Borítókép: Virág Judit Galéria Facebook-oldala
A galériáról dióhéjban
A Jászai Mari tér közelében, a kisebb galériáktól zsúfolt Falk Miksa utcában bújik meg a kedves és izgalmas hely: a Virág Judit Galéria.
A galériát 1997-ben hozta létre Virág Judit művészettörténész és férje, többek között 19-20-21. századi magyar festményeket és kerámiákat mutatnak be, a kiállítások mellett pedig aukciókat is rendeznek.
Én sajnos sokáig nem hallottam a létezéséről, viszont egy olasz művészettörténet órán ellátogattunk ide, hogy megnézzük az ingyenesen megtekinthető Róma-Budapest kiállítást. Mint kiderült, ez egy kiállítássorozat harmadik, lezáró “epizódja” volt: Bécs, Párizs, majd Róma és Budapest képzőművészeti kapcsolatát és kölcsönhatását mutatták be, a kiállított darabok nagy részét magántulajdonban lévő festmények tették ki. Sajnos március végéig tartott, de szerencsére a galéria honlapján még megtekinthető egy vizuális túra keretében.
Mit láthatunk a Róma-Budapest kiállításon?
Először azt hittem, csupán egy helyiségből áll a kiállítás, de később kiderült, hogy le lehet menni egy alagsorba, ahol egy hosszú folyosón további egymásba nyíló termekben nézhetünk szét.
Rengeteg festményt gyűjtöttek össze a 20. századból, az alkotók között helyet kapott Csontváry Kosztka Tivadar, Tihanyi Lajos, Batthyány Gyula, Aba-Novák Vilmos, Vaszary János vagy Scheiber Hugó, híresebb és kevésbé ismert nevek is; legtöbbjük a ma is működő tudományos-kulturális intézet, a Római Magyar Akadémia tagja volt.
A témák és technikák végtelenül változatosak. Tájképek, csendéletek, vázlatok, portrék, grafikák, ólomüvegek, szobrok, hétköznapi, mitológiai és bibliai jelenetek; grafit, olaj-, akril- és vízfesték. A stílusok is igen széles skálán mozognak, például futurista, neoklasszicista művek és népmesei stílust idéző képek is megjelennek a kiállításon.
Nekem a táj- és utcaképek tetszettek a legjobban (Taorminától a velencei Szent Márk téren át egészen Firenzéig mindent lehetett látni), de az egyszerű dolgozó vagy kávézó embereket ábrázoló festmények is izgalmasak voltak.
Szerintem különleges élményt nyújthat a kiállítás még online is: minden kép által megismerhetünk egy szeletet az “olasz életérzésből”, híres festők kevésbé ismert festményeit nézhetjük meg. Mindenképp érdemes meglátogatni, ezért ha időtök engedi, azt javaslom, hogy mindenképp nézzetek körül a tárlaton!
