Kaphatok pénzt az egyetememtől? Mire? (ELTE)
A diákönkormányzatok tagjain kívül nem sokan vannak tisztában azzal, hogy a tanulmányi és a rendszeres, szociális alapon járó ösztöndíjakon kívül milyen lehetőségeik vannak, ha felsőoktatási vonatkozású pénzszerzési lehetőségről van szó. Mi most cikksorozatunk első részében az ELTE, azon belül pedig leginkább a Bölcsészettudományi Kar kevésbé ismert pályázat-, illetve ösztöndíj-lehetőségeit vesszük számba: lássuk, milyen juttatások járnak kulturális vagy tudományos tevékenység, sportolás, továbbá rendkívüli, szociális vonatkozású esemény kapcsán az intézmény hallgatóinak.
Az álláskeresésről – Interjú Balogi Attilával, a Zyntern egyik társalapítójával
Borító: Nagy Dávid 1. Hogy készüljünk fel az álláskeresésre? Hogyha részekre bontjuk magát a felhasználói utat, akkor az első lépés, amikor megfogalmazódik benned, hogy „na most már el kell kezdenem állást keresni” vagy „el szeretnék kezdeni szakmai gyakorlatot magamra szedni.” Van egy keresési, jelentkezési szakasz, aztán az interjúzási szakasz, utána pedig a felvételi […]
Zyntern: A pályakezdők állásportálja – Interjú Balogi Attilával, a Zyntern.com társalapítójával
Hogyan tovább a diploma után? Milyen lehetőségeink vannak, ha gyakornoki állást keresünk? Ezekre és hasonló kérdésekre is megoldást nyújt a Zyntern.com, a pályakezdő és gyakornoki állásportál. Az oldal társegyik alapítóját, Balogi Attilát kérdeztük.
Online tartalomgyártás egy szakértő szemével
November 15-ei előadását követően 22-én tartotta meg előadássorozatának második részét Dallos Zoltán médiaszakértő, kommunikációs szakember, a DLX MEDIA ügynökség alapítója az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Tartalomgyártás hatékonyan címen futó előadásában a szakértő az online tartalomgyártás és a marketing világát kapcsolta össze.
Alkalmazottból vállalkozó – lehetséges?
November 15-én az esti órákban tartotta meg Dallos Zoltán médiaszakértő, kommunikációs szakember, a DLX MEDIA ügynökség alapítója az Alkalmazottból vállalkozó címen futó előadását az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Zoltán az energia- és a banki szektorban dolgozott alkalmazottként több, mint 10 évet: innen lépett be a vállalkozók világába. Történetéből megtudhatjuk, mindez hogyan is lehetséges.
Lehet, hogy a szakterületeden kívül vár álmaid állása?
Október 24-én tartották meg az ELTE Karrierközpont képzőtermében a Bölcsészként az IT világában című előadást, melynek keretein belül három előadó mesélt eddigi munkatapasztalatairól, a munkaerőpiac elvárásairól és a különböző szektorok közötti vándorlásról.
Szakmai gyakorlat egy hozzáértő szemével – Interjú Tóth Ákossal
Első hallásra ijesztőnek tűnhet a szakmai gyakorlat fogalma, hiszen ez az első lépések egyike a sikeres karrier felé vezető úton. Cikkünkben a Schönherz Iskolaszövetkezet HR vezetőjével válaszolunk meg néhány kérdést, amelyek segíthetnek az eligazodásban.
Fejlődj az egyetem mellett! – Diákszervezeti toborzási körkép
Egyetemre azért megy az ember, hogy tanuljon, fejlődjön a számára érdekes szakterületeken. Fontos viszont tudnunk, hogy az előadások és szemináriumok sokasága jellemzően inkább az elméleti tudás elsajátítására a legjobb. Számos lehetőségünk van viszont gyakorlati tudást szerezni az egyetem mellett, amely közül a diákszervezetek és szakkollégiumok remek megoldást nyújthatnak. Minden ősszel megannyi ilyen hallgatói szervezet indít toborzási időszakot, így bőven van lehetőségünk válogatni!
Pszichológia karrier szempontból – Az egyik legkedveltebb szakról kérdeztük Koletár Klaudia pszichológust
Borítókép: StockSnap, Pixabay Miért ezt a pályát választottad? Részben rám is igaz, – ami egyébként nagyon sok pszichológusra – hogy mindig is volt bennem egyfajta segítői motiváció, belső hajtóerő. A képzés alatt láttam, hogy a legtöbb hallgatónál a segítői hivatás választása egyrészt ebből a belső hajtóerőből ered, másrészt abból a tapasztalatból, hogy megnyílnak nekik mások, […]
Ponthatárok 2022: Ami népszerű, az növekszik.
Csütörtökön este 8 órakor kihirdetésre kerültek az idei felvételi ponthatárok. A legnépszerűbb szakokra a tavalyi évhez képest jellemzően növekedtek a ponthatárok. Mérlegen a majd 100.000 felsőoktatásba jelentkező diák teljesítménye.