Cikksorozatunk előző két részében bemutattuk Timothy Beatley és Steffen Lehmann zöld város elképzeléseit. Ebben a cikkben egy újabb hasonló koncepciót mutatunk be.
Peter Newman, környezettudós, az ausztrál Curtin University fenntarthatósági professzora. Elsősorban arról ismert, hogy az 1980-as évektől fogva aktivistája és tanácsadója Perth villamosított infrastruktúrájának. Nemzetközileg arról a megállapításáról lett ismert, melyet csak autófüggőség néven emleget. Egy nemzetközi kutatást folytatott a közlekedési gyakorlatokról és struktúrákról, hol megállapításának lényege a külvárosok népesedésének megugrása és az autóhasználat növekedése közötti párhuzam volt. Műveiben általában arra mutat rá, hogy a városlakók hogyan kezdhetnének újra beilleszkedni a természeti környezetükbe, valamint hogyan tervezhetőek a városok az ökológiai fenntarthatóságot szem előtt tartva, ahol elsősorban az esővíz gyűjtésére, a tetők zöldítésére és a megújuló energiaforrásokra fekteti a hangsúlyt, továbbá a parkok telepítésére, közösségi kertek létrehozására és a gyalogosbarát úthálózatokra.
Peter Newman professzor, news.curtin.edu.au
A zöld város 9 stratégiai lépése
Helyi vállalkozások segítése
A legfontosabb lépés, hogy a kormányok ne támogassák a nem lokális multikat, amik aláássák a helyi gazdaságokat. A helyi vállalkozások megsokszorozzák a helyi gazdasági előnyöket, mivel a pénz helyben marad és sokkal több munkalehetőséget teremt. Emellett a helyi vállalkozások a helyi termékek hangsúlyozásával építik fel a lokális társadalmi tőkét is.
Lokális infrastruktúra
Egy szó: napenergia! Azonban ehhez szükséges, hogy kiépítsük a napenergia-gazdasághoz szükséges feltételeket kollektorok szerepében, hogy a városok meg tudják termelni a saját fotoszintetikus energiájukat. Ennek alapján az új infrastruktúra kialakítása akár több évtizedet is igénybe vehet, ezért amilyen gyorsan csak tehetjük, át kell állnunk ezekre az energiahordozókra.
Ökofalvak
Az ökofalvak városi vagy vidéki emberek közösségei, akik a környezetbe való integrációra törekednek csekély biológiai lábnyomot hagyva maguk után. Ilyen kis közösségekben az emberek képesek lehetnek a saját életüket érintő döntések meghozatalában és közösséggé tudnak válni egy átlátható alapon.
,,Gyalogosiasítás” és az autófüggőség leküzdése
A fenntartható közlekedés kulcsfontosságú gazdasági és szociális biztonság szempontjából is. Addikciónk az import élelmiszerektől, alapanyagoktól, és a városokban jellemző autófüggőségtől kiszolgáltatottak vagyunk a jövőbeli olajhiány viszontagságainak. Azonban a városok kompaktabb formájának kialakítása ösztönözné a gyaloglást és a tömegközlekedést, ezáltal elősegítve az energiafüggetlenséget és a közlekedéshez való igazságosabb hozzáférést.
Városi mezőgazdaság és közösségi kertek
A városi mezőgazdaság nagymértékben hozzájárulhatna a világ élelmiszertermeléséhez. Ez a folyamat jelentős szerepet játszhatna a szegénység és az éhezés megszüntetésének céljából.
Városi valuták
Minden városnak lehetősége van saját valutát létrehozni, melyek a normál pénzzel párhuzamosan működnek. Így a városok létrehozhatják saját bankrendszereiket is.
Valós értékű kezdeményezések
Adók, támogatások, kvóták, kompenzációs és végrehajtási ösztönzők. Abból, hogy az ezekből származó előnyöket a helyi gazdaságokra összpontosítják, lehetőség nyílik a globális gazdaság ökológiai mechanizmusokra való átforgatására. Ez megkönnyítené a városok helyzetét fenntarthatóság szempontjából.
Helyi áruk vétele
Általában a vásárolj helyit mozgalmak olyan városokban és egyéb településeken valósulnak meg, ahol nagyobb az igény a lokális árukra és szolgáltatásokra. Ennek a folyamatnak a kiterjesztése válna valóra az ökocímkézés kapcsán. Ezek az áruk megfelelnének meghatározott ökológiai szabványoknak és kritériumoknak. Ez arra ösztönözné a felvásárlókat, hogy ne csak helyit, de környezettudatos termékeket is vásároljanak.
Közösségi művészet
A művészeteknek hatalmas szerepük van a közösség és a hely kapcsolatának kialakítáásában és a társadalmi tőke építésében. A kreatív önkifejezés biztosítása fontos az emberek pszichés egészsége szempontjából és a közösségi programok segíthetnek elérni az összetartozás érzését, valamint a közösségükhöz és lakóhelyükhöz való kötődést, arról nem is beszélve, hogy hozzá járulhatna a gazdaságok színesítéséhez.
Epilóg
Sorozatunk végére érve összegezzük, miket érdemes megfogadni egy zöld város modelljéből. Persze nem kell megijedni, nem azt fogom tanácsolni, hogy váltsuk le az infrastruktúrális rendszereket, reformáljuk meg a teljes lakókörnyezetünk hulladékfeldolgozását vagy alakítsuk át a teljes energiafelhasználását. Mint egy kínai közmondás is hangsúlyozza, a tízezer mérföldes utazás is az első lépéssel kezdődik.
Először is gondoljunk csak bele, akár egy folyó víz melletti mosogatás vagy fürdés mennyi vizet pazarol. Biológiai lábnyomunk csökkentésének érdekében inkább az áztatós mosogatási módszert ajánlom, a fürdés meg igen, jól eshet néha egy nehéz nap után, mikor elfekhet az ember a meleg kádban, de inkább törekedjünk a zuhanyzásra. Szintén fontos lenne a hulladékok csökkentése, ennek érdekében ajánlom a vászonszatyrokat, a fonott kosarakat és a bambusz fogkeféket. Tudom, sokan gondolnák, hogy a járművel való munkába vagy egyetemre járás és a tömegközlekedés gyors, de higgyétek el, mikor elkezdtem biciklivel járni mindenfele, észrevettem, hogy így nem akadályoznak a dugók a városban, ami vagy 10-15 perccel lerövidítette az egyik pontból a másikba való megérkezésemet.
Tegyünk a városok megújításáért. Tegyük érte, hogy az utópia lehetőséggé váljon!
Borító: sillamaelv.ee
