Újra a közönségé a színpad, ismét találkozott néző és alkotó – Budapesti Színházak Éjszakája 2024
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját a főváros egy jubileumi programsorozattal ünnepli, melyhez a 2024. március 23-án megrendezésre került Budapesti Színházak Éjszakája is csatlakozott. Az idei esemény szlogenje így szól: „Minden egy!”, mellyel a szerzők a színházi szakma egységességére szeretnének utalni, hiszen a „színház-barátság” jegyében a csatlakozó társulatok nemcsak a hivatás iránti szeretetüket, hanem a publikumukat is megosztják egymással.
Róma-Budapest kiállítás
Februártól márciusig tartott a Róma-Budapest kiállítás a Virág Judit Galériában, ami a galéria honlapján még mindig megtekinthető. Különböző festők híres vagy kevésbé híres műveit mutatják be – megtekinthető Csontváry, Aba-Novák és még számos művész munkássága – a festmények témája és a technikák pedig nagyon változatosak.
Sebezhető faunok és felajzott rovarok – Horváth Gideon és Andrej Dúbravský közös kiállítása
Méhek, beporzás, méhviasz – mindez dionüszoszi bujasággal megfűszerezve. Ebbe a csodás univerzumba repít el a Longtermhandstand új kiállítása, ahol Andrej Dúbravský és Horváth Gideon alkotásait tekinthetjük meg, falusi állatsereg és táncoló szatüroszok kíséretében.
Betűkbe fojtott traumák – Borbély Szilárd: Nincstelenek / Könyvajánló
Borbély Szilárd, József Attila-díjas író és költő tíz évvel ezelőtt, 2014 februárján öngyilkos lett, és bár halálával a magyar kortárs irodalom talán az évszázad legjelentősebb alkotóját vesztette el, ismerősei mégsem lepődtek meg teljesen az író halálán: Borbély Szilárd élete során rengeteg nehézséggel szembesült, súlyos gyermekkori traumáitól még felnőttként sem tudott megszabadulni. A gyermekkor traumái mellé társult az is, hogy otthonukban rablógyilkosság történt, szülei pedig életüket vesztették. Élete során utoljára kiadott autofikciós regényével, a Nincstelenekkel főként gyermekkori traumáit kívánja feldolgozni az író és bemutatni azokat az olvasó számára. Vajon sikerült hatásosan átadnia?
Kortárs művészetek palotája – A Ludwig Múzeum
“A kortárs művészet a falra hányt borsó, a gyermekrajz, amit én is meg tudnék csinálni” – hagyják el emberek százainak száját ilyen és ehhez hasonló kijelentések. A Ludwig Múzeum célja pedig az, hogy ezen sztereotípiákat ledöntse. Múzeum-portré következik.
„Egy felkapott tündéres fantasy és Dosztojevszkij igenis megfér egymás mellett” – Interjú Papp Dóra szerzővel a BookTok jelenségről
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, a külföldi szerzők közül a TikTokon nagy hírnévnek örvendő Colleen Hoover vezeti a 2023-as évi listát a Magyarországon kiadott példányszámok tekintetében, a szépirodalmi, ifjúsági és gyermekirodalmi könyvek kategóriában. Az írónő műveiből összesen 91 ezer (!) darabszámot nyomtattak a tavalyi évben. Ezt tudná a nyugati BookTok? Nézzük meg a hazai szcénát is!
Van Gogh élete mozgó képekben
Február óta megtekinthető a 2023-as Eventex rendezvényen aranyérmet szerzett kiállítás, a Van Gogh – The immersive experience a Dózsa György úti Budapesti Olimpiai Központban. A 2017 óta világot járó immerzív tárlat szeptember 1-ig látogatható fővárosunkban. A művész életének leírása mellett a kiállítás 360°-os vetítésen, nagy vásznú és 3D-s látványelemeken, valamint VR-élményen keresztül mutatja be a holland festő műveit.
Egy szelet egzotikum – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Hopp Ferenc magyar műkincsgyűjtő magángyűjteményét 1919-ben a magyar államnak adományozta. A történet itt nem mutat olyan nagy különlegességet, hiszen számos műgyűjtő tett hasonlóképpen a történelem során – Hopp gyűjteménye azonban ázsiai műtárgyakból állt. A tárgyak a mai napig az Andrássy úti múzeumban állnak – jelenleg a Szépművészeti Múzeum gondozásában.
Római építészetnapló – III. rész
Az utazásunk végéhez érkezvén csak egy híres mondat jut eszembe, amely egy film címe is. La dolce vita! Mert annál nem lehet az élet édesebb, hogy olyan csodás dolgokat láthattunk, mint a Trevi-kút, vagy a Piazza del Popolo közepén álló obeliszk. Eközben jókat ettünk, még több élményt gyűjtöttünk és fájdalom, de el kellett búcsúznunk ettől a varázslatos várostól.
A művészettörténet eltörlése – Felesleges tantárgy vagy az alapműveltség része?
Sokakat kellemetlen meglepetésként ért az új NAT egyik, 2024-től érvényes módosítása, miszerint az állami gimnáziumokban mostantól választható tárgyként sem lesz jelen a művészettörténet. De vajon tényleges veszteség éri-e majd a diákokat?