Borítókép: museum-digital.hu
A fenti leírás alapján talán nem is meglepő, hogy Laky Adolf bátran harcolt az 1848/49-es szabadságharcban. Hazáját és honfitársait védve, elveit kitartóan követve. A megtorlás elől a francia fővárosban lelt menedékre, ahol édesapja nyomdokaiba lépve kitanulta az ékszerészet mesterségét. Hazatérve édesapja Szervita téri ékszerüzletét vette át. Figyelemreméltó ékszerkészítő adottságával rövid időn belül nemcsak a környék lakói, hanem az ország apraja-nagyja megismerte nevét.
Laky, az arisztokraták ékszerésze
Laky Adolf híressé vált kiváló ötvösmunkáiról, szemkápráztatóan szép ékszerei ámulatba ejtették az üzletbe betérő vásárlókat és szemlélődőket. A kiegyezés atyja, Deák Ferenc is rendszeres látogatója volt a különösen tehetséges ékszerésznek. Ilyen formája felkeltette az arisztokrácia és a királyi család kíváncsiságát is a belvárosi ékszerbolt iránt.
A Kiegyezés évében Laky Adolfot bízták meg annak a két fémből készült kazettának az elkészítésével, amelyben 50–50 ezer arany tündökölt az uralkodói pár koronázási ajándékaként. Erzsébet királyné az anekdota szerint olyannyira nagyra becsülte a páratlanul gyönyörű munkát, hogy hálája jeléül szerette volna bőségesen megjutalmazni az ötvösmestert. Azonban az szerényen visszautasított mindennemű rangbeli elismerést és kitüntetést.
Több oldala volt tehát az emberek Laky Adolfba vetett bizalmának, hiszen munkásságának csodálatán túl nagyrabecsülték alázatos, munkaszerető jellemét is. A Szent Korona javítását is hazája iránt érzett szeretete miatt vállalta el örömmel, mit sem törődve azzal, hogy ez még inkább magasabb pozícióba emelheti őt a társadalomban.
Laky, a mecénás
Laky Adolfot az élet is megjutalmazta jóságáért, becsületes munkájáért. A hazáját folyton támogatni vágyó ékszerész befektetett ugyanis egy tetemes összeget a Pesti Hazai Takarékpénztár részvénytársaságba annak indulása legelején, mely vagyon végül sokszorosára gyarapodott. Javait már életében is bőkezűen osztotta szét a rászorulók között, azonban az igazi meglepetés halála után érte az embereket: végrendeletében még életén túl is a legkiszolgáltatottabbakat támogatta, szegényházaknak, mentőegyleteknek nyújtva felbecsülhetetlen anyagi segítséget.
Többek között a Református Egyházat is támogatta, névtelen adományozóként járult hozzá a fasori református templom építési költségeihez. A templomkertben megcsodálhatjuk Laky mellszobrát, amely Raith Béla szobrászművész keze munkáját dicséri, és emléket állít ennek a csendes, de annál nagyobb erővel bíró jótevőnek, Laky Adolfnak.
