Borítókép: Szépművészeti Múzeum
Blake, mint költő és festő
1757-ben született, egy ipari nagyvárosban, Londonban és élete nagy részét is itt élte le. 26 évesen adták ki első verseskötetét, élete utolsó felében pedig még Mary Shelley Frankenstein regényét is olvashatta. 1827-ben halt meg. Blake-et preromantikusként szokták számon tartani, azonban rézmetszetek készítéséből élt, éjszakába nyúlva pedig verseket írt. A romantikus eszmények a költőről gyakran Blake-ről lettek mintázva, mind a műveinek témái és életrajza miatt is.
Magyarországon Szerb Antal írta az első tanulmányt róla. Majd A világirodalom történetében: „Ennek az őrült festő-költőnek titokzatos életműve a preromantika észellenes lázadását fejezi ki: ami észszerű a világban, az mind a gonosz Teremtő-isten hideg műve, ő béklyózta meg a lelket az idő és a tér láncaival; a léleknek az ihlet, a látomás segítségével kell szabadulnia az ész bilincseiből, hogy újra a földre jöjjön, London helyére szálljon a Mennyei Jeruzsálem.” Majd később a Száz vers antológiájába beválogatta a Tyger, tyger című versét.
Belépve a terembe már szembetűnő lehet a tény, hogy Blake nem gigantikus méretekben alkotott. Sőt gyakran meglehetősen aprócska képekben bontakoztatta ki tehetségét. (Kiemelném az Egy bolha szelleme festményét, ami 21×16 cm-es.) Mindegyik kép kiállítva mély, látomásokkal telített történetet mond el. Hiszen Blake nemcsak más mitológiák alakjait festette meg, hanem saját mitológiát teremtett, saját „prófétai” hangnemben megszólaló műveiben. Az egyik amelyik ezt kibontakoztatja: A menny és pokol házassága (The Marriage of Heaven and Hell), az, amelyikről a kiállítás a nevét kölcsönözte.
Blake mitológiája
Blake szerint az ember eredendően egységben élt az isteni képzelettel, azzal a teremtő erővel, amely minden élet és művészet forrása. A bukás így nem külső esemény, hanem a tudat állapota: amikor az ember elveszíti kapcsolatát a képzelet isteni szikrájával, és a puszta ész, a hideg logika uralma alá kerül. E folyamat megszemélyesítője Blake világában Urizen, a törvény és a racionalitás démona, aki a világot merev szabályokkal és korlátokkal láncolja meg. Urizen alakjában Blake a korabeli vallás és tudomány elidegenítő, elnyomó oldalát is bírálja.
Urizen ellentéte Los, a képzelet és a művészi teremtés szelleme, aki a formák kovácsa, az emberi kreativitás megtestesítője. Los társa, Enitharmon, a szeretet és az érzelmi intuíció női princípiumát képviseli. A mitológia lázadó erejét Orc, a forradalom és az ifjú energia szelleme hordozza, aki a szellemi és politikai felszabadulás vágyát testesíti meg. (A név és tulajdonságok hasonlósága ellenére Tolkien nem Blake-től kölcsönözte saját műveihez az ork elnevezést.)
Mindezek az alakok végső soron egyetlen lény, az Albion nevű ősi ember különböző aspektusai. Albion a kollektív emberi lélek jelképe, aki önmagától elszakadva, részeire hullva szenved, míg végül újjá nem születik, és újra egységbe nem kerül az isteni képzelettel. Blake mitológiája tehát a teremtés és megváltás drámája, amely az emberi tudat szintjén zajlik.
Más mitológiák
Azonban nem csak saját mitológiáját építette fel művészi precizitással. Gyakran mások által inspirálva alkotott valami egyedül állót: élete végén még belevágott egy Isteni színjáték illusztráció sorozatba. Ezt sajnos már nem tudtabefejezni, de a vázlatai a kiállítás keretei között megtekinthetőek. Emellett készített Shakespeare, Bibliai és más művekhez is illusztrációkat.
Ihletettségei
Generációkat inspirált a művészete. Ez az ihletettség túlmutat a 17-18. századon, mi több, a 20. században is találunk rá számos példát. Jim Morrison – közvetve ugyan, de egy Blake sorról nevezte el zenekarát: a The Doors-t (Valójában Aldous Huxley The Doors of Perception könyve után, viszont Huxley-t Blake e sorából kölcsönözte a címet: „If the doors of perception were cleansed, everything would appear to man as it is: infinite”.) Emellett pedig többször kölcsönzött szövegeihez a költőtől. A 21. századi inspirációk közé pedig a 2019-ben megjelent videójáték, a Devil May Cry 5 sorolható, ebben az egyik főgonosz Blake Urizen karakteréről mintázták, a nevet is egy az egyben átvéve.
_British_Museum.jpg){kind=link}