Borítókép: Sony A7V 70-200 GM II (1/60, f/13) készült kép. Kép: Horus Production – Döbör Kevin
Sony 70-200mm f/2.8 GM II párosítva egy Sony A7V-el egy igazi álomnak hangzik, ugye? Sokak nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen drága felszereléssel dolgozzanak. A 220volt.hu szaküzlet klubtagjai viszont élesben egy exkluzív fotózáson tesztelhették az eszközöket a Kakucs Classic rendezvényen.
Ahol minden autó megér egy exponálást
A pályára érkezve azonnal lenyűgöző látvány fogadott: az impozáns oldtimerek között találhattunk igazi kincseket, mint a a Honda S800, az Acura NSX, az Alfa Romeo Giulia Sprint GT vagy a Ferrari 308 GTB.
Miután megcsodáltuk az autókat, egy kisebb rendezvénysátorban szinte minden nagyobb fotós-videós márka eszközeiből válogathattunk. A Sony, a DJI, az OM System (korábban Olympus), a Nikon és a Sigma képviselői adták ki azokat az vázakat és objektíveket, amelyeket a fotósok előzetes kívánságlistájukon megjelöltek. Én a Sony palettájárol választottam.
A boxutcában már melegedtek a motorok, a pályáról pedig folyamatosan szűrődött be a motorzúgás és a gumicsikorgás. Fotósként, ilyenkor az ember fejben már nem az eseményeket figyeli, hanem a fényeket, a szögeket és a legjobb kompozíciós pontokat keresi.
Amint kézhez kaptam a Sony A7 V-öt és a régóta kiszemelt 70-200 mm-es GM II objektívet, azonnal a pálya szélére siettem. Az optika zseniálisan teljesített, az A7 V-nek a sorozatfelvételi sebessége különösen leegyszerűsítette a száguldó autók fényképezését.
A gép 30 kép/másodperc sebessége köröket ver a saját – egyébként szintén kíváló – Sony A6700-as vázamra, amelynél 11 fps a plafon. Az érdekesség ebben a megközelítésben az, hogy a Sony A7V elődje az A7IV maximális sebessége 10 kép/másodperc volt, ami azt jelenti, hogy egy generációváltással megháromszorozták a ,,burst mode’’ sebességét.
A 33 megapixeles, rétegelt (Stacked) Exmor RS szenzor tűéles, részletgazdag képet ad, amivel élmény az utómunka A 759 pontos, mesterséges intelligenciával támogatott autófókusz-rendszer pedig megkülönbözteti az autót, az embert, vagy épp a madarakat. Ez a témafelismerő fókusz teszi jelenleg az egyik legsokoldalúbb full-frame hibrid kamerává a Sony A7-öt a piacon.
Néha a kevesebb tényleg több
Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, amikor megláttam a sátorban a Sony 200-600mm f/5.6-6.3 G objektívet. Azonnal felcsatoltam a vázra, ami – utólag visszagondolva – nem volt egy túl átgondolt döntés. A szett súlya így már meghaladta a 3 kilogrammot. Papíron ez nem tűnik soknak, azonban ha a hátam néhány perc után már teljesen másképp vélekedett. Gyorsan megértettem, miért használnak az ilyen kaliberű optikákhoz monopodokat és állványokat.
Tíz perc elteltével mentem is vissza a sátorhoz, hogy lecseréljem ezt a monstrumot valami kompaktabbra.Mivel sok jót hallottam a Sigmáról, kíváncsiságból feltettem egy Sigma 28–105mm f/2.8 Art objektívet, és új szöget keresve folytattam a munkát. Sajnos ez az optika komoly csalódást okozott: a zoomgyűrű járása egyenetlen volt, és forgatás közben többször enyhén meg is akadt, ami autósport-fotózásnál komoly hátrány.
Hogy végül a méret számít-e? Az egész nap nagyon tanulságos volt szakmai szemmel, a méret néha tényleg számít, azonban hosszú távon ha az ember megteheti, válasszon inkább kompaktabb felszerelést, amivel könnyebb dolgozni. Számomra a 70-200 f/2.8 GM II objektív egy arany középút, ugyanis a Sony 200-600mm f/5.6-6.3 G objektív nehezen hordozható és olyan szituációkban ahol gyorsan kell reagálni hátrány.
