Borítókép: newsclick.in
Az új generációs Rózsa Sándor – Ambrus Attila, a Viszkis
Felsorolásunkat a magyar kriminalisztika egyik leghíresebb elkövetőjével kezdjük: Ambrus Attilával, vagy közismert nevén a Viszkissel. Ambrus a kilencvenes években szökött Magyarországra Erdélyből, és anyagi nehézségei miatt rablásokba kezdett. Összesen 30 alkalommal rabolt ki bankfiókokat, utazási irodákat és postafiókokat, mire a rendőrség kezére került, és letartóztatták az ártándi határátkelőnél. Megszökött a fogságból, újra rabolni kezdett, ám ismételten elkapták, és 17 év fegyházbüntetésre ítélték, amiből jó magaviseletért 12 év után, 2012-ben szabadult. Becenevét onnan kapta, hogy rablásai előtt a helyszínhez közeli kocsmákban 1-2 deci whiskyt fogyasztott el.
Kalandos életútjáról 2017-ben mutatták be az Antal Nimród által rendezett filmet, amiben Ambrust Szalay Bence alakítja. Véleményem szerint az egyik legjobban sikerült magyar filmalkotás valaha – bővelkedik az izgalmakban, egyben minimális korrajzot ad a kilencvenes évek Magyarországáról. Kiemelkedő színészi alakításokat is láthatunk benne, nemcsak a főszereplőt játszó Szalay, de például az őt kihallgató nyomozót játszó Schneider Zoltán is nagyot játszik.
Fontos karakterek még a Viszkis társát alakító Klem Viktor (itt az alkotás eltér a valóságtól – a filmben Ambrusnak csak egy társa van, a valóságban azonban több volt), a szerelmét játszó Móga Piroska és a korrupt hivatalnok szerepében képernyőre kerülő Csuja Imre, akinek ugyan nincs akkora szerepe, de még kisebb karakterként is kiemelkedő.
Antal Nimród rendezése nagy siker lett, nemcsak itthon, de külföldön is. A magyar mozikban 328 ezren ültek be rá, külföldön pedig kapott német, francia és lengyel szinkront, valamint sok európai országban és az Egyesült Államokban felirattal került a filmszínházakba.
A tanyavilág álruhás réme – Pipás Pista
A most következő bűnelkövetőről talán nem hallottak sokan, pedig az 1920-as években a Szeged-környéki tanyavilág legendás alakja volt. Pipás Pista, eredeti nevén Fődi Viktória, egy bérgyilkosnő, aki asszonyoknak segített megszabadulni erőszakos, iszákos férjeiktől. Életéről sok egymásnak ellentmondó történet maradt fenn. Ami biztos, hogy Pipás Pista kiemelkedő, férfiakat is megszégyenítő fizikummal rendelkezett, a szántási munkálatokból jobban kivette a részét, mint bárki más. Rendszeresen pipázott (innen jött a neve), emellett saját asztala volt az egyik helyi csárdában. Hogy magasabb napszámot és megbecsülést kapjon, rendszeresen férfi ruhában járt, ugyanakkor sokan tudták róla, hogy igazából nő.
Áldozatait változatos módszerekkel ölte meg, de leggyakrabban az istállók gerendájára akasztotta fel őket. A rémes tettekben gyakorta segítségére szolgáltak az áldozatok hozzátartozói is. Amikor börtönbe került, cellatársai sokat panaszkodtak rá, erre válaszul egy kézzel földhöz vágta őket. 1940-ben Horthy Miklós a halálbüntetését életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta. A Budapesti Gyűjtőfogházban hunyt el 1940 októberében.
Alakja inspirálta Bory Jenő egyik híres szobrát, amely a székesfehérvári Bory-várban látható. 2013-ban a Szegedi Nemzeti Színházban Pozsgai Zsolt színdarabot írt az életéről, amelyet nagy sikerrel mutattak be. Számos dalt inspirált élete, emellett 1983-ban dokumentumfilmet is forgattak róla, amiben több olyan ember is megszólal, akik annak idején kapcsolatban álltak vele. Legutóbb a BŰNtények Podcast terjedelmes adásban mesélte el a történetét.
A mestertolvajok története – az 1983-as képlopás
1983 novemberében korábban Magyarországon sosem látott bűncselekmény történt – ismeretlen tettesek meglovasítottak öt festményt a Szépművészeti Múzeumból. Az éjjeli őrök a szokásosnál több időt töltöttek a szolgálati helyiségben, és amikor visszatértek a Régi képtárba, látták, hogy néhány kép hiányzik. A tolvajok legértékesebb zsákmánya Raffaello Esterházy Madonnája volt, emellett főleg férfi és női portrékat loptak el. A rendőri helyszínelés során megállapították, hogy a tettesek egy építkezési állványon másztak be a múzeumba, az Állatkerti körút irányából. Az ott található díszerkélyen képkereteket, szerszámokat hagytak hátra, amelyeket Olaszországban gyártottak – emiatt a rendőrség olasz bűnelkövetőkre kezdett gyanakodni.
Csakhamar kiderült, hogy nem alaptalanul: az elkövetők többnyire Olaszországból származtak. Társaik magyarok voltak, a rablást pedig egy görög üzletember “rendelte meg”. A magyar rendőrség az Interpol közreműködésével elfogta az öt tagú bűnbanda minden tagját. Az ellopott képek közül egyet még 1983 decemberében, Törökbálinton találták meg elásva, a többire pedig a következő év januárjában, a görögországi Aigion városában, egy ortodox kolostorban leltek rá.
A filmbe illő bűntett megihlette Szurdi Miklós és Szurdi András rendezőket, akik 1985-ben Képvadászok címmel játékfilmet forgattak az események alapján olyan legendás színészek közreműködésével, mint Kern András, Végvári Tamás vagy Hollósi Frigyes. Az elkövetők hazájában, Olaszországban 2019-ben készítettek dokumentumfilmet az ügyről, amiben megszólaltatták az elkövetőket is. Kabaréjelenetként megjelent az eset a Markos-Nádas duónál és Nagy Bandó Andrásnál is.
A “nagyvadak” – a Donászi-Bene páros
A kilencvenes évek elejének Magyarországán szinte nem is volt olyan ember, aki ne hallott volna Donászi Aladár és Bene László rablógyilkosságairól. A két bűnelkövető a szegedi Csillag börtön falai között ismerkedett össze, majd alapos tervezés és szabadulásuk után elkezdték “működésüket”. Többnyire pénzszállító autókat fosztottak ki, és a sofőröket, biztonsági őröket minden egyes alkalommal lelőtték.
Országos felháborodást mégis a “vadászgyilkosság” nevezetű tettük váltott ki – Donászi és Bene a Fejér vármegyei Sárszentmihály külterületén végeztek lőgyakorlatokat, amikor szembe találkoztak két vadásszal, akik viszont azt hitték, hogy a környék vadait tizedelő orvvadászokra akadtak rá. A kialakult tűzpárbajban mindkét vadász életét vesztette – egyikük csak húszas éveinek elején járt. A rendőrség az ügy után vont párhuzamot a rablógyilkosságok és a sárszentmihályi lövöldözés elkövetői között – végül rajtaütött a két rablón. Donászi a börtönben öngyilkos lett, Bene a mai napig Szegeden raboskodik, kétszer is felmerült feltételes szabadlábra helyezése, ám a bíróság nem győződött meg arról, hogy nem jelent veszélyt a társadalomra, így elutasították a kérelmet.
A páros inspirálta az 1998-ban készült Gengszterfilm nevezetű alkotást, amely az első olyan magyar film, ahol Mucsi Zoltán és Scherer Péter együtt alakítanak. Az alapsztori ugyan változott egy kicsit (Mucsi Zoltán karaktere például, aki Donászi Aladárt helyettesíti, leszerelt katonatiszt), de mégis érdekes történet, és a kilencvenes évek hangulatának lefestője is.
