Borítókép: Fésűs Éva portré
A Fésűs Éva-mesék és szép anyanyelvünk
A Kossuth-díjas írónő bevezeti a gyermekeket a magyar anyanyelv szépségeibe, nyelvhasználata mindenféle erőltetettséget mellőz. Az ő történeteit hallgatva természetessé válik a belső képek létrejötte, hiszen nála a szavak egymás után gördülése egy finom folyamattá válik. Ezt a következő sorok is bizonyítják, melyet A büszke tölgyfa című írásában olvashatunk:
/Volt egyszer a körös-körül erdőben egy sudár, fiatal tölgyfa. Kék ég felé nyújtózkodott, lombjain át arany napfényt szitálgatott, és erős gyökerével a föld minden erejét magába szívta. Ő volt a legszebb az erdőn./
Nem használ nehéz, a gyermeki nyelvezettől messze eltérő kifejezéseket, mégis érezzük, hogy a magyar nyelv mesterének szavait olvassuk. Fésűs Éva varázslatos írásmódja tehát éppen azáltal teljesedik ki, hogy játszi könnyedséggel irodalomszerető emberré neveli a gyermekeket.
Közvetlenség a mesékben
A nyelvi érték mellett más kincset is rejt egy Fésűs Éva-mese. Közelséget kínál egy olyan világban, amelyben az emberek gyakran elmennek egymás mellett, mit sem törődve a többiek gondjával-bajával. A gyermekeknek is szüksége van erre a fajta kapcsolódásra a történetmesélővel. Hiszen ez is segítséget ad számukra a mese üzenetének értelmezéséhez, nyelvi világának kibontásához. Ennek ékes példája, ahogyan kezdődik és végződik a Cinege Miki című mese. Ezen sorok még közelebb hozzák a gyermekeket az elbeszéléshez, mintegy kitárt karokkal várva a lelküket.
„Tegnap egy kékfejű cinege szállt az ablakomra.” – így szól az első sora a mesének, azonnal kapcsolatot teremtve a hallgatósággal, már előre mutatván, hogy személyes és közelmúltban történt események sorozatát hallgathatjuk meg a következő percekben. Az utolsó sor is hasonló eszközökkel dolgozik, Fésűs tudatosan épít erős hidat az olvasó és a történet között, ezen kívül a magyar népmesevilág szófordulatai is megjelennek meséiben:
„Termett is a nyáron annyi piros alma azon a fán, hogy még nektek is jutott volna belőle egy kosárral!”
Állatszeretet és természetről tanulás
Sokszor érezhetjük manapság azt, hogy a gyermekeknek erőltetett, mesterséges módon van átadva a természet és az élőlények iránt érzett felelősségérzet, mind az irodalom, mind a filmek terén.
Nem egy olyan alkotás készül, amelynek középpontjában kizárólag a természetvédelem, állatvédelem áll, amely még önmagában nem jelent problémát, azonban a gyermekek (akárcsak a felnőttek) komplex módon élik meg a körülöttük zajló világot.
Fésűs Éva meséiben kedves, barátságos és mulatságos állatszereplők vannak, akiknek köszönhetően a gyermekekben hamar kialakul az a szemléletmód, hogy az emberek mellett sok-sok más szerethető faj, köztük állatok és növények élnek még a Földön, ezzel pedig a természetszeretetük is fejlődik mesehallgatás közben.
Fésűs Éva öröksége
Az írónő egy olyan irodalmi örökséget hagyott ránk, amely gazdagságával kicsik és nagyok mindennapjait, mesehallgatási élményeit teszi színesebbé. Könyvei a legtöbb óvoda polcán kiemelt helyet kapnak, és száz évvel születése után is gyakran forgatott alapművei az óvodai nevelésnek.
