Száguldó lengyelek – A varsói gyorsvasút kihívásai
Lengyel barátainknál már a 2010-es évek óta tervben van egy nagysebességű vasúthálózat kiépítése, ami a versenyképesség tartós növelése érdekében az egész belföldi közlekedést fenekestül felforgatná. A nagyívű elképzelés már számos előkészületen túl van, azonban az anyagi nehézségek a kitolt 2032-es határidőt is későbbre halaszthatják. Vajon hova fogja repíteni a lengyeleket a gyorsvasút: egy szebb jövőbe, vagy a gazdasági összeomlás felé?
Akiknek nem csak Isten fizette meg – A magyar egyházak pénzügyei
Sötétben tapogatózunk az egyház gazdasági életét tekintve. Egyszer azt halljuk, olyan szegények, mint a templom egere, máskor meg vaskos milliárdokba kerülő építkezésekkel és felvásárlásokkal szembesülünk. Az államigazgatás fülébe susmorgó “szürke eminenciásokról” pedig ne is beszéljünk! A cikk végére remélhetőleg tudunk gyújtani egy pislákoló fényt ebben a titokzatos katakomba-rendszerben, mielőtt alapjaiban kérdőjelezzük meg a status quo-t.
Mesterséges Intelligencia: A robotok már a spájzban vannak.
A 2023-as év egyik sztárterméke kétségkívül a mesterséges intelligencia volt. Az újonnan megjelent nagy nyelvi modellek (pl. ChatGPT) már a média minden formátumában képesek alkotni, összegezni és szerkeszteni a digitális térben. Azonban a vitathatatlan hasznosságuk mellett sokakban keltettek aggályokat is a munkaerőpiacra való hatásuk miatt. Nem a fizikai munkát végző robotok megjelenésére számítottunk először? Lehet, hogy előbb fognak háttérbe szorulni a magas hozzáadott értékű munkakörök (mint pl. szoftver fejlesztők vagy grafikusok)? Hogyan változtathatja meg alapjaiban a munkaerőpiaci és gazdasági struktúrát az MI (mesterséges intelligencia)?
A magyar ugaron – Radioaktív sivatag startupoknak
Google, Facebook, Airbnb és Uber. Annak idején a felsorolt négy techóriás mind az USA-ban kezdte mint startup, viszont mostanra a világ legismertebb vállalatai között a helyük. Most nézzük meg ugyanezt az EU-ban: Spotify, Bolt, Vinted, Revolut. Ismerős lehet a hangzásuk, de azért ne áltassuk magunkat. Mi tartja vissza EU-s polgártársainkat attól, hogy techmogulokká váljanak? És a sajátos észjárású magyarokat?
John Law, a törvénytelen kalandor – avagy a Mississippi-buborék
Hogyan lesz egy elítélt skótból Franciaország első embere? Mi az a közgazdaságtani buborék, és mi közöm nekem hozzá? Vajon mit pumpálnak a nemzetgazdaságok, ha meg akarnak izmosodni? Ez a 18. századi történet felvilágosítást adhat a következő kérdések esetében, és a végén még az is kiderül, hogy kiről állít ki szegénységi bizonyítványt.
Hogy a fenében lehet még Európában mélyszegénység és éhezés?
Szeretünk úgy gondolni Európára, mint a világ jólétének megtestesítője, akit a szegénység, járványok és háborúk sújtotta harmadik világgal össze sem lehet hasonlítani. Ilyenkor felhozhatjuk a technológián és széles középosztályon alapuló gazdasági növekedést, a szociális ellátórendszereket és a stabil demokráciát. Azonban a prosperálás nem jelenti azt, hogy mindenki átlépte már a létminimum csúszós küszöbét, és több rászorulót hagyunk a kutyaszorítóban, mint azt sejtenénk.
Egy kézben a Fox News és a Disney – Identitáspolitikai gyorstalpaló II.
A magyar sajtóban legfeljebb a gazdasági szaklapokban jelenik meg bármely infó azon jelentős gazdasági szereplőkről, akiket gyűjtőnevükön magántőke alapkezelőknek hívunk. Ezek közül a legnagyobb a BlackRock, amely 2023. március 31-én 9 billió dolláros (ami a milliárd után jön) vagyon felett rendelkezett. Viszonyításképp, ez az USA teljes GDP-jének több, mint harmada, vagy 50 db Magyarország. A kétrészes cikksorozatunk első részében tisztáztuk, hogy mi is az az identitáspolitika. A második részben a BlackRock ismertetésén kívül megkíséreljük összekötni e két témát, kerülve az összeesküvés elméleteket vagy a spekulációt.
Az afrikai kisleopárd, avagy a ruandai Wirtschaftswunder
Beszéljünk egy kb. 10 milliós lakosságú, tengerparttal nem rendelkező, centralizált úthálózatú, illiberális demokráciáról. Csakhogy a tárgyalt ország az elcsépelt Kelet-Közép-Európa helyett Afrikában helyezkedik el. Ruanda az elmúlt 30 évben egy polgárháború sújtotta pokolból virágzó, tiszta és biztonságos nemzetté vált, amely a női egyenjogúság terén is köröket ver a kortárs nyugatra. Vajon mik lehetnek az okai ennek a szemkápráztató diadalmenetnek, és egyáltalán több-e az egész, mint puszta káprázat?
Hogyan vessz össze a nagymamáddal? Identitáspolitikai gyorstalpaló
LMBTQ+ (propaganda), transz WC-k, bevándorlás, hisztiző klímakatasztrófa, b*zi, barna és náci pad. Vigyázat, ez itt egy hallgatói safe space és nem félek elpusztítani téged ‘with facts and knowledge’. Politikai-gazdasági katyvasz következik!
A határ a csillagos ég, de én beérném Szlovéniával is
A magyarok és kormányaik rendszerint Ausztriát célozzák meg Magyarország következő ambiciózus fejlődési mérföldköveként, mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben. Ígérték a reformkorban, a két háború között, megígérte Kádár, az MDF és Orbán is, hogy “nemsokára”, “a 80-as évek közepére”, “2004-re”, “2021-re”, legújabban pedig “2030-ra, de inkább 2050-re érjük majd utol nyugati szomszédunkat. Vágyunk azokra a fehérre mázolt családi házakra, a lízingelt BMW terepjáróra, a szabálykövető és illedelmes emberekre, valamint a kristály tiszta és illatos pissoirokra. Ez egy ambiciózus cél, amivel a végsőkig ámíthatjuk magunkat. Nekem azonban van egy jobb ötletem: legyünk Szlovénia!