Az Utas és holdvilág egy lélektani, filozofikus mű, mely sok iskolában kötelező olvasmány. A Pendragon legenda kicsit más műfaj: egy gótikus, misztikus, humoros kísértettörténet. Nekem mindkét ikonikus regény a kedvenceim közé tartozik, ezért bátran válogattam Szerb többi művéből, amikor olvasnivaló után néztem. A fülszövegek alapján VII. Olivérre esett a választásom, és végül újabb kedvencet avattam!
A kötet
A VII. Olivér a legkevésbé sem hasonlít a másik két műre – ez egy könnyed, rövid olvasmány, szóval az is nyugodtan megpróbálkozhat vele, akinek esetleg nem tetszett a másik két elvontabb, filozofikusabb kötet.
Az szerző A. H. Redcliff írói álnév mögé rejtőzve adta ki 1942-ben, 1969-ben pedig film készült belőle VII. Olivér – Egy király, aki nem akar király lenni címen. A főszerepben Darvas Iván, Bárdy György és Moór Marianna játszott, majd feldolgozták 2001-ben is, Nagy Péter szereplésével.
A történet
A történet egy kitalált európai országban játszódik, nagyjából a XX. század elején. Ennek az országnak a királya VII. Olivér, de nem igazán szeret uralkodni, és nem is tud, emiatt pedig szervezkedés folyik ellene – aminek titokban ő a főkolomposa. Legnagyobb örömére leváltják és száműzik, így végre tud utazgatni a nagyvilágban. Végül Velencében lyukad ki , ahol megteheti mindazt, amit a palotában nem sikerült: élni az igazi életet. Különös emberekkel ismerkedik össze, szélhámossá válik, majd úgy hozza ez a bizonyos igazi élet, hogy el kell játszania: ő a száműzött VII. Olivér.
A végtelenül furfangos mesén sokszor hangosan felnevettem, a karakterek szinte lelépnek a könyv lapjairól, a párbeszédek zseniálisak, Szerb Antal pedig kitűnően mesél el egy csavarosan egyszerű, nagyszerűen csavaros történetet. Minden benne van, ami egy könnyed kikapcsolódáshoz kell: humor, izgalom, ármánykodás, barátság, szerelem, Velence és egy csipetnyi társadalomkritika. Persze itt is lehet bőven elmélkedni, elemezni Olivér döntéseit és érzéseit, így aki szeret töprengeni a történetek mondanivalóján, nem lesz cserben hagyva.
Ajánlás
Igazából mindenkinek szívesen ajánlom ezt a könyvet, hiszen mindenkinek szüksége van egy kis mosolygásra, a VII. Olivér pedig nem szűkölködik az abszurd és vidám jelenetekben, ráadásul sodor magával a cselekmény és a stílus, az olvasó nem tudja majd letenni.
