Csatlakozz a Hallgató Magazin szerkesztőségébe! Határidő: február 22.
Bizonyos szerkesztőségeknél meghosszabbítva!
Október 12-én mutatták be a Thália Színház színpadán Georges Feydeau egyik legnépszerűbb művét, az A hülyéje című bohózatot. A kiválóan kacagtató komédiában megcsalt férjek és feleségek, valamint forróvérű és agyafúrt szeretők csapnak össze, a végeredmény pedig tökéletes szórakozást kínál.
2019-ben kezdődött el az online, főként TikTok-on, és más social média felületeken készült és népszerűsített EPIC The Musical, amely az Odüsszeia történetét veszi alapul. A trójai háború tüzében kezdődő, és Ithakán (a főhős otthonát jelentő szigeten) végződő mű munkálatai már közel járnak a véghez, a cikkben pedig megismerhetjük részletesebben Jorge Rivera-Herrans tömegeket megmozgató alkotását.
Vuk, Hú, Kele, Vahur, Lutra, Csí… ha ezeket az állatneveket megemlítem, bizonyára sokaknak eszébe jut, ki is alkotta meg őket. Fekete István a huszadik századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója. Műveiben olyan érzékletesen, aprólékosan és szeretettel mutatja be a természetet, az állat- és növényvilágot és az élet körforgását, mint senki más a hazai írói palettán. Most állatregényeiről lesz szó, melyekben az előbb említett jellemzők halmozottan előfordulnak.
A hárommilliós német metropolisz, Berlin a német újraegyesítés óta hatalmas változásokon ment keresztül. A korábbi porosz főváros, majd a hidegháború, és kétpólusú világ által kettéosztott nagyvárosból egy színes, vibráló, sokszínű nagyváros jött létre. Techno partik, a street art képviselői, és rengeteg náció keveredése – ez jellemzi napjainkban a Hauptstadtot.
Hopp Ferenc magyar műkincsgyűjtő magángyűjteményét 1919-ben a magyar államnak adományozta. A történet itt nem mutat olyan nagy különlegességet, hiszen számos műgyűjtő tett hasonlóképpen a történelem során – Hopp gyűjteménye azonban ázsiai műtárgyakból állt. A tárgyak a mai napig az Andrássy úti múzeumban állnak – jelenleg a Szépművészeti Múzeum gondozásában.
A címből már sejthetjük, miről fog szólni a cikk: a legelvetemültebb magyar bűnözők, akik megjelentek már könyvben, színpadon vagy filmen. Ugyan kis hazánk nem termelt ki akkora alvilági ikonokat, mint például a híres amerikai gengszter Al Capone vagy a Netflix sikersorozatát ihlető Jeffrey Dahmer, de itthon is található egy-két érdekes történet, a bűnözők világához kapcsolódóan.
A Kultúrkalauz mostani részében Európa-körútra invitáljuk az olvasókat, azon belül is az igazán hideg vidékekre. Síparadicsomok, karácsonyi vásárok, hagyományok és rengeteg hó következik. Skandinávia, Izland és az Alpok országai, sőt, még Andorrába is eljutunk majd!
2003 novemberében debütált Antal Nimród Kontroll című alkotása, amely a magyar filmgyártás egyik legkiemelkedőbb darabja. Megkapó színészi alakítások, dübörgő és fülbemászó soundtrack és magyar mozgóképben korábban talán sosem látott világalkotás jellemzi, megkerülhetetlen darabja hazánk filmezésének. A budapesti metróban forgatott alkotás, amely nemzetközi visszhangra is szert tett, éppen ma, november 20-án lesz 20 éves, ebből az alkalomból cikkünkben felidézzük a filmet, a forgatást, és a premiert is.
A Szegedi Szabadtéri Játékokon debütált Geszti Péter, Monori András, és Tasnádi István world musicalje, az Ezeregy éjszaka, amely most kőszínházban, a Pesti Magyar Színház színpadán is bemutatkozott. November 2-án, a sajtónyilvános főpróbán a Hallgató Magazin cikkírói is helyet foglaltak a nézőtéren, és amit láttunk, az igazán elképesztő, és újszerű volt.
A Kultúrkalauz cikksorozatának ötödik részében megbontjuk az eddigi formátumot; egyből három országot vesézünk ki kulturális szempontok alapján az eddigi városok helyett. Ez a három területileg kicsi, ám kulturálisan nagy ország Északkelet-Európában található, közös jellemzőik pedig a hatalmas erdőségek, a pezsgő néphagyomány, és nagymértékű turisztikai fejlődés. A balti államok következnek.
