Borítókép grafika: Jankura Luca
Ahhoz, hogy jobban megértsük a probléma lényegét, Iván Gyöngyi dietetikus, táplálkozástudományi szakember segítségét kértük. „Maga a szó az annyit jelent, hogy relatív energiahiány a sportban. Nagyon leegyszerűsítve az, amikor a sportoló ahhoz képest túl sokat edz, amennyit eszik vagy mint amennyit bevisz. Ez nem feltétlenül vált át valamilyen táplálkozási vagy testképzavarba.” Ez okozhatja a szindrómát, de fordítva is igaz lehet. Attól még, hogy valaki rosszul táplálkozik, nem jelenti azt, hogy pszichésen is beteg. Lehet, csak nem tudja, miket és mikor egyen, hiszen senki se tanította meg neki.
„A tünetei többrétűek, mivel kevés energiát visz be a sportoló, ezért a nőknél elmaradhat a menstruáció.” Pont ezért egészen 2014-ig úgy gondolták, hogy csak a hölgyek érintettek. Az olyan látványsportokban, mint a torna és műkorcsolya, természetesnek gondolták a menstruáció kimaradását vagy teljes elvesztését. Később megdöntötték ezt a tévhitet és kiderült, hogy ezt is – ahogy sok más férfi sportolóknál is gyakori tünetet – a RED-S okozza.
„A csontrendszerre is hatással van, ebben az esetben a kalcium felszívódás fog csökkenni, amitől gyakoribbak lesznek a törések és különböző sérülések. A hormonrendszerre is negatívan hat. Aztán mivel kevesebb energiát visz be a sportoló, ezáltal a teljesítménye is csökkenni fog, de akár okozhat vashiányt vagy vitaminhiányt. Utóbbi az igazán extrém esetekben mondjuk.”
Ezeken felül csökkenhet az immunitás, lelassulhat az anyagcsere. Persze a sportoló pszichológiájára is hatással lehet, hiszen azt tanítják már kicsi koruktól kezdve, hogy minél keményebben edzel és feszegeted határaidat, annál jobb leszel. Ennek dacára ha rosszul táplálkozol, lehetsz bármennyit a teremben, az eredmények nem fognak jönni.
„Ijesztően könnyű volt átsiklani az első tünetek fölött”
A fenti sorokat Pippa Woolven brit hosszútávfutó mondta, miután több évnyi orvoshoz járás után végre felfedezték problémái okát. A szakemberek mind zöld utat adtak neki a sportoláshoz, a különböző sérülések és betegségek miatt azonban sorra akadályokba ütközött. Elmondása szerint abnormálisan sokszor volt kimerült, ami másfajta volt, mint a megszokott, sportolás utáni. Mindezen tünetek az Egyesült Államokban érték utol, ahol sportösztöndíjjal kezdte karrierje új fejezetét.
Az egyetem szakemberei – Woolven véleménye szerint – a bajnokságban szerzett pontokra koncentráltak és nem pedig az ő jóllétére. Miután hazatért, kiderült, hogy alacsony a vasa, így injekciókat kapott. Ezek ugyan elfeledtették a problémát, de az okát nem szüntették meg. Megpróbálta feszegetni a határait, nem törődve a jelekkel, amikkel a szervezete bombázta őt. Próbált küzdeni, mint ketrecbe zárt tigris, de végig falakba ütközött.
Miközben a riasztók hangosan jeleztek, az orvosok sorra adták a versenyzési engedélyeket, Woolven pedig az edzések között az internetet bújta. A sokszor tévútra vezető öndiagnosztizálás szembesítette a futót egy RED-S-ről szóló cikkel. Mintha ő maga írta volna, annyira sok hasonlóságot talált a saját tünetei és az interneten találtak között. Végül az orvosok is alátámasztották, hogy ebben a szindrómában szenved.
Project RED-S
Azért, hogy felkeltse az emberek figyelmét és segítő kezet nyújtson a hozzá hasonló, elveszett lelkeknek, életre keltette a Project RED-S szervezetet. A program keretein belül összefogott sportolókkal, edzőkkel, szakértőkkel és kutatókkal, hogy lehessen kikhez fordulni, ha a sportoló vagy a környezete észlelni kezdi a vészjósló jeleket.
Három fő céljuk van a kezdeményezéssel: felhívni a figyelmet, megelőzni a problémát és segíteni a bajbajutottakon. Az oldalon rengeteg kérdésre választ kaphat az ember, legyen szó diagnózisról vagy felépülésről, mind testileg és lelkileg. Az olyan tabutémák is előkerülnek, mint a súly, testkép és a menstruáció. Ezeken felül lehet nekik írni is, és ha valaki Angliában vagy az USA-ban él, még szakértőkkel is tudják segíteni a felépülésnek nevezett rögös úton.
„Az álmom az, hogy minden sportoló, edző, vezető és irányító testület alkalmazottja tudja, mi az a RED-S. Az edzőktől nem várhatjuk el, hogy mindent ők csináljanak, de legalább fel tudják ismerni a jeleket és tudnak szólni és kihez fordulni, ha sportolójukon felfedezik, hogy valami nincs rendben. Ezen felül nem kéne félnünk, hogy ilyen témákról beszélünk, igen is merjünk felszólalni és segítséget kérni” – nyilatkozta Pippa Woolven.
A problémamegoldók
A Nemzetközi Sportmászó Szövetség (IFSC) idéntől minden tőle telhetőt megtesz, hogy versenyeiken csak egészséges sportoló vehessen részt. Ezzel a világon ők az első nemzetközi sportszövetség, akik nem csak, hogy tudomásul veszik, de még tesznek is az evészavarok és helytelen táplálkozás ellen.
Egy olyan sportban, ahol erősnek kell lenned, hogy fel tudj kapaszkodni milliméteres vastagságú fogásokon, miközben akár 15 méter magasra mászol fel, fontos lehet a súly. Azonban ha nem figyelünk oda, súlyos következményei is lehetnek. Ezért kötelezi sportolóit az IFSC arra, hogy egy speciális, erre a célra kialakított kérdőívet töltsenek ki szezon elején. Ebben kitérnek fizikai tünetekre, szokásokra és olyan ártalmatlannak tűnő kérdésekre is, amik kapcsolatban állhatnak az étkezéssel. Ezen felül megmérik a BMI-t, vérnyomást és pulzust.
Ha ezen értékek a megadott intervallum alá esnek, további vizsgálatok állnak a sportoló és versenyengedélye közé. Legextrémebb esetben addig nem tűzheti fel a mászó a rajtszámot, amíg helyre nem áll az étellel való kapcsolata, vagyis a fentebb említett értékek helyre nem állnak. A szezon eleji tesztelésen felül szúrópróba szerűen is mérések elé kell állniuk a sportolóknak, ezzel tovább óvva a testi épségüket.
Ezzel a lépéssel remélhetőleg nem csak kiszűrni lehet a segítségre szorulókat, hanem jobb láthatóságot adhat a szellemként lebegő, de igen veszélyes RED-S ellen.
