Forrás: Christian Lue on Unsplash
Alvó Európa
A globális gazdasági folyamatok elemzésekor visszatérő téma az Európai Unió romló versenyképessége az Egyesült Államokkal, vagy akár Kínával szemben. Ebben igenis van ráció: azokban az iparágakban, amelyekben európai cégek annak idején világvezetők voltak, mára legfeljebb a régmúlt babérjait aratják a marketing segítségével. Az új innovációkkal a nagy öregek látszólag csak jelentős nyomás árán hajlandók foglalkozni. Gondoljunk csak a híres-neves német autóiparra, amely az elektrifikációban olyan országok mögött kullog, mint Dél-Korea vagy Kína. Nem is beszélve az olaszokról, akik képtelenek túltenni magukat a manufaktúrák világán. Szemléletesen mutatja ezt az orientációt a tény, hogy a legnagyobb Európai cég az LVMH, amely egy luxusmárkákból álló konszern. Tulajdonosa Bernard Arnault, az EU leggazdagabb embere.
A versenyképesség romlására gyógyír lehetne a startupokból kinövő gigacégek megjelenése. Ezek a gyorsan fejlődő, innovatív ötleten alapuló, jellemzően technológiai megoldásokkal operáló vállalkozások magas hozzáadott értékük által képesek jelentős gazdasági teljesítményt nyújtani, így fontos, hogy a fiskális politika is elősegítse ezek felbukkanását.
Az EU startup szektora
A McKinsey kutatásai alapján négy megállapítást tehetünk az EU-s startup szektorról:
- A helyzet javult a múlthoz képest, de még mindig vannak kihívások. EU-ban alapított startupokból összességében kevesebb van, ők eleve kevesebb befektetést kapnak és még a sikerük valószínűsége is kisebb.
- Holott az USA-ban a hangsúly a B2C startupokon van (a célközönség magánszemélyek), az EU-ban az elmúlt időszakban nagy sikereket értek el a B2B startupok, amelyekről még nem hallottunk, mert nem vagyunk cégvezetők. Ilyenek pl. a UIPath, a Personio és a Klarna, utóbbi épp most terjeszkedik Magyarországon is.
- Egy másik EU-s előny, hogy nálunk alacsonyabbak a munkabérek egyes munkakörökben, pl. szoftverfejlesztők. Ez persze negatívumként is megjelenhet, hiszen a legügyesebbek kimennek az Egyesült Államokba, de szerencsére azért az EU-t nem szívesen hagyják el az emberek.
- Az egyik leggyorsabban növekedő iparág manapság a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek csoportja. Az USA a piac által húzott innovációnak nem szab gátat, nem szabályozza azt. Ezzel ellentétben az EU-nak fókuszában áll az AI regulázása. Fontos megjegyezni, hogy itt elsősorban a piaci érdekek szempontjából adhatunk értékítéletet. Az EU tech óriásokra vonatkozó szabályozásai egyeseknek jogosan imponálhatnak.
Ezt a korképet egészítette ki Bubori Zsolt, az EIT (European Institute of Innovation and Technology) munkatársa. Az EIT nemzetközi innovációs ökoszisztémák építésével és fenntartásával foglalkozik, ezzel elősegítve az EU-s vállalatok és más szereplők (egyetemek, állami szervek) hatékony együttműködését, mindezt a versenyképesség növelése érdekében. Ennek köszönhetően Bubori Zsolt rálátása a magyar helyzetre elég széleskörű. Szerinte az EU startupok versenyhátránya részben a szabályozásból fakad, ugyanis az unió egyik fontos prioritása a piaci verseny tisztasága és hatékonysága. Old-school kapitalista szempontból ebben van ráció, azonban a gyakorlatban lemaradást eredményez a protekcionista Amerikával és az államkapitalista Kínával szemben.
Egyszerűbben fogalmazva: az EU-ban csak az EU tud közvetlenül startupot támogatni, az államoknak bonyolultabb. Az EU költségvetés az összes tagállam költségvetésének kb. 2%-át teszi ki, ezért nincs elég pénz a cégek támogatására. Ebből kifolyólag az EU-ban az eurózónáig terjed a közös monetáris politika, és a költségvetés 2%-a közös fiskális politika. Ebből a rendszerből végső soron a föderalizmus hiánya látszik meg a legjobban. Ez alatt egy olyan EU-t értünk, amely inkább hasonlít az Egyesült Államokra, mintsem különálló országok együttműködésére. A másik probléma a gyenge tőkekoncentráció az EU-s gazdaságokban. Nincs elég befektetésre szánt pénz. Bubori szerint ha egy EU-s startupnak pénzre van szüksége, a legközelebbi lelőhely az Egyesült Királyság.
Ezt erősíti meg egy luxus technológiát gyártó magyar startup ügyvezetője is, aki az általa vezetett céget áthelyezte Angliába. Ennek számos oka volt, ezek közé tartozik az említett tőkekoncentráció is, sok más faktor mellett is.
Magyarország ismét a ranglisták alján
A Startup Blink adatai alapján Magyarország globálisan az 50., a kelet-európai régióban a 13. helyen áll. Ez elsőre nem tűnhet rossznak, amíg bele nem gondolunk, hogy hány országot sorolhatunk Kelet-Európához. Nem meglepő módon itt is megjelenik a vízfejű ország toposza: Budapest globális szinten a 134. a rangsorban, ezt követi Szeged a 626. helyen.
Hasonló következtetésre jutott a McKinsey is. Magyarországon jelenleg kb. 2900 startup van bejegyezve, amelyek összesen 1,4 milliárd euró tőkét vontak be. Ez csillagászati összegnek tűnhet: kb. 500 milliárd magyar forintot jelent. Viszonyításképp: pont ennyit kapott az MCC 2020-ban, csakhogy itt 2900 cég között oszlik meg ez az összeg és nem egy éven belül kapták.
Bubori Zsolt szerint nem csak a pénzhiány okozza a lemaradást. A vállalati és befektetési kultúrán is van mit csiszolni. A magyar startupok ötletgazdái gyakran olyan alapfogalmakkal nincsenek tisztában, mint egyes céges pozíciók feladatai és azok szükségessége, így egy csapaton belül gyakran hiányzik a kölcsönös tisztelet. A vállalkozások bukása Magyarországon szégyen, ugyanúgy, mint tanácsadóhoz fordulni, vagy csupán tanácsot kérni.
Ezen felül az állami szabályozások sem javítják a silány táptalajt, azok ugyanis gyorsan változnak és ad hoc módon születnek. Ezt támasztja alá az említett magyar startup ügyvezetője is, aki szerint Magyarországon jogbizonytalanság van, nem szilárdak az intézmények. Ez volt a másik ok, amiért külföldre menekítették a céget.
Az állam kezdeményezése: HiVentures
A HiVentures egy teljes mértékben állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap-kezelő, ami néha még EU-s pénzt is osztogat. Itt dolgozott annak idején Magyar Péter is, Varga Judit exférje mint befektetési tanácsadó. Leírásuk szerint az alábbi tevékenységeket végzik a startup szektorban:
- Inkubáció
- Magvető
- Növekedési (Accelerator)
- Divat & Design
Ez papíron tök jó, csak aztán elénk tárul a teljesítmény, amit az ott dolgozó jó szándékú állami alkalmazottak nyújtani tudnak:
- 500 millió forintot tettek a nyugati aluljáróban lévő Empanada Story argentin pékségbe, amely fél évvel később bezárt,
- 500 millió forintot tettek egy orvosi eszközöket forgalmazó cégbe, amely az elmúlt öt évben kevesebb mint 10 millió forintot termelt.
Egyoldalú lenne a cikk, ha nem beszélnénk a pozitívumokról is: az alapkezelő 6 év alatt 84 milliárd forintot fektetett be, amely által 2022-ben 432 milliárd forintot termelt a portfóliójában lévő 478 cég, ebből a VC-nek elkönyvelt profit 24 milliárd forint volt.
Legyen már valami!
Az EU lemaradását tétlenül nézzük, egyesek még sürgetik is. Az ezzel kapcsolatos pozitív hírek messzemenően alulmúlják a negatív híreket. Ugyanez igaz Magyarországra is, ahol több dolgot csinálunk rosszul, mint jól, és valahogy az alkoholizmust és a túlsúlyt leszámítva állandóan a globális és EU-s rangsorok alján végzünk. Ez kezd kissé unalmassá válni. Az Isten szerelmére, csináljunk már valamit rendesen!
