Borítókép: media-amazon.com
A hatalom, mint fogalom
„Hatalomnak azt a társadalmi kapcsolatokban rejlő lehetőséget nevezzük, amely megengedi, hogy az egyik ember akár a másik ellenállása ellenére is véghez vigye akaratát, függetlenül attól, hogy erre a lehetőségre mik, vagy milyen eszközök adnak módot.” – mondta Max Weber. Számos hatalomelmélet és felfogás létezik még az ő magyarázata mellett, de lényegében mindegyik kimondja, hogy a hatalom az az erő, amellyel az akaratunkat, elveinket és szándékainkat rá tudjuk kényszeríteni másokra. A hatalom gyakorlásával kiemelten sokat foglalkozott már az 1500-as években Niccolò Machiavelli A fejedelem című kötetében nyers őszinteséggel írja le a hatalom megszerzéséhez és megtartásához szükséges elemeket – amik egyébként a mai napig hasznos tanácsoknak számítanak.
A cselekmény katalizátora
A Hatalom világa lényegében ugyanolyan, mint a sajátunk, mindaddig, amíg a nők kulcscsontjánál ki nem alakul a „motring” nevezetű szerv, amelynek köszönhetően villámokat tudnak szórni a kezeikkel és áramot vezetni bármibe. Ahogy egyre több nő fedezi föl magában ezt a sokkoló erőt, úgy indul be egyfajta dominóhatás, melynek következtében a régi normák és rendszerek kártyavárként omlanak össze. Először csak azokon a területeken következik be változás, ahol a leginkább jellemző volt a nők elnyomása, majd a jelenség lassan globalizálódik és az egész világot érintő üggyé válik. A változások következtében a főszereplők kezükbe veszik az irányítást és mindnyájan a saját terepükön építik ki birodalmaikat. Ezek a területek nagyjából megegyeznek Bertrand Russell Hatalom: A Társadalom Újszerű Elemzése című könyvében megnevezett hatalom megnyilvánulási formáknak, de Alderman könyvében az élet inkább azon részeit vette alapul, amelyekben már alapvetően fennállt egyfajta hierarchia rendszer: politika, vallás, szervezett bűnözés és média.
Politika
Margot Cleary-Lopez egy ambiciózus polgármester, aki úgy véli, sokkal alkalmasabb lenne a szenátori pozícióra, mint felettese és riválisa, Daniel Dandon. Ebben lehet is igazság, hiszen Margot egy különösen tehetséges stratéga, a megfontolt vezető mintaképe. A hatalom megragadása érdekében olyan táborokat hoz létre, melyekben megtanítják a lányokat az erejük használatára, majd hadsereggé kovácsolják őket az Egyesült Államok részére. Margot ugyan a politika színterén kiváló vezető, a családanya szerepében már nem jeleskedik ilyen jól. Idősebb lányának, Jocelynnak így is problémái vannak, a tetejébe még úgy is kell élnie az életét, hogy az a lehető legjobb legyen az anyja karrierje számára. Politikai oldalon még mindenféleképpen felsorolható a kevésbé megfontolt, de annál impulzívabb Tatyana, aki fiatal korában gimnasztikával szeretett volna kijutni az olimpiára, ám férje Victor Moskalev, Moldova elnöke ezt nem hagyta neki. Miután a férfi rejtélyes körülmények között meghal, Tatyana egy újonnan létrehozott államnak, Besszaparának a diktatórikus vezetőjeként szemlélteti velünk, milyen az, ha a hatalom által az erőnket fitogtatva bármit megtehetünk, többek között olyan törvényeket hozhatunk meg, melyekkel ebben az esetben a férfiakat hátrányos nemi megkülönböztetésben részesítik.
Vallás
Allie egy árva lány volt, akiben egy belső, istenszerű hang szólalt meg, amelynek irányításával végzett bántalmazó nevelőapjával, megszökött és egy rendházban, apácák és más, otthonról elszökött vagy kidobott lány között talált új otthonra. Allie a kolostorban Évaként mutatkozik be és kihasználva érzékeny, gyógyításra is alkalmas erejét, egy újfajta hitvallás élére emelkedik, már-már messiásként. A vallásnak alapvetően kapaszkodó szerepe van a való életben és A Hatalom világában sincs ez másképp. Az új hit kimondja, hogy Isten se nem férfi, se nem nő, és az erő, melyet a lányok kaptak az ő ajándéka. Tanításai és csodatételei világszerte követőket vonzanak be, akik Éva követésén túl egy emberként segítik nőtársaikat a boldogulásban és a patriarcha uralom megszüntetésében.
Szervezett bűnözés
Roxy a brit alvilág királyának, Bernie Monke-nak a törvénytelen lánya, az apja viszont mégsem akarja hagyni, hogy alatta dolgozzon. Ez viszont csak addig marad így, amíg a Monke család hasznát nem veszi a lány kivételesen nagy erejének. A család kapcsolatai és neve eleve a magasba emelték Roxyt, de a mérhetetlen nagy erővel a kulcscsontjánál úgy érzi, az egész világot térdre kényszeríthetné. Az erejének köszönhetően egy új fajta, az áramütéseket felerősítő droggal kezd el kereskedni apja trónján ülve, magas hatalmi státuszú női kapcsolatokkal rendelkezve, meggazdagodva. A hatalom mámorában azonban túl óvatlanná válik, ami sebezhetőséghez vezet.
Média
Tunde a karakterek között kakukktojásnak számít. Tunde ugyanis nigériai férfi létére nem rendelkezik nőtársai hatalmával, ugyanakkor újságíróként merészen veti bele magát a legveszélyesebb tüntetések kellős közepébe, ahol olyan dolgokról posztol, melyeknek köszönhetően gyorsan az újságírói ranglétra csúcsán találja magát. Befolyásosságának és pártatlanságának köszönhetően mind az erejüket fitogtató nők, mind a női elnyomás ellen terrorcselekményeket is végrehajtó férfiak is szívesen nyilatkoznak neki és osztják meg nézeteiket – legyenek közemberek vagy kormányzók. Tunde, akárcsak a női főszereplők, nem csak hatalomra, de az elismerésre is éhezik, amit egy immár nők irányította világban legnagyobb eséllyel munkássága révén kaphat meg. Már ha a like-vadász hajlama nem veszi el tőle a józan ítélőképességét, ami kimenti őt a veszélyes szituációkból.
Összegzés
A Hatalom világában a nemi szerepek teljesen felcserélődnek: a férfiak nőiesebben kezdenek öltözni, hogy erősebbnek tűnjenek, félnek éjszakánként kimenni az utcákra, illetve egy fordított feminista forradalmat is kirobbantanak a férfiak egyenjogúsága érdekében, melyekben újfajta, az áramütéseket tompító vagy semlegesítő eszközöket vetnek be. Az olvasottak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a nők az új erejük hatására megkaphatták volna az egyenjogúságukat nem csak jogi, de talán még biológiai értelemben is. Azonban az elnyomásban élő nők, például Szaúd-Arábiában vagy a Moldovában rabszolgaként tartottaknak már nem elegendő az egyenlőség. Ha kimondottan Tatyanát nézzük, akinek férje miatt le kellett mondania az álmáról, hogy helyette trófeaként díszelegjen mellette, rajta ütközik ki a legjobban a hatalom mámora. A mámorral viszont magas fokú paranoia is jár, amit csak tovább gerjesztenek a férfiak lázadozásai, ezért hozza meg végül a férfiakat korlátozó intézkedéseit Besszaparában. Tatyana egy nagyon radikális véglete a hatalom következményének, például Amerikában Margot inkább a lányok erejének pozitív aspektusait igyekszik kihasználni, Éva Anya pedig a hit által a nőkbe reményt csepegtet és egymás segítésére buzdítja őket. Roxy és Tunde hozzájuk képest más kategória: mindketten a kapcsolataik révén is szeretnék erősíteni pozíciójukat, félig-meddig a háttérben maradni, plusz kapaszkodókat keresni a biztonságuk érdekében, ami talán megakadályozhatja, hogy Tatyanához hasonlóan megőrüljenek. Naomi Alderman regényében leírja nem csak egy ilyen változásnak a következményeit, hanem a hatalom és erő összes szövődményét az emberi lélekben.
