Borítókép: Film.hu
Ezeket és az ehhez hasonló kérdéseket veti fel a Radványi Géza rendezte Valahol Európában című filmdráma. A cselekmény a második világháborúban elárvult gyermekek viszontagságos sorsát mutatja be. A történet olyan gyermeki tragédiákat tár a nézők elé, amelyek láttán önkéntelenül is megfogalmazódnak bennünk a fenti dilemmák.
Szívhez szóló történet
A filmben megismert gyermekek árvák, nem fogja kezüket szülő, mégis túl kell élniük valahogy egy zord világban, amelynek konfliktusait nem ők okozták. Egymásra találva szerte az országban fosztogatnak, főképp élelem után kutatva. Ezt a környéken élők – akik maguk is kétségbeejtő helyzetben vannak – nem tűrhetik, így megpróbálnak fellépni az éhes gyereksereggel szemben, és hajtóvadászatot indítanak ellenük.
A gyermekek végül egy elhagyatott várra és annak lakójára, egy magányos karmesterre lelnek. A felnőttekben bizalmukat vesztett árvák eleinte ellenségesen fogadják a váratlan társaságot, később mégis szívükbe zárják az idős művészt. Ő más, mint azok a felnőttek, akikben korábban csalódniuk kellett: őszinte, megbízható, és útmutatást kínál a kilátástalanságban. Radványi és kiváló színészgárdája különös érzékenységgel ábrázolja, hogyan talál rá a művészetre és a zenére ez a sokat szenvedett közösség, és miként változik meg az életük egy olyan felnőtt mellett, aki valóban szívén viseli a sorsukat.
A musicalváltozat
Radványi megható történetéből musical is készült, melyet 1995-ben mutattak be nagy sikerrel a Budapesti Operettszínházban. A zenei betétek, melyeket Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerzőnek köszönhetünk, különleges mélységet adnak az eleve szép történetnek. Dés a tőle megszokott szakmai precizitással és érzelmi gazdagsággal alkotta meg a dallamokat, amelyekhez Nemes István írt emlékezetes dalszövegeket.
„Nem szabad félni!”
Számos remek dalt ki lehetne emelni a műből, de talán a Nem szabad félni! című szerzemény reflektál a legerősebben a háború és az éhezés borzalmaira. A dalt a történet egyik legfiatalabb karaktere, Kuksi énekli. Szívbemarkoló pillanat, hiszen a kisfiú édesapja utolsó mondatát foglalja énekbe. Egy olyan világban, amely még egy felnőtt számára is félelmetes, éles kontrasztot alkot az ártatlan gyermekhang bátor üzenete. A melódiában egyszerre van jelen az elhagyatottság és az a fajta remény, amely csak egy gyermeki szívben létezhet.
/Odakint most szörnyek járnak,
Apa mondta, bújjak el.
Az a baj, hogy nőnek az árnyak,
Feketén a falról néz a félelem,
Árnyék a félelem,
És elvinné ő az életem
Hát miért nincs senki most velem?
Csak lenne reggel már./
Habár Radványi 1947-ben alkotta meg remekművét, a történetben felvillanó emberi érzések ma is aktuálisak. A cselekmény végiggondolása után önkéntelenül is felmerül a nézőben: mit tehetünk mi napjainkban azért, hogy minden gyermeknek biztonságos gyermekkort, szeretetet és biztos értékrendet adhassunk? Ez a film és a musical egyik legfontosabb, örökérvényű üzenete.
