Debóra, a Biblia egyetlen női bírája

Budapesti Szerkesztőség
Habár a legismertebb bíra a Bibliában egyértelműen a filiszteusok ellen harcoló Sámson, érdemes Debóra, az egyetlen női bíra történetét is fellapozni, hiszen egyedülálló módon volt női vezető egy olyan korban, amikor a nők leginkább feleség- és édesanya-szerepet töltöttek be a közösségben.

Borítókép: wikipedia.org

A Bírák Könyve a Bibliában

A világirodalom legtöbbször kiadott műve a Biblia, mely nagy hatással bírt vallásos és világi alkotások keletkezésére egyaránt. A kultúrtörténet meghatározó ékeként az oldalain megjelenített alakok történetei az alapműveltség részét képezték a történelem legkülönbözőbb korszakaiban. 

A Bírák Könyve az Ószövetség, más néven a ‘héber Biblia’ egyik része, egy olyan könyv, amelynek középpontjában a bírák állnak, akik Isten választott népét vezették a nehéz időkben.

Debóra története

A bibliai történet szerint Debóra bíraként Efraim hegyvidékén továbbította Isten akaratát Bárák király felé, arra utasítva őt, hogy az Izraelt nyomorba taszító kánaánita Sisera ellen támadjon. Az uralkodó azonban kételkedett, és ez a kételkedése vezetett végül ahhoz, hogy a győzelem dicsősége nem őt illette meg. 

‘Bárák azonban ezt mondta neki: Ha velem jössz, elmegyek, de ha nem jössz velem, én sem megyek. 

Debóra azt felelte: Szívesen elmegyek veled, de akkor nem a tiéd lesz a dicsőség azon az úton, amelyen elindulsz, mert asszony kezére adja az Úr Siserát.’

Egy Jáel nevű nő végzett a kegyetlen Siserával álmában, ezzel beteljesítve Debóra próféciáját, miszerint nem a dicső Bárák hozza el a dicsőséget Isten népének.

Debóra éneke

A történetet követően Debóra énekét olvashatjuk, amelyet a Biblia egyik legősibb szövegeként tartanak számon, keletkezését a Krisztus előtti 10. és 8. század közé teszik. Kiemelendő a szövegnek a következő bekezdése, mely korát meghaladva előremutat a női vezetők létjogosultságára és szükségességére:

‘Hiányzott a vezetés, hiányzott Izráelből, mígnem fölkeltem én, Debóra, fölkeltem én, Izráel anyjaként.’

A szövegből kiolvasható egyik értelmezés szerint Debóra büszke prófétanőként és a népet útján terelgető bíraként tisztában van saját fontos szerepével és egyéni felelősségével, tiszta hittel vallja, hogy az ő vezetése szükséges ahhoz, hogy az izraelita nép békéje elérkezzen. 

Másfelől, érdemes elgondolkozni az ‘Izráel anyjaként’ kifejezésen, hiszen a Bibliában sokkal gyakoribb, hogy a hagyományos vezetői szerepben lévők jellemzően férfiak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egyetlen női bíra szerepel a Bibliában, míg a másik nemből tizenegy sorakozik fel.

Debóra ábrázolása Gustave Doré metszetén

Kép forrása: artbible.info

A fenti alkotás középpontjában Debóra jelenik meg, akire szemmel láthatóan nagy tisztelettel figyelnek a körülötte lévők, testtartásuk és arckifejezésük mind azt sugallják, hogy bíznak a bíra vezetői képességeiben, és abban, hogy Isten utasításainak az ő közvetítésével tehetnek eleget. A fényesség, amely körülveszi a prófétanőt kiváló jelzője különleges lélekerejének, mely képessé tette őt arra, hogy a zsidó nép jogi, vallási és egyben katonai vezetője is legyen – nem véletlen tehát, hogy hálaéneke az egyik leghosszabb női alak által elmondott szöveg a Bibliában. 

Annak ellenére, hogy a történelem során igen eltérőek voltak a vélemények Debóra mint egyedüli női bíra szerepéről és hatásáról, az mégis elmondható, hogy a prófétanő bármely korban inspirációt nyújtott a nőknek arra, hogy elképzeljék maguk számára is a vezetői létet; motivációt és reménységet kínálva a magán- és szakmai életükben egyaránt.