nem, inkább amiatt kezdtünk el, hogy amikor nagyon mély, nagyon érzelmes témákról beszél és valami nagyon személyeset oszt meg az ember magáról akkor ezt sokkal könnyebb először idegen nyelven megtenni. Már az is nagy levetkőzésnek számít, hogy kiállsz, és a szerelmi bánatodról beszélsz, az angol nyelv ezért voltaképpen egy afféle védelmi pajzsnak is tekinthető ilyen értelemben. A másik ok pedig az, hogy az angolszász zenéből inspirálódtunk, javarészt azon nőttünk fel. Ehhez a dallamvilághoz mi ezt a fajta szövegtördelést szoktuk meg, mint ami az angolban van. A magyarban sokkal nehezebb egy dallamra szépen rátördelni a szöveget úgy, hogy az ne legyen nagyon nyakatekert. Ez egyszerűbb illetve egyfajta távolító mód is angolul szöveget írni. Jó, hogy eljutottunk arra a pontra, hogy tudunk magyar nyelven is zenét létrehozni.
B.G.: Ha két évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy magyar nyelvű lesz a Platon biztos azt mondtam volna neki, hogy ilyen nem lesz. Ellenben most nagyon élvezem, hogy magyarul alkotunk, mert mélyebb a kapcsolódás a dalokhoz és a közönséghez is. Nagy élmény találkozni az anyanyelvünkkel ilyen kontextusban, emiatt nehezen tudom elképzelni, hogy visszaváltsunk angolra, de nem akarok ilyen végletes kijelentéseket tenni.
G.O.: Te is mondtad, hogy a dalaitok nagyon mély érzelmekkel telítettek. Az alkotás, a művészet olyan, hogy az ember ad magából egy darabot. Milyen érzés volt felvállalni az érzéseiteket?
C-K.S.: Egyrészt nehéz, másrészt pedig elképesztően felszabadító. Amikor látjuk a színpadról, hogy mennyire mély érzelmeket megmozgat ez a közönségben, ami belőlünk árad más emberekbe, és mennyit ad nekik akkor abban a pillanatban ez nagyon felszabadító és nagyon jó érzés. Jó érzés, hogy ezt meg merted mutatni, mert onnantól kezdve meg van benned a hit, hogy ez hozzájuk tesz valamit.
B.G.: Igen, ez egy lelki lemeztelenedés. Alap karakterünket tekintve egyikünknek se komfortos érzés, hogy mások előtt kell lennünk és figyelnek ránk, inkább alkotók vagyunk, mint előadók. A színpadon a nézők között és köztünk egy mélyebb kapcsolat van és nem pusztán annyi, hogy kezeket fel és tapsot várunk. Hosszú út volt, mire eljutottunk oda, hogy egy fokkal komfortosabban érezzük magunkat a színpadon.
G.O.: El tudjátok képzelni, hogy valaki más írja, vagy valaki mással közös együttműködésben írjátok a dalszövegeiteket?
B.G.: Én nem tudom elképzelni, hogy a szövegek kívülről érkezzenek, és nem is vagyunk rászorulva erre, mert a zenekaron belül három dalszerző is van. Jelenleg ezek a szövegek nagyon belőlem, tőlem származnak, de el tudom képzelni azt, hogy a jövőben a zenekaron belül ez nagyobb diverzitást kapjon. Viszont különböző együttműködések más zenekarokkal abszolút tervben van és szívesen is csináljuk, most a Bohemian Betyars együttessel lesz egy közös dalunk.
C-K.S.: Nem zárkózunk el ettől. Ha van egy olyan zenekar, ami minket is inspirál, meg emberileg is szeretjük őket akkor nyitottak vagyunk erre. Ennek kölcsönösnek kell lennie.
B.G.: Igen, fontos, hogy legyen egy közös rezonálás a másik féllel.
