Mi a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás a következő évtizedben?
Hazánk állapota sokak számára aggasztónak tűnhet. De vajon milyenek a jövőbeli kilátásai, milyen területeken szükséges/lehetséges változást elérni? Az elkövetkező évtizedben az egészségügyre, az államadósságra vagy a népességfogyásra fókuszáljunk inkább? Gazdasági cikkpályázatunk 4. helyezettje, Chrabák Attila írását közöljük a témáról.
Donald Trump jövedelempolitikája
A nyilvánosság újra az amerikai elnökválasztás híreitől hangos. A modern politikában a jelöltek személyére, korábbi teljesítményükre és hibáikra irányul a figyelem, míg a tényleges szakpolitikai javaslataikra ritkán terelődik a szó. Az esetek többségében a jelöltek potenciális intézkedéseinek konkrét részleteivel kapcsolatban csak homályos elképzeléseink lehetnek. Azonban Donald Trump megnyilatkozásai alapján az előző ciklusához igen hasonló jövedelempolitikát képzel el a jövőben. Ebbe beletartoznak a további adócsökkentések, különösképpen a vállalatok és a gazdagabb rétegek számára. A következőekben annak járunk utána, hogy valóban működik-e a klasszikus adócsökkentéssel élénkítő és a gazdagoknak kedvező gazdaságpolitika, és ennek milyen hatásai lehetnek rövid, illetve hosszútávon. E vizsgálódásunk tárgya a Donald Trump által bevezetett „Tax Cuts and Jobs Act” törvénycsomag lesz, amely 2018. január 1-jén lépett hatályba Amerikában.
Az alternatív rossz – avagy a dohányhevítős termékek térnyerése
Az elmúlt pár évben a globális dohánypiac 180°-os fordulatot vett, és mára egy teljesen új tendencia figyelhető meg az előző század dohányfogyasztási szokásaival szemben. A 2010-es évek közepén a nikotinos termékeket forgalmazó nagyvállalatok sorra kezdték el átalakítani termékportfóliójukat, a technológia fejlődésével megjelentek az e-cigaretták, mára pedig a fogyasztói adatokból kiderül, hogy a HTP (heated tobacco products) termékek látszanak az új trendnek. De minek köszönhető ez?
Száguldó lengyelek – A varsói gyorsvasút kihívásai
Lengyel barátainknál már a 2010-es évek óta tervben van egy nagysebességű vasúthálózat kiépítése, ami a versenyképesség tartós növelése érdekében az egész belföldi közlekedést fenekestül felforgatná. A nagyívű elképzelés már számos előkészületen túl van, azonban az anyagi nehézségek a kitolt 2032-es határidőt is későbbre halaszthatják. Vajon hova fogja repíteni a lengyeleket a gyorsvasút: egy szebb jövőbe, vagy a gazdasági összeomlás felé?
Akiknek nem csak Isten fizette meg – A magyar egyházak pénzügyei
Sötétben tapogatózunk az egyház gazdasági életét tekintve. Egyszer azt halljuk, olyan szegények, mint a templom egere, máskor meg vaskos milliárdokba kerülő építkezésekkel és felvásárlásokkal szembesülünk. Az államigazgatás fülébe susmorgó “szürke eminenciásokról” pedig ne is beszéljünk! A cikk végére remélhetőleg tudunk gyújtani egy pislákoló fényt ebben a titokzatos katakomba-rendszerben, mielőtt alapjaiban kérdőjelezzük meg a status quo-t.
Mesterséges Intelligencia: A robotok már a spájzban vannak.
A 2023-as év egyik sztárterméke kétségkívül a mesterséges intelligencia volt. Az újonnan megjelent nagy nyelvi modellek (pl. ChatGPT) már a média minden formátumában képesek alkotni, összegezni és szerkeszteni a digitális térben. Azonban a vitathatatlan hasznosságuk mellett sokakban keltettek aggályokat is a munkaerőpiacra való hatásuk miatt. Nem a fizikai munkát végző robotok megjelenésére számítottunk először? Lehet, hogy előbb fognak háttérbe szorulni a magas hozzáadott értékű munkakörök (mint pl. szoftver fejlesztők vagy grafikusok)? Hogyan változtathatja meg alapjaiban a munkaerőpiaci és gazdasági struktúrát az MI (mesterséges intelligencia)?
A magyar ugaron – Radioaktív sivatag startupoknak
Google, Facebook, Airbnb és Uber. Annak idején a felsorolt négy techóriás mind az USA-ban kezdte mint startup, viszont mostanra a világ legismertebb vállalatai között a helyük. Most nézzük meg ugyanezt az EU-ban: Spotify, Bolt, Vinted, Revolut. Ismerős lehet a hangzásuk, de azért ne áltassuk magunkat. Mi tartja vissza EU-s polgártársainkat attól, hogy techmogulokká váljanak? És a sajátos észjárású magyarokat?
John Law, a törvénytelen kalandor – avagy a Mississippi-buborék
Hogyan lesz egy elítélt skótból Franciaország első embere? Mi az a közgazdaságtani buborék, és mi közöm nekem hozzá? Vajon mit pumpálnak a nemzetgazdaságok, ha meg akarnak izmosodni? Ez a 18. századi történet felvilágosítást adhat a következő kérdések esetében, és a végén még az is kiderül, hogy kiről állít ki szegénységi bizonyítványt.
Hogy a fenében lehet még Európában mélyszegénység és éhezés?
Szeretünk úgy gondolni Európára, mint a világ jólétének megtestesítője, akit a szegénység, járványok és háborúk sújtotta harmadik világgal össze sem lehet hasonlítani. Ilyenkor felhozhatjuk a technológián és széles középosztályon alapuló gazdasági növekedést, a szociális ellátórendszereket és a stabil demokráciát. Azonban a prosperálás nem jelenti azt, hogy mindenki átlépte már a létminimum csúszós küszöbét, és több rászorulót hagyunk a kutyaszorítóban, mint azt sejtenénk.
Egy kézben a Fox News és a Disney – Identitáspolitikai gyorstalpaló II.
A magyar sajtóban legfeljebb a gazdasági szaklapokban jelenik meg bármely infó azon jelentős gazdasági szereplőkről, akiket gyűjtőnevükön magántőke alapkezelőknek hívunk. Ezek közül a legnagyobb a BlackRock, amely 2023. március 31-én 9 billió dolláros (ami a milliárd után jön) vagyon felett rendelkezett. Viszonyításképp, ez az USA teljes GDP-jének több, mint harmada, vagy 50 db Magyarország. A kétrészes cikksorozatunk első részében tisztáztuk, hogy mi is az az identitáspolitika. A második részben a BlackRock ismertetésén kívül megkíséreljük összekötni e két témát, kerülve az összeesküvés elméleteket vagy a spekulációt.