Keresés
Close this search box.

Legyél te is hallgatós! Jelentkezz hozzánk március 3-ig!

szakmai gyakorlat borító

Szakmai gyakorlat egy hozzáértő szemével – Interjú Tóth Ákossal

Első hallásra ijesztőnek tűnhet a szakmai gyakorlat fogalma, hiszen ez az első lépések egyike a sikeres karrier felé vezető úton. Cikkünkben a Schönherz Iskolaszövetkezet HR vezetőjével válaszolunk meg néhány kérdést, amelyek segíthetnek az eligazodásban.

Az egyetemen sokkal inkább magunkra vagyunk utalva, mint a középiskolában, és számos hasznos információhoz alig-alig, vagy csak későn jutunk hozzá. Pedig jelentős mértékű stressztől óvhatjuk meg magunkat, ha szánunk néhány órát a kari honlapok és egyéb információforrások átböngészésére. Szeretnénk felhívni a figyelmeteket az egyetemek honlapjain található tájékoztatókra, feltüntetett elérhetőségekre.

Mire számíthatunk (elméletben)?

Minden egyetemnek megvan a maga eljárási folyamata a szakmai gyakorlat elvégzésével kapcsolatban. A szükséges dokumentumok benyújtása, illetve a Neptun tárgyfelvételi lehetőségénél a szakmai gyakorlat névvel illetett tárgy felvétele adja az folyamat alapját. Az elvárt munkaidő általában 240 óra, viszont egyetemektől függően előfordulhatnak sajátosságok. A Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Turizmus-vendéglátás alapképzési szakon a szakmai gyakorlat például két félév alatt teljesítendő. Az egyik tárgy 800 munkaórás, míg a másik 480. A Károli Gáspár Református Egyetemen a Jogász osztatlan képzési rendszerben azonban 240 óra az elvárt, de ebből 120 órának államigazgatási területen, újabb 120 órának pedig más jogalkalmazási területen kell történnie.

A gyakorlat megkezdéséhez általában előfeltételként szabják meg bizonyos tárgyak sikeres elvégzését, vagy adott mennyiségű kredit teljesítését. Ha pedig már megvan a gyakorlati hely, a kar jóváhagyása szükséges, hogy ez megfelelő-e ismereteink bővítéséhez. A sikeres választást és elfogadtatást követően a munkavégzés formájától függően megkövetelt dokumentumok (pl. befogadó nyilatkozat, együttműködési nyilatkozat, iskolaszövetkezet tagsági jogviszonyának igazolása) benyújtása következik. Ha pedig mindez készen áll, nekivághatunk ennek az egyetemi kalandnak is. A folyamat pedig majd a jelenléti ívek és valamilyen értékelő dokumentum kitöltésével zárul.

Minden egyetemen és karon más jellemzi a szakmai gyakorlat dokumentációját, itt csak egy rövid, általános iránymutatót vázoltunk fel nektek azzal kapcsolatban, hogy milyen követelményekkel szembesülhetünk az oktatási intézmény oldaláról.

Mire számíthatunk valójában?

Ha már minden információval rendelkezünk az előttünk álló kihívásról, nézzük, hogy mit tehetünk a megfelelő gyakornoki pozíció megtalálásáért. Ennek kapcsán Tóth Ákosnak, a Schönherz Iskolaszövetkezet HR vezetőjének válaszait hoztuk el nektek.

A Schönherz Iskolaszövetkezetnek Budapesten kívül még Debrecenben, Pécsett, Kecskeméten, Szegeden és Miskolcon van irodája.

Hogy érdemes elkezdeni gyakornoki helyet keresni?

Érdemes önmagunk feltérképezésével kezdeni. Anno én is így indítottam a folyamatot. Fontos tisztázni saját magunkban, hogy pontosan mit szeretnénk csinálni, milyen tudás van a birtokunkban, a tanulmányainkon beül mely aspektus érdekel igazán stb. Ezután lehet elkezdeni keresgélni, ekkor pedig a tudatosság lesz nagyon fontos. Megfelelek-e a gyakornoki pozíció elvárásainak, megvan-e a ráérésem, azaz tudok-e például 20 órát dolgozni egy héten az egyetemi órák mellett. Fontos, hogy a szükséges óraszámot mindenki teljesíteni tudja, hiszen a fogadó cég számára is ez lesz az elsőszámú kérdés, szakmai gyakorlatnál pedig az egyetemtől is ez az elvárás.

Mi egyébként sokszor hangsúlyozzuk a hallgatóknak, hogy csak annyit vállaljanak, amennyi tényleg beelfér az órák mellett, és akkor, ha már megvan az alaptudás. Így nekik is pozitív élmény lesz a munkavállalás, hiszen a cégek nagy valószínűséggel meg lesznek velük elégedve. 

Mennyire jó ötlet bármilyen közvetítő cégtől függetlenül érdeklődni, egyénileg jelentkezni?

Számos lehetőség áll rendelkezésre, ha munkát keres egy hallgató: vannak álláshirdető oldalak, iskolaszövetkezetek, állásbörzék, céges karrieroldalak és munkaajánlatokkal teli Facebook csoportok is. Érdemes minél többet megnézni, viszont azt érdemes tudni, hogy a cégek az esetek többségében iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatják a diákokat, így sokszor lyukad ki egy ilyen szervezetnél az ember. Ez a megoldás a partnereknek is egy szuper konstrukció, illetve a fiataloknak is védelmet nyújt – nálunk legalábbis biztosan, hiszen – és erre nagyon büszke vagyok – mi immáron 27 éve minden egyes hó 10-ig elutaljuk a rajtunk keresztül dolgozók fizetését (akkor is, ha esetleg a munkaadó felénk nem egyenlítette volna ki a számláját). Mindemellett biztosítjuk a méltó bérezést, a megfelelő munkakörülményeket és a suliórákhoz igazítható munkarendet. 

Ha konkrétan a szakmai gyakorlat elvégzése miatt keressük fel a diákszövetkezetet, akkor van-e valami szabály arra, hogy kit kell keresni?

Szabály nincs, de elősegíti a folyamatot, ha már az első beszélgetés során jelzi a hallgató, hogy szakmai gyakorlat elvégzése miatt keres munkát. HR-es csapatunk minden hozzánk regisztráló diákot felhív, és természetesen igyekszünk a preferenciák alapján megtalálni az álommelót. Ha tudjuk, hogy szakmai gyakorlat a cél, akkor mi is eszerint tudunk munkaajánlatokat adni. Amikor pedig match-el a hallgató és a cég, akkor egy dedikált ügyfélkapcsolati menedzser segíti őket tovább az úton: egyetemnek szükséges papírok, jelenléti ívek, fizetés stb. ügyében. 

Azt egyébként érdemes hozzátenni, hogy a cégek szeretik, ha egy hallgató több időt tölt náluk, mint a 240 órás gyakorlati idő. Diákjainkkal hosszú távra terveznek, amit az is szuperül mutat, hogy 73%-ukat a diplomaszerzés után fel is veszik főállásba.

Ha diákszövetkezeten keresztül találunk gyakornoki helyet, akkor a diákszövetkezet és az egyetem között szükséges-e bármilyen szerződés, megállapodás létrejötte?

Igen, szakmai gyakorlat kapcsán szükséges a két fél közötti megállapodás. Az egyetemnek minket kell elfogadnia, hogy szakmai gyakorlatot nyújtó intézmény vagyunk, és ez rendszerint meg is történik. A gyakorlati helyet adó cégnek ezzel nincs feladata. Az oktatási intézményekkel egyébként folyamatos kapcsolatban vagyunk, és ápoljuk az ilyen szerződéseket, így a legtöbb esetben csak egy papírt kell aláíratnia a hallgatónak. 

Mennyivel előbb érdemes elkezdeni keresni, előfordul-e az, hogy a fogadó intézmény hónapokat vár a gyakornokra?

Érdemes legalább 2-3 hónappal korábban elkezdeni a keresgélést, mint ahogy a gyakorlati munkát meg kell kezdeni. A tetsző pozíciók kiválasztása is elviheti az időt, de a cégektől sem várhatjuk el, hogy pár nap alatt végbemenjen a kiválasztási folyamat. Bár mindig jelezzük a cégeknek, hogy nagyon várják a jelentkezők a visszajelzést, de van olyan eset, amikor ez azért néhány hetet is igénybe vehet, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a cégek is szeretnének mihamarabb munkaerőhöz jutni.

Vannak olyan cégek egyébként, főleg multinacionális vállalatokra gondolok, amelyek egy szeptemberi gyakornoki programra már május-június magasságában megkezdik a toborzást. Ezért is érdemes tudatosan felépíteni a szakmai gyakorlat megkezdését, nehogy lemaradjon az ember a legjobb lehetőségekről. 

Milyenek a klasszikus gyakornoki programok?

Szerintem nehezen lehet klasszikus gyakornoki programról beszélni. Lehet olyan, amikor egy adott szegmens feladataiba vezetik be a hallgatót, de lehet olyan is, mint egy „vezetőképző program”. Azok általában úgy zajlanak, hogy a cég összes területét bemutatják a diákoknak. Mennek pénzügyi gyakornoknak, HR gyakornoknak, mérnök gyakornoknak és így végigviszik az egész cégen, hogy megtanulja azokat a részterületeket, amik hozzá tartozhatnak a jövőben.

A gyakornoki helyek száma sem végtelen és a cégek is megválogatják, hogy kit fogadnak. Milyen egy ideális gyakornokjelölt? Milyen részletekre érdemes odafigyelni, amikor jelentkezünk?

Ahogy az elején mondtam, az alapismeretek elengedhetetlenek minden egyes gyakorlati helynél. Mi főként szakmai diákmunkákkal foglalkozunk, és elképzelhetetlen, hogy egy diák az alapokkal ne legyen tisztában. Háttérismeretek nélkül sajnos nem fogják felvenni. Emellett a soft skillek, akár a kommunikáció, a pontosság, a rugalmasság, a csapatszellem, felelősségvállalás megléte is fontos.

A jelentkezéshez mindenképp szükséges egy hiánytalanul és pontosan kitöltött, szépen szerkesztett önéletrajz. Ez tényleg fontos, hiszen ezt látják rólunk először, és ha helyesírási hibák is előfordulnak benne, az nem túl jó belépő. Az önéletrajzhoz akár egy kísérőlevél is csatolható, amiben a jelölt kicsit megmagyarázza a CV-jét, bemutatja az érdeklődési körét. Fontos viszont, hogy a kísérőlevelet ne keverjük össze a motivációs levéllel, hiszen teljesen más a kettő. Ezekben egyébként segítünk a hozzánk forduló hallgatóknak.

Van egy általánosítás, miszerint a HR-esek nagyon hamar eldöntik, hogy jó-e az önéletrajz vagy nem. Én ezzel azért szoktam vitatkozni. Természetesen én is meg tudom adni 5 másodperc alatt a választ, de diákokkal dolgozva, több időt szoktam adni egy-egy CV-nek. Ugyanakkor mindenképpen pontosan és szépen érdemes dolgozni, és aztán elérhetőnek is lenni! Olyan számot, e-mail címet szükséges megadni, amit az ember mindig tud nézni, és amiről hamar tud reagálni. 

Az egyetemi tanterv által megkövetelt szakmai gyakorlaton, alapóraszámon túl mennyit dolgozhatnak a hallgatók?

Ha a megadott gyakorlati óraszámon felül szeretne dolgozni a hallgató, a Munka Törvénykönyvében foglalt mennyiségig megteheti. Munkáink jellege miatt ez nálunk heti 40 órában maximalizálódik. 

Ha 240 óra a teljesítendő, és ez meg is van, de a diák tovább szeretne dolgozni, akadálya természetesen nincs, ha a munkaadó cég is szívesen viszi tovább a közös munkát.

Jelentheti a szakmai gyakorlat azt, hogy a későbbiekre való tekintettel egy stabil munkahelyet is találtunk? Mik a tapasztalatok, mennyire partnerek ebben a pozíciókat biztosító cégek?

Abszolút jellemző, szoktuk is mondani partnereinknek, hogy a szakmai gyakorlatra nyugodtan tekintsenek úgy, mint egyfajta utánpótlásképzés. Ahogy egy korábbi kérdésnél már említettem diákjaink 73%-a főállású ajánlatot kap a diákmunkát adó cégénél. Sőt, több olyan sikersztorink is van, amelynek főszereplői diákként kezdtek el dolgozni az adott cégnél, ma pedig már vezető státuszban vannak ugyanott, és rajtunk keresztül foglalkoztatnak hallgatókat. 

Általánosságban véve egyébként azt mondhatom, hogy sokkal könnyebb egy olyan munkaerőt beilleszteni, akinek van már szakmai tapasztalata – ezt a cégek is tudják, így szívesen választanak később olyan főállású munkaerőt, aki már dolgozott a diákévek alatt.

Ti keresitek meg a gyakornoki helyet biztosító intézményeket, cégeket, együttműködő partnereket vagy ők titeket?

Van példa mindkét eshetőségre! Van olyan cég, aki megkeres minket, hogy hallgatókkal szeretne együtt dolgozni, de van egy aktív Sales csapatunk is, akik azon dolgoznak, hogy megtalálják hallgatóink számára a legjobb lehetőségeket. 

Egyéni kérésre (például, ha valaki besétál, hogy ezen meg ezen a helyen szeretne gyakornoki munkát vállalni, de ő nem jutott mérvadó információhoz) szoktatok-e felvenni kapcsolatot új partnerekkel?

Persze, számos alkalommal előfordul ilyen. Megkeresnek minket, hogy úgy hallották, hogy mi együttműködünk az adott céggel, írtak is nekik, de nem kaptak érdemi információt. Ilyenkor mi felkeressük a kapcsolattartónkat, és átadjuk neki az információkat. Sok esetben sikerült már így munkatársat és munkahelyet párosítanunk. 

Gyakran előforduló tévhitek, bakik a hallgatók részéről? Mi az, amit semmiképpen ne csináljunk?

Vannak olyan alapdolgok, amelyek nemcsak hallgatóknak, de felnőtteknek is iránymutató lehet a munkavállalás terén. Az egyik ilyen, hogy ne késs. Diákévek alatt még Te mondhatod meg, hogy mikor tudsz menni dolgozni, viszont ezt tartani is szükséges. Különben nem leszel megbízható munkatárs, rossz fényt vetsz saját magadra, pedig van egy bizonyos szintű szabadságod. A másik ilyen, ami sokszor meglep, de sajnos megtörténik, hogy eltűnnek hallgatók. Egyik napról a másikra nem mennek dolgozni, elérhetetlenek. Ez a legrosszabb, amit tehet valaki. Amennyiben valami nincs rendben, érdemes szólni a cégnek, ha ott nem megy, akkor a dedikált ügyfélkapcsolati menedzserünk ebben is megoldás lehet – hídat képez a hallgató és a diák között. Sokszor szoktam mondani, hogy semmilyen ajtót ne csapj be magad után, mert nem tudhatod, hogy kivel fogsz még együtt dolgozni a jövőben. 

Emellett a munkavállaláshoz szerintem fontos és egy jó tanács is, hogy nézz utána a munkaköröd how to-inak, bővítsd a tudásod az adott témakörben, akár otthon, munkaidőn kívül. Lehet, hogy szükség van plusz skillekre, vagy valamit nem értesz jól a feladatok között. Nézz utána az infóknak, és merj kérdezni, mert ezt mindig értékelik.