Jean Valjean Magyarországon – a darab hazai története dióhéjban
Claude-Michel Schönberg és Alain Boublil lélekemelő musicaljének nemzetközi pályafutását szintén részleteztük már a fentebb említett cikkben, így most bevezetésként csupán a hazai premierekről írnék.
A londoni siker premier után Magyarországon korán, már 1987-ben bemutatásra került a musical, mégpedig a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Rock Színház jóvoltából. Az akkori bemutató főszerepét, a szökött fegyenc Jean Valjean-t Vikidál Gyula alakította, az őt üldöző Javert felügyelőként Makrai Pál volt látható, míg Cosette és Marius szerelmespárját Sasvári Sándor és Csarnóy Zsuzsa formálta meg. Szegeden rekordmennyiségű előadást játszottak, a sikeres szériát pedig a kilencvenes évek elején a Vígszínház falai között folytatták tovább.
A Rock Színház társulatának feloszlása után a következő nagy bemutató dátuma 1999. november 20-a volt a Madách Színházban, szintén Budapesten. Jean Valjeant Sasvári Sándor és Földes Tamás alakította szerepkettőzéssel, míg Vikidál Gyula ezúttal a másik oldalon, Javert felügyelőként szerepelt, Barabás Kiss Zoltánnal együtt. Bereczki Zoltán és Miller Zoltán énekelte Marius szerepét, míg a reménytelenül szerelmes Eponine bőrébe Szinetár Dóra bújt. A Madách első produkcióját Szirtes Tamás dirigálta, aki mellé Erkel László “Kentaur” is odakerült látványtervezőként, így egy, az eddigieknél nagyobb szabású és látványosabb produkció jöhetett létre az Erzsébet körúton, amely egészen 2005-ig futott. Ezután a kétezres években a darab vidéken is bemutatkozott, mégpedig Győrött (2001), Kecskeméten (2010) és Miskolcon is (2011).
A mostani, harmadik feltámasztás előtt a Madách társulata először 2015 nyarán újra Szegeden adta elő a produkciót, majd 2016 áprilisában tértek vissza a budapesti kőszínházba. A közönség olyan legendás musicalszínészeket láthatott szerepelni, mint például Miller Zoltán, Feke Pál, Egyházi Géza, Vágó Bernadett, Nagy Sándor vagy Zöld Csaba, de a fiatalabb beállók is rendkívülit alakítottak. 2016 és 2022 között több mint 200 előadás volt ezzel a felállással.
Ismét katarzis
Jómagam a musical hatalmas rajongója vagyok, mióta volt szerencsém 2022 márciusában a leköszönő előadássorozat alkalmával megtekinteni. Azóta egyfolytában a dalokat hallgattam, a színházi felvételeket néztem, és reménykedtem, hogy láthatjuk még Magyarországon a művet.
Szerencsére nem várattak sokáig; idén májusban derült ki ugyanis, hogy a Madách Színház szeptember végén ismét bemutatja, teljesen új szereposztással. Még akkor lefoglaltam a jegyeket, és tűkön ülve vártam, hogy eljöjjön az előadás napja. Kíváncsian vártam, tud-e újat nyújtani a darab, és hogy milyenek lesznek az új szereplők.
Nos, csalódnom egyáltalán nem kellett, amint felcsendültek a nyitány első hangjai és megjelent az első jelenet helyszínéül szolgáló kőbánya díszlete a színapdon, tudtam, hogy a mű az erejéből nem vesztett semmit. A díszletelemek és a koreográfia is megmaradt két évvel ezelőttről, viszont a színészi játék teljesen új megvilágításba helyezett számomra mindent.
A Madách három szereposztással játssza a darabot – azon az estén Pesák Ádám volt Jean Valjean, Posta Victor pedig Javert. Mindkettejük énekteljesítménye elképesztő volt: előbbi a Vidd haza (Bring him home), utóbbi a Csillagok (Stars) során okozott zenei katarzist. A többi szereplő is kiváló teljesítményt nyújtott, külön kiemelném Baranyi Hanna Eponine-ját, aki többször is elkápráztatta a nézőket. A látvány, valamint a zenekar csak tovább emelte az élményt, és nem volt véletlen, hogy meghajlásnál felállva tapsolt az egész nézőtér.
Összességében kijelenthetjük, hogy a Nyomorultak visszatérése Budapestre nagy siker; elég csak a teltházas előadásokra és a pozitív kritikai visszhangra gondolni. A darab zeneileg és történetileg is magával sodorja a nézőket, amihez még hozzájárul Szirtes Tamás energikus rendezése is. Aki teheti, nézze meg, garantáltan nem fog csalódni!
