Legyen meg a te akaratod? – Fényeskedjék neki / Szkéné Színház. Kritika
Mi mindent vehet el és mi mindent adhat egy családfő halála? Ezt a kérdést szegezi nézőinek Szivák-Tóth Viktor Fényeskedjék neki című drámája, amelyet maga a szerző állított színpadra. A Török-Illyés Orsolya, Szikszai Rémusz, Enyedi Éva, Márfi Márk és Formanek Csaba szereplésével készített darabot október 28–29-én mutatták be a Szkéné Színházban.
Az őrület nullfoka – Franz Kafka: A kastély / Vígszínház. Kritika
„A pokolnak nincsen feneke, szólt. Aki belebukik, abban a zuhanás örök. Az őrületnek nincsen alkonya, mert éjszaka” – írja Hamvas Béla Karnevál című regényének utolsó bekezdésében. Franz Kafka és Bodó Viktor életműve mintha egyaránt erről a zuhanásról és erről az őrületről szólna. Emiatt sem meglepő, hogy Bodó Viktor színházi világának gyarapítása céljából nem először nyúl Kafka műhöz. 2005-ben a Katona József Színházban bemutatott Ledarálnakeltűntem a sokat elemzett és sokszor, sokféleképpen feldolgozott A per című művet interpretálta, de jelen kritika tárgyának, az idén a Vígszínházban bemutatott A kastélynak is megvannak a maga rendezési előzményei.
Fogantatástól fogadtatásig – Pintér Béla és Társulata: Az imádkozó. Kritika
Pintér Béla immáron huszonkilencedik darabját állította színpadra, és bár a megvalósítás esélye anyagi okokból még szeptember legelején is kérdéses volt, a társulat által indított adománygyűjtő kampánynak és a támogatók lelkes segédkezésének köszönhetően az előadás szeptember legvégén be lett mutatva az Újpesti Rendezvénytéren. Igazolva ezzel, hogy Pintér Béla színházára huszonkilencedik alkalommal is szüksége van a magyar közönségnek.
Mechanikus legyek apokalipszise – A Westworld és a 4. évad kritikája
2016 óta évadról évadra lehetünk szemtanúi, miképp válik egyre komplexebbé a Feltámad a vadnyugat alapján készített sorozat. Megszokhattuk, hogy nem egy betűhív feldolgozással állunk szemben.
Vezess helyettem – kritika
Murakami Haruki Magyarországon és Európa-szerte az egyik legnépszerűbb kortárs japán író. Sikerének számos komponense közül a nyugati zene- és irodalomtörténethez való szerves kapcsolódást érdemes kiemelni az általunk vizsgált mű bemutatása érdekében. A Vezess helyettem című nagyjátékfilm a szerző azonos elnevezésű novelláján és a Férfiak nő nélkül kötet további elbeszélésein alapszik.
Mocskos idők, kezdjük újra! – A Besúgó ajánló
A ruhatárakból és lejátszási listákból ki nem merülő örök sláger, a popkultúra in memoriam-ja, a hűtőben felejtett hidegháborús maradék: ez nem más, mint a vad-keleti szocialista évtizedek. Idén az úttörőtáboros nyarak nosztalgiájára a HBO Max küldte a behívót.
Oh, azok az ópiummámoros tinédzser évek! – Euphoria 2. évad kritika
Mit kapunk, ha összevegyítjük a tinédzser létet, a dúló hormonokat, a szerfüggőséget, a gyászt, a családon belüli abúzust, a testképzavart, az identitásválságot, a toxikus kapcsolatokat és az egészet olyan képivilággal, zenével jelenítjük meg, amelytől maga a néző úgy érezheti, mintha valamilyen pszichoaktív szer bevételétől álmodná az egészet? Valahogy így lehetne megfogalmazni az HBO nagysikerű sorozatát, az Euphoriát. Felvetül a kérdés, vajon továbbra is működik mindez a képernyőn? Enyhén spoileres kritikámat olvashatják.
Birodalom egy panellakásban
A Móricz Zsigmond körtéren található Óvóhely nevéhez híven kulturális bunkerként szolgál a betévedő vendégek számára. Különösképpen az alternatív- és amatőrszíntársulatok szerelmesei találnak kedvükre való elfoglaltságokat a számos igényt kielégítő italkínálat mellett. Január 28-án sem volt ez másként Varga-Amár Rudolf rendezése, a Vaksötét lárma kapcsán, melynek megtekintésére februárban és márciusban is lesz lehetőség.
Sérülékeny viszonyok – Saját lifttel a pokolba kritika
Daniel Brühl rendezői debütje 2021-ben látott napvilágot. Magasra tette a lécet, hiszen a filmtörténet egyik legnehezebb műfajával kívánt alkotóművészként bemutatkozni. A Saját lifttel a pokolba kamaradráma a legjavából. Az elmúlt évek ismert darabjaival (A kocka; A kör – nem összetévesztendő a népszerű horrorral –; A vizsga) ellentétben a központi karakterek mélyen rejtegetett érzelmeit és gondolatvilágát feltáró rendkívüli szituációt a spekulatív fikció eszköztára nélkül valósítja meg.
Mit olvasol? Semmit – Janne Teller: Semmi kritika
Mi történik, amikor egy marék fiatalból társadalom alakul ki egy közös ügyért? Elsőre inspirálónak hangzik az ötlet, de az irodalom számtalanszor feldolgozta és elrettentővé tette már ezt a koncepciót: sem A legyek ura (William Golding), sem a GONE-könyvsorozat (Michael Grant), sem a 100-könyvsorozat (Kass Morgan) nem ígér tisztán idilli állapotokat egy tinédzserek által újraformált világban […]