Borítókép: A Bled-i tó, közepén az imádott templomtorony, muchbetteradventures.com
Miért nem egyszerű feladat Ausztriának lenni?
2022-es adatok alapján Ausztria a világon a 15. legjobb vásárlóerő alapú GDP/fő értékkel rendelkező országa. Magyarország a 44. helyen áll. Persze gazdasági csodák léteznek, de a jelen helyzet alapján nem ez a tendencia látszik itthon. Az egyetlen reményünk, hogy Ausztria csúszik le hozzánk. Nem véletlen, hogy angolul nem létezik az a szó, hogy “káröröm”. Hasonló a helyzet a HDI-vel (human development index), ahol Ausztria a 25. Magyarország szintén a 44. Ezen adatok alapján a “helyezések” egymáshoz történő közelítése nem tűnik egyszerű feladatnak. Feltéve, hogy nyugati szomszédunk nem kezd mélyrepülésbe az adatok olvasatában, a reális cél inkább a mérsékelt felzárkózás, mintsem a kanyarban előzés lehet a következő évtizedekre.
Történelmi és földrajzi szempontból is különbözik a két ország: Ausztria az Alpok erőforrásai miatt más gazdasági potenciállal rendelkezik, ezen felül nagyon sajnálják, de kimaradtak 40 évnyi szocializmusból. 1995 óta EU tagok, így befolyásuk is jelentősebb, valamint ‘99 óta az eurózóna tagjai is, ami monetáris szempontból is jobb helyzetbe helyezi őket.
Lényeg a lényeg, rengeteg államot kéne „megelőzni”, mielőtt elérkeznénk ennek az útnak a végére. Mindennek előfeltétele, hogy a magyar társadalom is hozzáidomul az osztrák habitushoz, amely ezt a prosperitást lehetővé tenné.
Szívélyes kompromisszum
Más a helyzet Szlovéniával, amely számos értelemben valahol pont a fent említett két ország közt helyezkedik el, bár valamely csoda folytán jobban áll a HDI rangsorolásban, mint Ausztria. Világszinten a 33. helyen áll a taglalt GDP/fő PPP indexben. Ők is is tagjai voltak a keleti blokknak és sok szempontból jelentősen jobban hasonlítanak ránk, mint gondolnánk. Alapjáraton egy dél-szláv népcsoportról van szó, de erősen befolyásolták őket az osztrákok és az olaszok is. Így egy furcsa keverékei a rendszerető, de távolságtartó germánoknak, illetve a laza, de hanyag dél-európai balkáni/olaszoknak. Ez Magyarországra is igaz: a különbség az, hogy a dél-szláv és az osztrák befolyást kicsit megspékeljük azzal, amitől mi egyediek vagyunk (magyaros virtus?). Ezek a hasonlóságok meglátszanak az interakciókon a boltokban, de akár az autópálya belső sávjában egyaránt.
Ranglétra, helyezések, népek és gazdaságok a kismázsán
Örök divat egyes népeket, gazdaságokat jól lehatárolható szempontok alapján szembeállítani egymással. Szeretjük az olyan egyszerű konklúziókat, hogy “hát igen ott jobb élni, de legalább náluk meg jobban élünk”. Népekhez tulajdonságokat rendelni nehéz, mert nem lehet általánosítás nélkül egy bizonyos jellemzőt ráhúzni minden ott élő emberre. Azonban, amikor az ember utazik, nem tud emberekkel kapcsolatos benyomások nélkül hazatérni. A különféle gazdasági mutatókról is számtalanszor kiderült már, hogy több ponton torzítják a valós tendenciákat.
Legyen Szlovénia a mi utópiánk
A szlovénok pont egy kicsit élnek jobban, mint mi. Mondhatni egy karnyújtásnyira vannak. Ezért lehet őket könnyen kijelölni, mint fejlődésünk reális következő lépése. Ezért valódi, kézzel fogható lépésekkel lehet küzdeni, amelyek belátható időn belül eredményekkel is járhatnak. Kézzel foghatóan bemutatva: a szlovénok egy kicsit boldogabbak (+8%), az átlagkeresetük pedig kb. 2200 euró havonta, amely forintba átszámítva kb. 858 ezer forint. Ez 50%-kal nagyobb, mint Magyarországon. Az árszínvonaluk nem ennyivel magasabb.
Ennyit arról, hogy miért legyünk Szlovénia. Most pedig következhet egy rövid utazós ajánló, mert most voltam (sokadszorra) és imádtam (sokadszorra). Ráadásul ezt az alkalmat kihasználom arra, hogy végre *szép* képek is kerüljenek egy gazdaság rovatos cikkbe.
Mit érdemes megnézni?
Ljubljana
Talán a legkevésbé fontos úti cél a környéken, mert nem maradsz ki semmiből, de érdemes egy ebédre betérni, akár hazafelé, ugyanis mindenképp érinteni fogod, ha autópályán jössz. A belvárosban egészen nehézkes parkolni, az ugyanis puzséri értelemben lett autómentesítve. Cserébe a külvárosban vagy garázsban kényelmesen le tudod tenni az autód, parkolóhelyed biztosan lesz, maximum fizetsz érte. Ha olcsón akarsz gyrost enni, menj a “Fari’s”-ba, amely a környék legnépszerűbb olcsó helye a Tripadvisor szerint. Szerintem meg egyszerűen finom.
Bled, Bohinj, Triglav
Bled és Bohinj egy-egy tengerszem, a Triglav a Júliai-alpok és Szlovénia legmagasabb csúcsa, valamint a nagyon basic szláv “fehér-kék-piros” zászlójuk megmentője, a szlovén címer. Először is mindenképp nézd meg a Bled-i tavat, amely még az UNESCO szerint is egész jó. Parkolni nehéz lesz és drága, és állandóan dugó van a környéken, de megéri. A Bohinji tó kevésbé van kiépítve, így jobban eloszlanak az emberek, ettől függetlenül a parkolás itt is drága és fizetős. Ha választani kell a két tó között, én egyértelműen Bledet választanám, hiszen ott a kristály tiszta tavad mellé még egy cuki tempolomocskát is kapsz a közepére (grátisz). Ha meguntad a tömeget menj el túrázni az egyik szurdokba (Vintgar vagy Mostnica) esetleg fizess be egy raftingra a Soca folyón Bovec környékén. Ha nagyon állat vagy, végmész a “hét tó völgye” túrán a Triglav nemzeti parkban, ott viszont vendégházakra készülj.
A szlovén riviéra
A szlovén tengerpart kemény 46,6 km hosszú. Ez nem sok, de nem is kell ennél több. A szárazföldi szakasza inkább a toszkán tájakra emlékeztetett, mint arra, amihez Horvátországban hozzászoktunk. A környék tele van olajfákkal, szőlő ültetvényekkel és azokkal a keskeny magas mediterrán tujákkal/buxusokkal/rekettyésekel. Még néhány pálmafa is megfordul egy-egy kertben. A víz tiszta, a strand kavicsos-sziklás, nem olyan, mint az olasz üdülővárosoknál (az ott inkább szmötyi). Városok tekintetében nem túl nagy a felhozatal, ugyanis 4 darab van: Porto-Roz, Piran, Izola és Koper. Ezek közül Piran mindenképpen megnézendő. Porto-Roz inkább egy üdülő komplexum, tele gigahotel atrocitásokkal. Koper egy ipari kikötőváros, amely elvárható, hiszen a tenger kereskedelmi potenciálját ki kell aknázni.
Fontos megemlíteni, hogy ha autóval vagytok, nem akkora probléma, ha nem közvetlenül tengerparti városban laktok, hiszen 10-20 perc alatt bárhonnan lejutsz a partra a környéken és főszezonban jelentős árkülönbségek vannak a tengerpart távolságának függvényében. Abban az esetben, ha egy kicsit újszerűbb élményt akarsz, érdemes 2-3 napra a szlovén tengerpartra jönni. Ha megunjátok, még mindig ott van Trieszt, ami közvetlenül a határ melletti olasz nagyváros, amely az Osztrák-Magyar Monarchia építészeti stílusával pompázik.
Odajutás: Autóval
Autóval a legkényelmesebb Szlovéniába jutni: szép és jó állapotban lévő autópályák vannak, ahol a kilométerenkénti traffipaxok miatt senki nem őrültködik túlzottan. Erre kivétel a Ljubljana körüli autópálya gyűrű (a helyi M0), ahol résen kell lenni. Jár Flixbus és vonat is, ezek azonban erősen lekorlátozzák a mozgástered. Az alpesi vidékeken külön nehézkes a tömegközlekedés, a tengerparton a buszok ritkán járnak, és főszezonban tömve vannak. Azonban autóval sem egyszerű a helyzet, ugyanis a parkolás gyakran okozott problémát az utam során.
Távolról csodáld a gazdaságát, közelről csodáld az országot: mindkét esetben jól jársz!
Vagy meggyőztelek, hogy Szlovénia legyünk, vagy meggyőztelek, hogy Szlovéniába menj nyaralni legközelebb. Mindkét eset ugyanoda vezet: ezt az országot meg fogod szeretni, mert egy igazi gyöngyszem, amely annyira apró, hogy eltörpül a sok környező ország mellett. A mainstreamtől távol áll. Legyünk olyanok, mint Horatius, elégedjünk meg az arany középúttal, legyünk mi is Szlovénia, látogassuk Szlovéniát. Aurea mediocritas! Na zdravje!
