Borítókép: kortarsonline.hu
Ahol a folyami rákok énekelnek – a könyv
Delia Owens férjével, Mark Owensszel három naplószerű dokumentumkönyvet írt, melyek az afrikai kutatásaikról szólnak. Delia természettudományos írásai megjelentek többek között a Nature-ben és az African Journal of Ecologyban is, amikért John Burroughs-díjat kapott. Az Ahol a folyami rákok énekelnek az első regénye, melyet 2018-ban írt.
A történet Észak-Karolina rejtett, lápos-mocsaras vidékén játszódik az 1950-es és 1960-as években. A főhősnő Kya – teljes nevén Catherine Danielle Clarke –, a sorsára hagyott kislány, akinek egyedül kell megtanulnia túlélni a mocsárban. Az anyja és a testvérei még kiskorában elmenekültek otthonról a bántalmazó apjuktól, később azonban már az apja sem ment haza többé.
Kya a közeli kisváros, Barkley Cove lakóival alig érintkezik, amíg egyszer a lápon csónakázva össze nem találkozik egy Tate nevű fiúval. Az évek során a két gyermek összebarátkozik: a fiú megtanítja olvasni és írni a lányt, és közösen fedezik fel a mocsár élővilágát. Ahogy Kya-ból fiatal nő, Tate-ből pedig férfiú válik, a szerelemre is rábukkannak a természet ölén.
Kezd minden helyreállni: Kya többé nem érzi magát egyedül, megtalálta a szenvedélyét, a természettudományt, mindeközben szerelme is lett, aki állandóan kijár hozzá a mocsárra. Ám amikor Tate közli Kyaval, hogy egyetemre megy és egy álláslehetőség miatt a tervezettnél korábban kell elindulnia, a lány újra egyedül marad – az összetört szívével.
Évek telnek el, mire Kya szívfájdalma elmúlik. Ekkor bukkan fel a gazdag, jómódú ficsúr, Chase Andrews, ami miatt minden újra a feje tetejére áll. Mint kiderül, a férfi csak azért közeledik a “lápi lány” felé, mert fogadtak a barátaival, hogy ki tudja előbb elcsábítani és “betörni”. Mikor Kya rájön, hogy a kapcsolatuk mindvégig hazugság volt és sosem szerette őt igazán Chase, többé látni sem akarja. Ő viszont tovább erőszakoskodik és zaklatni kezdi Kyát, aki a mocsárban talál menedékre a bántalmazó férfi elől.
Egészen addig megy ez, amíg két kisfiú meg nem találja a mocsárban Chase Andrews holttestét. A rejtélyes haláleset megrázza a kisváros közösségét: mindenki emberölésre mer esküdni, így a gyanú hamar a “lápi lányra” terelődik. A rendőrök el is kapják Kyát és a tárgyalás idejére börtönbe zárják gyilkosság vádjával. A lányt emészti a fogság, visszavágyik a mocsárra, a lápra és a tengerpartra, ahol nemrég még a sirályokat etette.
Kya védelmére a visszavonult ügyvéd, Tom Milton áll. Sikerül bizonyítania, hogy védence ártatlan, ugyanis nincsenek közvetett bizonyítékok, szilárd alibije van, valamint a jelleme sem utal arra, hogy gyilkosságra vetemedne.
Hosszú fogsága után Kya végre kiszabadul és újra a mocsárnak élhet. Újra egymásra találnak Tate-tel, összeházasodnak, mindeközben az egyik bátyja, Jodie is hazatér, és kiadják a könyveit, amiket a mocsárban megfigyelt élőlényekről készített. Sikeres, boldog életet él le Tate-tel. S ahogy vágyott rá, olyan csendben, békésen, a kedvenc helyén, a lápon hal meg a csónakjában ringatózva…
Számomra ez a regény nagyon mély és megindító volt. Egyedül felnőni a semmi közepén, kirekesztve a társadalomból és általuk megvetve, a rendszerből kiesve felnőni szinte lehetetlennek tűnik. Az írónő olyan mélyen és érzékletesen át tudta adni, mi játszódik le Kyában, milyen a környezet, amelyben él, hogyan gondolkodik egy gyermek és egy fiatal nő, akit sosem világosítottak fel semmiről, egyszerűen lenyűgöző. A könyv olvasása közben szinte már éreztem a mocsár és a tenger illatát, hallottam a sirályok rikácsolását, a víz zúgását, láttam magam előtt a madarak, a rovarok és a kagylók színeit… Egyszóval teljesen magával ragadott a történet. Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el, mielőtt megnézi a filmet, mert úgy élvezhető a legjobban!
Ahol a folyami rákok énekelnek – a film
Ritka pillanatok egyike – számomra legalábbis –, amikor egy könyvből jó filmes adaptáció készül. Előző cikkemben sajnos csalódnom kellett a feldolgozásban, így most egyik szemem sír az Ahol a folyami rákok énekelnek megható története miatt, a másik viszont nevet, mert ez a film gyönyörű lett.
A filmet 2021-ben New Orleansban forgatták, majd 2022-ben már moziba is került. A nagy sikert arató regény miatt milliók várták a filmes feldolgozást, ami szintén nagy népszerűségre tett szert: a 24 millió dolláros költségvetést sokszorosan hozta vissza a film, ugyanis a bevétel 140,2 millió dollár lett.
Bár különösebb húzónevek nem szerepelnek a színészek között, az alakítások mégis hitelesek és meggyőzőek voltak. Viszont külön kiemelném az operatőrt, Polly Morgan-t, ugyanis a film képi világa lenyűgöző lett. A színek, a fények, a tájak, a hangok, szinte minden olyan volt, mint ahogy magamban elképzeltem a könyv olvasása közben. A cselekmények is megegyeznek, nem találtak ki oda nem illő mellékszálakat, nem terelték le a témát és a mondanivalót másra, hanem maradtak az eredeti koncepciónál. Annak ellenére is élvezhető volt a film, hogy már olvastam az eredeti művet, ismertem a történetet és tudtam, hogy mi lesz a vége – tudtam rajta sírni és ugyanolyan mély nyomot hagyott bennem, mint a regény.
Összehasonlítás
Egyetlen szívfájdalmam, hogy sajnos nem olyan részletes és mély a film, mint a könyv, bár tudom, hogy nem is lehet pont ugyanolyan a kettő – nem véletlen más műfaj és szakma a könyvírás valamint a filmipar.
Bár kevesebb háttérinformációval és részlettel is érthetőek voltak a mozzanatok a filmben, a regény ismeretében mégis sokkal érthetőbb és átérezhetőbb volt a történet. Az adaptációban ugyanúgy a múlt és a jelen között váltakoznak a jelenetek, mint a könyvben, de utóbbi sokkal több eseményt mutat be Kya különböző életszakaszaiból, és más szereplőket is könnyebben meg tudunk ismerni, így még érthetőbb a karakterek viselkedése és fejlődése. De mivel a fő motívumok és a cselekmény változatlan maradt – mindössze csak a filmezés adta lehetőségekhez volt kötve –, nyugodt szívvel tudom ajánlani a film megtekintését is. Ám előtte lehet érdemes beszerezni a könyvet és elolvasni azt, különösen, ha valaki ugyanúgy imádja a leírásokat, mint én.
