
Valahol Európában – filmajánló
Bűn-e az étellopás, ha az éhezés visz rá egy embert? Kisebb vagy nagyobb-e a bűn, ha az elkövető még alig látszik ki a földből, és máris lopásra kényszerül?
Csatlakozz a Hallgató Magazin szerkesztőségébe! Határidő: február 22.
Bizonyos szerkesztőségeknél meghosszabbítva!

Bűn-e az étellopás, ha az éhezés visz rá egy embert? Kisebb vagy nagyobb-e a bűn, ha az elkövető még alig látszik ki a földből, és máris lopásra kényszerül?

Mindenkinek szüksége van egy barátra az életben. Vágyunk egy hűséges (baj)társra, aki humorával, támogatásával és feltétlen elfogadásával enyhíti az életben kapott pofonok fájdalmát. Az ember társas lény, ahogy ezt már több, mint két évezrede Arisztotelész megfogalmazta. Habár szociális lényként mind igényeljük a kapcsolódást embertársainkkal, néha előfordul, hogy nem találjuk a közös hangot a minket körülvevő emberekkel.

Klebelsberg Kuno 150 évvel ezelőtt, 1875. november 13-án látta meg a napvilágot Magyarpécska kisvárosában. Később ő lett a Bethlen-kormány tehetséges vallás- és közoktatásügyi minisztere, akinek oktatási reformjai lehetővé tették, hogy sok magyar ember megfelelő alapműveltséget szerezhessen, ezáltal pedig jobb minőségű életet élhessen.

A zsonglőrködés, vagyis a különböző tárgyak (például labdák vagy buzogányok) dobálása egy olyan művészeti forma, amely már az ókor óta nem csupán a közönség szórakoztatására szolgál, hanem magának a zsonglőrnek is örömet és kihívást okoz.

A mai napon éppen kétszáz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a gyakran keringőkirályként ismert ifj. Johann Strauss. A sokoldalúan tehetséges osztrák zeneszerző több mint ötszáz tánczenedarabot írt, többek között keringőket és polkákat.

115 éve hunyt el Laky Adolf ötvösművész, akinek nemes tettei listáján nem csupán a Szent Korona megjavítása szerepel, hanem az odaadó segítségnyújtás is a társadalom leginkább támogatásra szoruló tagjai részére. Nevét és adakozó szellemét ma már sajnos egyre kevesebben ismerik, emlékezete megfakult annak ellenére, hogy az általa képviselt halhatatlan értékek és cselekedetek minden ember számára példaértékűek lehetnek.

1825. október 5-én született az egyik legnagyobb magyar természettudós, Xántus János, aki a Budapest szívében elhelyezkedő Állatkert első igazgatója volt, és aki nélkül nem jöhetett volna létre az első magyar néprajzi gyűjtemény a Bécsben megrendezett világkiállításon. Xántus János mérhetetlen alázattal és kitartással munkálkodott azért, hogy a jövő generációi megismerhessék az olyan távoli vidékek flóráját és faunáját is, mint például Szingapúr és Jáva.

Habár a legismertebb bíra a Bibliában egyértelműen a filiszteusok ellen harcoló Sámson, érdemes Debóra, az egyetlen női bíra történetét is fellapozni, hiszen egyedülálló módon volt női vezető egy olyan korban, amikor a nők leginkább feleség- és édesanya-szerepet töltöttek be a közösségben.

155 évvel ezelőtt született Maria Montessori, Olaszország első orvosnője, akinek a pedagógia területén végzett úttörő munkásságának köszönhetően napjainkra az óvodai nevelés alapelvei közé került a gyermekek aktivitásának és szabad tevékenykedésének gyakorlata.

A 275 éve született Antonio Salieri, neves olasz zeneszerző életéről elsősorban az Ignaz Franz von Mosel osztrák újságíró által írt életrajzában olvashatunk, aki közeli barátjaként és tanítványaként behatóan ismerte mestere szokásait és életútját.