Vallás
A vallásbeli különbségek rengeteget számíthatnak két közösség életében, hiszen az, hogy milyen vallást gyakorolnak az adott területen befolyásolja a kultúrát, az életmódot és a világlátást. Bár a hitgyakorlás szempontjából sok minden egyezik a két vallás teológiájában, mégis ez szabja a legtöbb különbséget kultúráink között. Ukrajnában a legelterjedtebb vallás az ortodox katolikus, míg Magyarországon a római katolikus. Ez az eltérés leginkább viselkedésbeli különbségekben nyilvánul meg. Az ortodox katolikus vallású nők nem léphetnek fedetlen fővel a templomba, kendőt kell rá kötniük. Nem mindegy az se, hogy ezt a vallást gyakorló emberek milyen problémákkal melyik szenthez fordulnak, mivel meg van határozva, hogy kitől mit kérhetnek, ezt a templomban le is írhatják az adott szentnek.
Továbbá, a vallási különbségből kifolyólag Ukrajnában a Julianus-naptár használata terjedt el a római-katolikusok által alkalmazott Gergely-naptár helyett, így bár mindennapjaikat a világszerte elterjedt Gergely-naptár szerint élik, ünnepeiket még mindig szívesebben tartják az eredeti naptár szerint, azaz 13 nappal később. Tehát szenteste náluk január 6-án van, amikor mi a vízkeresztet ünnepeljük.
Karácsony
Az ukrán karácsony nem csak időpontban tér el a magyartól, hanem felépítésében is. Náluk a hagyomány szerint böjtöt kell tartani karácsony előtt, amíg meg nem jelenik az első csillag az égen, akárcsak régen a napkeleti bölcseknek. A karácsonyi menü a hagyomány szerint 12 böjti fogásból áll, melyek a 12 apostolt szimbolizálják. Rendszerint esznek zöldséggel vagy gyümölccsel töltött derelyét (varenyiki), halkocsonyát vagy kutyát, azaz kutia-t. Ez egy növényi alapanyagok összekeverésével készülő karácsonyi étek, amely szimbolikus jelentéssel rendelkezik. A kutia lényegében búzamag, mák, méz, aszalt gyümölcs és dió keveréke. Az ételt tartalmazó tálat egészen a Julianus-naptár szerinti új évig (január 14) kint hagyják a szoba egyik sarkában, hogy az elhunyt rokonaik is ehessenek belőle. A szokás szerint a család élő tagjai mind esznek egy kanállal az ételből, majd az ennivalóval a mennyezetre céloznak és ezt követően megszámolják a plafonra ragadt gabona- és mákmagokat. Ettől függ mennyire lesznek jómódúak az évben. A fogások mellé egy uzvar nevezetű italt isznak, ami szárított gyümölcsöket, fahéjat, mézet és vizet tartalmaz. A 12 fogás elfogyasztása után ehetnek húst is, így előkerül a sült malac és a libahús.
Magyarországon nincs kifejezett böjt karácsony előtt, bár sokan az ünnepre készülve önálló jelleggel kevesebbet esznek a megelőző héten azon gondolattal, hogy így kevésbé látszik majd meg az ünnepi vacsora. 12 fogásos étkezést se tartunk, de jellemzően belekóstolunk mindenbe, amit az asztalon látunk és kihagyhatatlan a vacsora végén a desszert, ami általában bejglit is tartalmaz. Nálunk is vannak tipikus karácsonyi ételek, mint a halászlé, a töltött káposzta, valamint a kocsonya, de ezek nem rendelkeznek szimbolikus jelentéssel. Viszont mindkét kultúra szokásai közé tartozik az éjféli mise karácsonykor.
Hatalmas ellentétként jelenik meg azonban az ajándékozás kérdése. Az ukránok karácsony estéjén nem ajándékozzák meg egymást, mint a magyarok. Ők inkább december 19-én, Szent Miklós napján vagy a Gergely-naptár szerinti újév éjszakáján lepik meg egymást. Az újévi ajándékozás azért is terjedt el, mert a szovjet időkben az ünnep vallásos jellege miatt nem lehetett megtartani a karácsonyt, ezért december 31-én díszítették fel a fát, készítették el az ünnepi ételeiket és ajándékozták meg egymást. A gyerekeknek pedig az ajándékot Gyed moroz (tehát a Télapó) és unokája, Sznyegurocska hozza.
A betlehemezés Ukrajnában is jelen van, azonban kicsit másképp, január 6. és 19. között tartják a Vertepet. Ekkor, a magyar szokáshoz hasonlóan, a gyerekek beöltözve járják az utcákat és hangosan énekelnek, majd teleszórják búzával az előteret némi pénzért cserébe. Fontos, hogy legyen köztük egy kecske, egy pásztor, egy roma, egy zsidó, egy orvos és egy halál szerepébe öltözött ember.
Vendégség
Ha vendégségbe mész az ukránok garantáltan megkínálnak étellel-itallal és sértés visszautasítani kedvességüket, azonban neked is vinned kell valamit a vendéglátásért cserébe. Ez valamilyen szinten hasonlít a magyar szokásokhoz. Az ünnepi asztallal már kicsit más a helyzet, mint Magyarországon. Az ukránoknál nincsenek különböző, egymás után következő fogások, mint nálunk az előétel, leves, főétel, és a desszert, hanem egyszerre pakolnak ki minden ételt az asztalra és mindezt az összejövetel legvégén pakolják csak el, akkor is, ha az több óráig tart. Minden vendégséget az éppen ünnepelt fizet. Magyarországon inkább az ellenkezője a szokás, sokszor szoktunk az ünnepelt helyett is fizetni, szétdobva a számlát.
Italfogyasztás
Ahogy Magyarországon a pálinka, úgy Ukrajnában a vodka számít visszautasíthatatlan alkoholnak. Minden alkalommal sort kerítenek az ivásra és mindig a pohár két harmadáig kell tölteni a nedűt. Náluk is sértő az ital visszautasítása, azonban nem muszáj lehúzni az egészet, ha nem koccintasz és csupán az ajkadhoz érinted a poharat, koccintás ellenében viszont meg kell innod mind.
Család
A magyar viszonylathoz képest Ukrajnában sokkal többször találkozhatunk egyszülős családokkal, mivel az ukrán családmodell elsősorban a nő, mint anya köré szerveződik. A mai napig úgy gondolják a legtöbben, hogy a nők legfontosabb feladata a gyereknevelés és csak ebben teljesedhet ki életük, ezért már érettségi után erre készülnek. A férfi tag azonban egyre többször hátrál ki a gyereknevelésből és marad egyedül az édesanya. Ezért van az, hogy sok gyermek a nagyszülőknél nevelkedik, hiszen az édesanyja külföldre megy dolgozni, hogy elég pénzt keressen ellátásukhoz.
Zene
Az ukrán zenében ma is sokkal több népi motívumot használnak, mint a magyarban. Az ukránok többször dolgoztak már fel népdalokat és előfordult már, hogy az Eurovíziós Dalfesztivált is egy modernizált népdallal nyerték meg. Nálunk a népdalok feldolgozása leragadt egy szinten és nem tud minőségi formát ölteni a zene világában, nekik sikerült megoldani ezt a problémát.
A magyar és ukrán kultúra között nincsenek akkora súlyú különbségek, mint az első részben olvasható olaszoknál. Valószínűleg a két ország földrajzi közelsége és a közösen átélt történelem az oka ennek, hiszen rá vagyunk kényszerítve az egymáshoz való alkalmazkodáshoz és hasonló traumákat éltünk meg a múltban.
