Keresés
Close this search box.

Legyél te is hallgatós! Jelentkezz hozzánk március 3-ig!

Bécs

Kultúrkalauz 3. – Bécs, a Császárváros

Cikksorozatunk most következő részében egy nem is olyan messzi várost veszünk célba: Bécset, amely mindössze kétórányi autóútra van Budapestről. A Császárváros becenevet viselő metropolisz a magyarok számára is jól ismert terep, ugyanakkor rengeteg izgalmas galériát, színházat és egyéb kulturális látnivalót rejt, amelyek még a bécsiek számára sem feltétlenül ismertek. A „Kaiserstadt” kulturális pezsgése és sokszínűsége következik.

Borítókép: oebb.at

A városról dióhéjban

Stephansplatz
A Stephansplatz a dómmal. Kép: hotelamstephansplatz.at

Bécs Ausztria fővárosa, egyben legnagyobb városa, lakossága 1,9 millió fő. A Duna mentén fekszik, minden irányból az Elő-Alpok részét képező Bécsi-erdő (Wienerwald) középhegysége veszi körül, de a Schneeberg 2000 méteres, hóborította hegycsúcsa sincs tőle messze. A külváros keleti részén a Duna által létrehozott mocsaras szigetrendszer terül el, míg nyugat felől szőlőhegyek húzódnak mellette.

Bécset a rómaiak alapították, Vindobona néven Noricum provinciához tartozott. Kiemelt kereskedelmi szerepkörét is ennek köszönhette, számos fontos útvonal haladt rajta keresztül. A 12. században a Babenberg család uralma alatt fejlődött egészen 1485-ig, amikor is, hogy a Himnusz jól ismert részletét idézzem, „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”. Mátyás király halála után a Habsburg-család szerezte meg a várost, ám kezdetben nem igazán örülhettek neki: először 1529-ben, majd 1683-ban is török ostrom alatt állt, utóbbi csatában majdnem el is esett – szerencsére a Német-Római Császárság és a Lengyel-Litván Unió seregeinek érkezése megmentette a helyzetet.

Ezt követően először az Osztrák Császárság, majd az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa volt; a polgári életstílus egyik úttörőjének számított. 1920 őszén itt kiáltották ki az Osztrák Köztársaságot, és itt kezdődött el a demokratikus Ausztria története. 1938-ban az Anschluss (Ausztria és a náci Németország egyesülése) után Adolf Hitler körmenetet tartott a városban. 1945-ben a szovjetek bevonultak, és a háború lezárása után nem sokkal Bécset négy szövetségi megszállási övezetre (szovjet, amerikai, brit, francia) osztották – ez az állapot egészen 1955 májusáig tartott, amikor a Belvedere kastélyban aláírták az Ausztria semlegességét kijelentő osztrák államszerződést, az idegen haderő pedig elhagyta az országot. Azóta Bécs hatalmas fejlődésen ment keresztül: számos nemzetközi szervezet, többek között az ENSZ székhelye is, több ízben a világ legélhetőbb városának választották, emellett pedig a turizmusban sem elhanyagolhatóak az eredményei.

„What to do” – tipikus bécsi és osztrák specialitások

Zoo Schönbrunn

Zoo Schönbrunn
Zebrák, háttérben az állatkert kioszkja. Kép: zoovienna.at

Bécs állatkertje áll  listánk első helyén – messze található a belváros nyüzsgésétől, Schönbrunn, az egykori császári rezidencia árnyas fái és zöldellő dombjai között terül el. Különleges esszenciáját az adja, hogy ez a világ egyik legrégebbi állatkertje (még az 1700-as években alapították), emellett építészeti stílusában igyekszik visszaadni a császárkor hangulatát. Több mint 700 állatfaj 4600 egyedét tekinthetjük meg itt, olyan különleges fajokat is, mint például a koala, az afrikai elefánt, a császárpingvin, a recés zsiráf, a galápagosi óriásteknős, vagy az óriáspanda. A budapesti állatkert 1866-os alapításakor számos állatát innen szerezte be vagy kapta ajándékba a császártól.

A kert még I. (Lotharingiai) Ferenc császár törekvéseinek köszönhetően alakult meg – később Ferenc József is szívén viselte a sorsát, rengeteg pénzt költött a fenntartásra és a szakmai hátteret biztosító zoológiai szakemberek képzésére. Az állatkert számos kiváló eredménnyel büszkélkedhet: itt született először fogságban olyan zsiráfborjú, akinek már a szülei is állatkertben nevelkedtek, de a remek afrikai elefántszaporulat, a pingvinmentő program és a műemlékvédelem terén elért eredményeik sem elhanayagolhatóak.

Az állatkertet 2014 és 2020 között minden évben megválasztották a világ legjobb állatkertjének, ebben a tisztaság, az igényes kifutók, a gazdag állatállomány és a remek zoológiai nevelési program is közrejátszik. 2000-ben egyfajta modellváltás következett be, onnantól kezdve már osztrák háziállatokkal is találkozhatnak a látogatók a karámokban, de a Fertő-tó, és a Tirol, Salzburg valamint Vorarlberg tartományokban elterülő Hohe Tauern Nemzeti Park élővilága is megelevenedik egy-egy tematikus pavilonnak köszönhetően, amelyekben a vidékek jellegzetes állatai és növényei élnek.

Schnitzel, Tafelspitz, Sachertorte – a kisvendéglők világa

Beisl
Egy beisl. Kép: glacisbesil.at

Míg előző, Isztambulról szóló cikkünkben arról írtunk, hogy a legnagyobb török városban mekkora a kultúrája az utcai étkezésnek, addig Bécsben egy kicsit más a helyzet. A polgári életstílus, a biedermeier kialakulásakor megnőtt a szerepe a kisvendéglőknek (osztrákosan mondva: beisl), ahol a hagyományos osztrák konyha ismét teret nyert, és kialakultak azok a tipikus fogások, amelyeket mind a mai napig megtalálhatunk ezeken a helyeken.

A sort egy olyan étellel kezdjük, amelyet sokaknak nem kell bemutatni: a Wiener Schnitzel, avagy vékonyra klopfolt, bepanírozott, majd kirántott borjúhús a mai napig slágerétel. Vele egy lapon említhető még a Tafelspitz, a tormás főtt marhahús szelet, amit általában almával és alaplével szervíroznak, és szintén minden bécsi étterem étlapján szerepel. A helyiek kedvelik a sült kolbászt és az oldalast is, ezek mellett szintén népszerű még az alpesi területekről a fővárosba került Käsespatzle, amely gyakorlatilag sajttal összepirított nokedli. Desszertek tekintetében az almás rétest és a Sacher szállóból származó, a mai napig titkos eredetrecept szerint készülő Sacher-tortát említhetjük. Utóbbit mindössze tizenhat évesen alkotta meg Josef Sacher, aki akkor még segédcukrászként dolgozott a szálloda konyhájában. Bécsben emellett kialakult egy igazán sajátos kávékultúra is, ennek legnépszerűbb eleme a habos kávé: egyszerre tartalmaz presszókávét és kakaót, amely rétegesen áll a pohárban. Népszerű ital még az Almdudler, egy almalevet és gyógynövényeket is tartalmazó szénsavas üdítőital, melyből az ötvenes években alkották meg az első palackot, azóta pedig egész Ausztriában nagy népszerűségnek örvend.

A legjobb időpont egy bécsi gasztrotúrára a nemzetközi hírű karácsonyi vásár, és az adventi időszak – ilyenkor a kisvendéglők konyhái az utcára költöznek, és általában egy pohár forró ital társaságában árulják a fentebb bemutatott ételeket.

Az 5-ös villamos

5-ös villamos
Kép: wikipedia.org

Bécs esetében nem felejthetjük el megemlíteni a villamosokat sem – az egykori piros-kék kocsis szerelvények közül egy-kettő még mindig közlekedik, ugyanakkor sokat lecseréltek már modernebb járművekre. Közülük is kiemelkedő a turisták járataként aposztrofált, szigorúan a régi kocsikkal közlekedő ötös villamos. Rendkívül hosszú vonalat jár be – a Práter vidámparkjánál kezd (Praterstern), majd egy nagy kanyart téve kilyukad a Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar). 

Érinti a Dunát, a belvárost, a legnagyobb bevásárló utcákat, és autentikus bécsi látképet kínál. A retro kocsik csak fokozzák az élményt. Ugyan a teljes vonal menetideje több mint egy óra, de megéri, mivel a városról keresve sem találnánk jobb panorámát, és a bécsi életérzéssel való átszellemülésre sincs jobb lehetőség egy ilyen villamosútnál.

Látnivalók Bécsben

Karlsplatz
A Karlskirche Bécs egyik ikonikus temploma. Kép: viator.com

Az osztrák főváros legfőbb látnivalóit a történelemkönyvekből is jól ismerhetjük, sőt biztosra veszem, hogy az olvasók közül is sokan látták már őket. Mindenképpen ki kell emelni a múzeumokat: az Albertina galéria, a Szépművészeti Múzeum (Kunsthistoriches Museum), a Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum) és a Hadtörténeti Múzeum a leghíresebbek. Megemlítendő a Schönbrunni kastély, a Belvedere palota, a Parlament dór oszlopaival és Pallasz Athéné méltóságteljes szobrával, s a belváros a Stephansdom látképével. Kiemelendő továbbá  a sok park, és a színházak impozáns épületei, utóbbiak közül az Opera a legnagyobb, amelynek belseje csodálatos barokk és klasszicista stílusjegyeket ötvöz. Most azonban négy kevéssé ismert, ámde felfedezésre annál érdemesebb látványosság következik.

A Lobau

Lobau
Kép: donauauen.at

Ahogy fentebb is említettük, Bécs a Duna mentén fekszik. A folyó azonban nemcsak a belvárost vágja ketté, hanem a külső városrészeket is, így ebből kifolyólag a természet szerelmesei is megtalálhatják a legszebb helyeket a bécsi Dunánál. A Lobau természetvédelmi területe igazi dzsungel; nyárfaligetek, nádasok, mocsarak és rétek váltják egymást. Kedvelt kutyasétáltató és futóhely, ám ez nem zavarja az állatvilágot, amely az utóbbi néhány évtizedben visszahódította a vidéket.

Szürke gémek, gyurgyalagok, jégmadarak és nádi madarak csiripelése dallamosan mesebelivé teszi a felfedezők útját, de a hal-, illetve hüllő- és kétéltű fajok száma sem elenyésző. Az emlősök tekintetében mindenképpen figyelemreméltó a hódok visszatelepülése, amely pozitív jelnek számít természetvédelmi szempontból. A Lobau az osztrák Duna szinte teljes területét lefedő Donau-Auen Nemzeti Park részét képezi, és tökéletes hely egy pihentető sétára vagy piknikezésre, ha meguntuk a turistáskodást, és szeretnénk kicsit elvonulni a város zajától és nyüzsgésétől. Régen strandolni is lehetett itt, ám az új természetvédelmi szabályok ezt már nem engedélyezik. Ha többet szeretnénk megtudni a Lobau állat- és növényvilágáról, érdemes felkeresnünk a Donau-Auen Nemzeti Park látogatóközpontját, mely átfogó képet ad a „bécsi dzsungelről.”

Kirándulás Bécs környékén – a Schneeberg

Schneeberg
Kép: wikipedia.org

Ha kisétálunk a Fertő-tó magyar oldalán lévő Borsodi-dűlőre, néha egészen szokatlan látványban lehet részünk: az orrunk előtt elterülő, hortobágyi hangulatot idéző szikes tavon vízimadarak úszkálnak, a parton egy gémeskút is az égbe mered, a távolban azonban tiszta időben hatalmas, hóborította hegycsúcsok sejlenek fel. Ezek nem mások, mint a magyar határtól nem messze található, Alsó-Ausztria tartományban, Bécstől mindössze egy órára fekvő Schneeberg-csoport hegyei – ez magyarul havas hegyet jelent.

A hely a bécsiek kedvelt kirándulóhelye, egyik oldalán síparadicsom található, míg a másikon egy extrém kötélpályán kapaszkodhatunk fel a csúcsra. Két legmagasabb pontja a 2076 méteres Klosterwappen, és a 2061 méter magas Kaiserstein. Utóbbira 1879 óta egy kisvonat, a Schneebergbahn zakatol fel, de egy via ferrata (kötélpálya) is található. A három-négyezer méter magas hegyóriások ugyan Bécstől jóval arrébb fekszenek, de a Schneeberg csúcsai között járva Tirolban érezhetjük magunkat. Még az állatvilág képviselői is hasonlóak: havasi csókákkal a hütték környékén, zergékkel a kirándulás közben találkozhatunk.

Gasometer

Gasometer
Kép: fromplacetoplace.travel

Bécs a környezetbarát megoldások városa. mikor a város új, modernebb gáztartályokat kapott 1984-ben, a régiekből rögvest valami újat hoztak létre. Ez lett a Gasometer nevű hely, amely számos funkcióval bír egyszerre. 

A tartályok egy részét lakóházzá alakították, míg a többiben kávézók, szórakozóhelyek és galériák működnek. A fő ok, amiért megemlítem a Gasometert, mert szerintem ez a legjobb módja az elhagyott ipari épületek felhasználásának, és annak, hogy megmentsük őket a pusztulástól. A hely ma már kultikus státuszt élvez a városban, kedvelt pihenőhely, és egyben ipari műemlék. Különböző kivilágításokban is tetszelgett már: 2015-ben, az osztrák semlegesség 60. évfordulóján például piros-fehér-piros trikolórban ragyogott, míg az autizmus világnapján kék fénybe öltözik.

A Naschmarkt

Naschmarkt
Kép: hetedhetorszag.hu

Bécsi látogatásunk során a szemünk elé kerülhet egy hosszú sikátor, amely az Operától nem messze kígyózik. Ha belépünk, egy igazi bazárban találjuk magunkat; ez pedig nem más, mint a bécsi Naschmarkt. Már a 19. században is létezett, a közel-keleti és amerikai áruk általában itt cseréltek gazdát, de néha illegális üzletekre, például csempészett holmik adásvételére is sor került. Ma már mondhatni veszélytelen a hely; viszont ha egzotikus édességeket, a tenger gyümölcseit, esetleg a bécsi sportcsapatok szurkolóinak termékeit keressük, ne kutassunk tovább – itt kedvező áron juthatunk hozzá mindenhez. Alkudozni szinte kötelező, gyakran kóstolót is kaphatunk a nyalánkságokból, illetve tippeket, hogy melyik helyet érdemes felkeresni az osztrák fővárosban. Ha igazán egyedi élményre vágyunk, a Naschmarkt legyen az első számú úticélunk, belvárosi fekvésének köszönhetően könnyen megtalálható.Bécs ugyan sok mindenben hasonlít Budapesthez, de mégis van egy egyedi érzése. A császári kor lenyomatai mindenhol visszaköszönnek, a klasszikus polgári életstílus ma is sokfelé megtalálható. A város tiszta, szép utcáit járva érdemes elmélázni az építészet remekein, a múzeumokat járva pedig a tárlatok bőségén. Nyáron egy üveg Almdudlerrel, télen pedig egy pohár punccsal érdemes nekivágni a felfedezésnek. Bécs minden évszakban más arcát mutatja. Ha az 5-ös villamosról letekintünk, nem fogunk csalódni, de a Stephansplatz és a Rathausplatz környéke is sok csodás látnivalót kínál. Emellett érdemes a város környékén kirándulni: az Ausztriát fémjelző alpesi csúcsok, a Duna és a csendes, ám szép kisvárosok (például Baden bei Wien) is karnyújtásnyira vannak.