Borítókép: 777blog.hu
Története és személye sokak számára ismert, azonban érdemes időnként feleleveníteni, ki volt ő, és mit tett az elesettekért. Hiszen ezen attitűd követésére a mai világnak is nagy szüksége lenne. Ahogyan ő segített másokon, az példaként jár az utókor előtt, nevelve gyermeket és felnőttet az összetartás lélekemelő erejére.
A rózsaszálak a kötényben
Árpádházi Szent Erzsébet alakjához számos legenda kötődik, ezek közül az egyik leggyakrabban kiemelt a rózsaszálakká változott kenyerek története. Egyes elbeszélések szerint az édesapja, II. András magyar király, mások szerint a vőlegénye, a türingiai őrgróf fia egy napon megállította az udvaron átsiető, kötényét felcsippentve tartó Erzsébetet, hogy árulja el, mi van a kötényében.
Erzsébet ételt rejtegetett, az éhező embereken szeretett volna segíteni a nagy hidegben, de tudta, hogy a királyi családban nem mindenki nézi jó szemmel az önzetlen segítségnyújtását. A legenda szerint a hercegnő nem esett kétségbe a váratlan kérdőrevonástól, azt felelte, hogy rózsaszálak lapulnak a kötényében. Isten segítségével valóban rózsákká változott az étel, nem szégyenült meg az aranyszívű, szegények sorsát szívén viselő hercegnő.
A fényt adó kedvesség
A Szent Erzsébetről szóló történetek fő tanulságaként összefoglalható, hogy a szívből jövő kedvesség és szeretet sok ember számára nyújt mankót és túlélést a nehéz időkben. A Szent Erzsébeti-önzetlenség egy olyan követendő eszmény, amelynek megnyilvánulása a mindennapok tovaszálló pillanataiban fedezhető fel. Hiszen egy kedves, minden hátsó szándékot mellőző szó vagy tett máris jobb, fényesebb és élhetőbb hellyé teszi a világot, amelynek alakításában mindnyájan résztveszünk.
