Borítókép: freepik
Mi is az a FoMO?
A FoMO egy angol kifejezésből származik, ami így hangzik: „Fear of Missing Out”. Azaz félelem a kimaradástól – attól, hogy minden jó és felejthetetlen dolog akkor történik, amikor mi nem vagyunk ott. Sajnos a közösségi média hatására egyre inkább tapasztalható, hogy mindent látunk más életéből, és ebből az következik, hogy mi is egyre több dologra vágyunk. Akkor is, ha egyszerre több helyen kellene lennünk hozzá. Ilyenkor az adott pillanat varázsát nem is éljük át igazán, csak a következő vágyra koncentrálunk, ezáltal lemaradunk a számunkra megadatott pillanatból – tehát hol is vagyunk valójában jelen? A válasz ismét a médiaplatformokon keresendő, hiszen ha valamit nem posztolunk, akkor az „meg sem történt”. Az interneten vagyunk leginkább aktívak, elfelejtve azt, hogy a személyes kapcsolataink a valóságosak, nem pedig a telefonunkban bujkáló applikációk.
A FoMO „tünetei” – jelek, amelyek egyértelműen erre az érzésre utalhatnak
Az Instagramot görgetve érezhetünk egyfajta szorongást, hiszen másoknak olyan jó – vagyis a képek, amiket megosztanak, ezt sugallják. De valljuk be, azok sokszor közel sem tükrözik a valóságot. Ennek ellenére mi mégis sóvárgunk azután, amit más megél a barátaival, vagy éppen a mi barátainkkal, mi pedig kimaradunk belőle. Csak azért, mert a vizsgákra kell tanulnunk, vagy családi programunk van, mások nélkülünk is találkozhatnak egymással, mi pedig csak az utórezgéseivel találkozunk az adott eseménynek, természetesen a közösségi oldalakon keresztül. Ezek az utórezgések indítják el bennünk azt a lavinát, ami a FoMO-ba sodor minket.
Miért is félünk? Hiszen az esélye annak, hogy pont akkor történik valami életbevágóan fontos, amikor nem vagyunk ott, éppen ugyanannyi, mint annak az esélye, hogy nem történik semmi izgalmas. De valami mégis megszorongat minket, és egy következő alkalommal inkább kettészakadunk, mintsem kihagyjunk egy újabb programot. Tehát a szorongás és az aggodalom a két fő jelenség, azonban ezeket egészíti ki az is, hogy nem tudunk nemet mondani. Hiszen a rettegés fogva tart minket és inkább mindenre igent mondunk, nem gondolva arra, hogy ennek milyen következményei lehetnek (túlhajszoljuk magunkat vagy több programot szervezünk egy időpontba). Ekkor újabb gondok és aggályok törnek elő, döntésképtelenséggel megfűszerezve.
Nyári FoMO – avagy amikor a bőség zavara is elénk tárul
A vizsgaidőszak közben természetesen tanulni kell, azonban mindannyian tudjuk, hogy ez nem mindig valósul meg. Ráadásul, ha érint minket a FoMO-s szorongás, akkor főként nem akarunk otthon ülni a könyvek felett. Hiszen nyáron sokkal több programlehetőség van, több barátunk ér rá, eszünk ágában sincsen a négy fal között maradni. Azonban ilyenkor előtör az a probléma is, hogy melyik ujjunkba harapjunk. Hova érdemesebb elmenni, hol aggasztóbb, hogy kimaradhatunk valamiből? Rengeteg opció közül mégis melyikben érezhető leginkább a potenciál? A bőség zavara teljesen bekavar, és még a vizsgák is ott vannak. Nem várható el a teljes koncentráció, ha olyan jó az idő és mindenki utazgat.
Akkor nem is ülhetünk otthon?
Leküzdeni ezeket a szorongásokat nehéz, azonban nem lehetetlen. Fel kell ismernünk azt, hogy mennyi kárt okozhat, ha minden egyes napra programot csinálunk. Nemcsak a vizsgaidőszakban, de azt követően is szükség van arra, hogy pihenjünk. Természetesen a nyár, a szép idő, a szuper lehetőségek kereszttüzében nehéz nemet mondani bármire is, de néha muszáj. Senki nem fog ránk megharagudni, ha egy programot kihagyunk vagy elnapolunk. A testünknek és főként az elménknek szüksége van olykor egy-két pihenőnapra. Ilyenkor is lehetünk produktívak: olvashatunk, akár takaríthatunk, vagy csak megehetünk egy doboz fagyit. A lényeg, hogy érezzük a mértéket. Ne essünk át a ló túloldalára és halmozzuk el magunkat milliónyi programmal anélkül, hogy pihennénk.
Hogyan kezelhetjük az érzést?
- Az előzőekben említett mérlegelést alkalmazhatjuk, ez alapján mondhatunk nemet bizonyos eseményekre. Fontos, hogy eldöntsük, mi az, ami elsőbbséget élvez nálunk, és ezekről esetleg egy listát is összeállíthatunk.
- Vegyük magunkat is figyelembe! Tartsuk szem előtt a saját igényeinket, és ha valamihez nincs kedvünk, vagy egyszerűen csak lazítanánk, akkor azt őszintén osszuk meg a másikkal. Fontos elfogadnunk azt, hogy nem mindig lehetünk ott mindenhol, néha nélkülünk is történhetnek izgalmas dolgok.
A legnehezebb az elfogadás és a beletörődés folyamata, de ez a vízválasztója annak, hogy a mentális épségünket ne áldozzuk fel a színes programok és a nyár oltárán. Nem szabad mindig az új után vágyakoznunk, éljük meg a pillanat varázsát, és ne a jövő vágyain kattogjunk! Akár kapcsoljuk ki a telefonunkat, és csak élvezzük a nyarat a barátainkkal, kezünkben egy hideg limonádéval.
