Borítókép: Port.hu
Emberből lett hód
A cselekmény egy amerikai japán egyetemista lány, Mabel Tanaka szenvedélyes erdőmentése köré épül, aki nem riad vissza még attól sem, hogy ő maga is állati alakot öltsön a heves természetvédelmi harcban. A fiatal aktivista ideológiai ellenfele a sikeres politikus, Jerry, aki nem éppen etikus eszközökkel szeretné a várost fejleszteni, elűzve az erdő lakóit.
Mabel egy hódrobot-testben vakmerő útra indul, céljául kitűzve, hogy megmenti a városát övező erdőt a beépítéstől. Fontossá válik, hogy őt hódként látja a többi állat. Hiszen ahogyan az a filmben is elhangzik, a hód egy kulcsfaj az állatvilágban. Az ő gátépítő tevékenysége teszi élhetővé a többi élőlény számára is a vízparti, erdei környezetet, jelenléte tehát nélkülözhetetlen.
Shinrin-yoku
A japán Shinrin-yoku kifejezés a shinrin (erdő) és yoku (fürdés) szavak összetétele, mely egy olyan tevékenységre utal, mikor az emberek elmennek a természetbe, és átélik annak nyugalmát. Különös szüksége van erre ma a gyerekeknek is, akik körül folyamatosan zajlik az élet, mind a valóságban, mind az online-térben. A felgyorsult világban egyre több impulzus éri az idegrendszert, amely a mentális egészségre és a hangulatra is negatív hatással van. Ha nincs egy természetet szerető felnőtt egy gyermek környezetében, akkor nagy valószínűséggel elenyésző lesz az az idő, amit a természetben békességben, de legfőképpen csendben tölthet.
Az Agyugrász főszereplőjének gyermekkorába néhány visszaemlékezés és pillanatkép vezeti be a nézőt. Mabel nagymamája fontos személy a lány életében. Ő az, aki megmutatja a lánynak a shinrin-yoku gyakorlatát, gyermeki nyelven átadva a szemléletmódot. Már a film legelején, a főszereplő természetben átélt emlékeit látva a néző is átélheti azt az érzést, amit egy erdei tisztás kínál látogatóinak. A szellő susogása, a patak csobogása, a folyton mozgó, mégis állandó természet nyugalmat hoz a gyermek Mabel és a néző számára egyaránt. Elhangzik a film egyik fő üzenete is, mely több alkalommal is visszatér mint központi mondanivaló:
-Nehéz mérgesnek lenni, ha úgy érzed, részese vagy valami nagynak-
Itt a „mérges” szó sok mindenre vonatkozhat. Beleértve az ideges, feszült, érzelmileg túlterhelt állapotainkat is, amelyekre gyógyírt kínál az erdő, az állat- és növényvilággal való találkozás. Mindössze annyi a dolgunk, hogy megőrizzük a természetet a maga fenségességében, és időt szánjunk arra, hogy elhagyjuk egy napsütéses délután a szürke, fáradt levegőjű szobát.
A tápláléklánc természetessége
Érdekes a filmben az állatvilág szabályszerűségeinek megjelenítése. A legtöbb gyermekeknek szánt alkotásban manapság el van rejtve az állatok táplálkozásának valósághű ábrázolása, mivel azt a filmkészítők túl kegyetlennek ítélik meg.
Az Agyugrász mondanivalója többek között az, hogy ahogyan az emberek között, úgy az állatok között is van kapcsolat, állattársadalom, éppen ezért a táplálkozást is természetesnek veszi. Nem látunk sem vérengzést, sem a préda széttépését a filmben. Ehelyett egyszerű mondatokkal és jelenetekkel tudhatják meg a gyermeknézők, hogy igen, vannak ragadozó állatok és prédaállatok. „Ha enned kell, egyél.” – ez a négy szó elegendő ahhoz, hogy a teremben ülő gyermekeknek ne sérüljön a lelke azáltal, hogy egy medve megevett egy halat a képernyőn.
Békében a természettel
„Állatotthon – Emberotthon. A kettő együtt egész”- mondja a hódkirály a filmben. Ez a gondolat szintén egyszerűen van megfogalmazva, azonban olyan mögöttes tartalmat hordoz, amellyel a gyermekeknek már minél korábban találkoznia kell ahhoz, hogy egységként tekintsenek a világra. Alapvető lesz számukra, hogy az emberek által épített helyek mellett ugyanúgy helye van a természet szabad indáinak is, egyik sem emelkedhet a másik fölé. Az Agyugrász sok ehhez hasonlóan elgondolkodtató pillanatot nyújt a nézők számára, így érdemes megnézni ezt az alkotást egy kellemes tavaszi estén.
