Tinik bálványa vagy beskatulyázott romantikus regényírónő? – Leiner Laura karrierjének titka és árnyoldalai
Túlzás nélkül állíthatom, hogy a legtöbb huszonéves fiatal felnőtt nő kamaszkorának meghatározó részét képezte Leiner Laura, aki könyvsorozataival képes volt megszólítani ezt a fiatal korosztályt, sőt, sokan általa szerették meg az olvasást is. Egy generáció nőtt fel a könyvein, mindeközben viszont az írónő felett is eljártak az évek, nemrég ünnepelte a 39. születésnapját. Kora ellenére vajon marad a jól bevált receptnél, vagy a felnövő generáció igényeit és problémáit szem előtt tartva idősebb szereplőkkel tervez történeteket gyártani?
Berlin és az underground – szubkultúrák és hangulatok nyomában
A hárommilliós német metropolisz, Berlin a német újraegyesítés óta hatalmas változásokon ment keresztül. A korábbi porosz főváros, majd a hidegháború, és kétpólusú világ által kettéosztott nagyvárosból egy színes, vibráló, sokszínű nagyváros jött létre. Techno partik, a street art képviselői, és rengeteg náció keveredése – ez jellemzi napjainkban a Hauptstadtot.
A Kult rovat kedvenc sitcomjai – The Office, Brooklyn 99, Így jártam anyátokkal
„A helyzetkomédia vagy szituációs komédia (angol rövidítéssel: sitcom, magyarosan: szitkom) a televíziós vígjátékok alfaja, melyben a szereplők és helyszínek mindig ugyanazok, a komikum forrása ezeknek az ismert szereplőknek és helyszíneknek szokatlan, érdekes helyzetekbe való helyezése” – írja a Wikipédia; bár a műfaj népszerűségének köszönhetően talán a beazonosításához senkinek sem kell szótárat felütnie. Cikkünkben elhoztuk nektek a Kult rovat kedvenc „helyzetkomédiáit”.
Az operaház fantomja – Művészet a kultúr- és bérviták árnyékában
A „fantom” az operaház alatt él, mert az arca eltorzult, és nem mutatja meg magát senkinek- foglalható össze egyetlen mondatban Gaston Leroux azonos című regénye alapján készült, Andrew Lloyd Webber musicalje: Az operaház fantomja. Az előbb leírt kijelentés – a musical tartalmi összefoglalóján túlmutatóan – találóan összegzi az elmúlt időszak eseményeit, melyek a Magyar Állami Operaházhoz kapcsolódnak. Jelen cikkünkben művészeti-kulturális szempontból kerül bemutatásra az intézmény köré szövődő történésláncolat, különös tekintettel az idei évadra feldolgozott Hunyadi László magyar ősopera záró előadására.
5 rövid felnőtt animációs sorozat, amiket még biztosan nem láttál
Az elmúlt pár évtizedben nagy népszerűségnek örvendenek a különféle felnőtt animációs sorozatok, a streaming platformok ezt az igényt felismerve pedig (főleg a koronavírus-járvány kirobbanása óta) előszeretettel gyártanak ilyen tartalmakat. Cikkemben azontúl, hogy bemutatom a műfaj történetét és sajátosságait, javaslok öt olyan rövid sorozatot, amiket egy hétvége alatt le tudsz darálni, és (valószínűleg) ezidáig nem láttál.
Újra a közönségé a színpad, ismét találkozott néző és alkotó – Budapesti Színházak Éjszakája 2024
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját a főváros egy jubileumi programsorozattal ünnepli, melyhez a 2024. március 23-án megrendezésre került Budapesti Színházak Éjszakája is csatlakozott. Az idei esemény szlogenje így szól: „Minden egy!”, mellyel a szerzők a színházi szakma egységességére szeretnének utalni, hiszen a „színház-barátság” jegyében a csatlakozó társulatok nemcsak a hivatás iránti szeretetüket, hanem a publikumukat is megosztják egymással.
Róma-Budapest kiállítás
Februártól márciusig tartott a Róma-Budapest kiállítás a Virág Judit Galériában, ami a galéria honlapján még mindig megtekinthető. Különböző festők híres vagy kevésbé híres műveit mutatják be – megtekinthető Csontváry, Aba-Novák és még számos művész munkássága – a festmények témája és a technikák pedig nagyon változatosak.
Sebezhető faunok és felajzott rovarok – Horváth Gideon és Andrej Dúbravský közös kiállítása
Méhek, beporzás, méhviasz – mindez dionüszoszi bujasággal megfűszerezve. Ebbe a csodás univerzumba repít el a Longtermhandstand új kiállítása, ahol Andrej Dúbravský és Horváth Gideon alkotásait tekinthetjük meg, falusi állatsereg és táncoló szatüroszok kíséretében.
Betűkbe fojtott traumák – Borbély Szilárd: Nincstelenek / Könyvajánló
Borbély Szilárd, József Attila-díjas író és költő tíz évvel ezelőtt, 2014 februárján öngyilkos lett, és bár halálával a magyar kortárs irodalom talán az évszázad legjelentősebb alkotóját vesztette el, ismerősei mégsem lepődtek meg teljesen az író halálán: Borbély Szilárd élete során rengeteg nehézséggel szembesült, súlyos gyermekkori traumáitól még felnőttként sem tudott megszabadulni. A gyermekkor traumái mellé társult az is, hogy otthonukban rablógyilkosság történt, szülei pedig életüket vesztették. Élete során utoljára kiadott autofikciós regényével, a Nincstelenekkel főként gyermekkori traumáit kívánja feldolgozni az író és bemutatni azokat az olvasó számára. Vajon sikerült hatásosan átadnia?
Kortárs művészetek palotája – A Ludwig Múzeum
“A kortárs művészet a falra hányt borsó, a gyermekrajz, amit én is meg tudnék csinálni” – hagyják el emberek százainak száját ilyen és ehhez hasonló kijelentések. A Ludwig Múzeum célja pedig az, hogy ezen sztereotípiákat ledöntse. Múzeum-portré következik.