Világsikerű musicalek 6. – Minden, ami eddig kimaradt
Musicaleket bemutató cikksorozatunk záró, hatodik részében hat alkotást ismertetünk röviden, melyekről önálló írás formájában nem esett szó, de mindenképpen említést érdemelnek, mivel kiemelten sikeresek voltak, és befolyásolták a zenés színjátszás történetét. Következzen három magyar és három külföldi (egy brit, egy amerikai és egy osztrák) musical, amelyek közül mindet bemutatták, vagy be fogják mutatni Magyarországon is.
Magunkat védeni, magunkat elmesélni – Márfi Márk: Telik. Kritika
A művészet egyik legtitokzatosabb jelensége: ugyanakkora erővel elmondhatsz valami nagyon nagyot a világról vagy valami nagyon kicsit önmagadról. Márfi Márk monodrámája saját előadásában az utóbbit választja, ez azonban nem kisebb vállalás az előbbinél. Az önmagunkkal való számvetés, a megélt élmények újraértelmezése, valamint a család és a szülőhely válnak ennek a személyes vallomásnak legfőbb témáivá. A Telik című előadás a Lóvasút Kulturális és Rendezvénytérben megtekinthető.
Az ember mint a sírni is képes szörnyeteg – Dollár Papa Gyermekei: Úriemberek. Kritika
Van egyfajta zavarba ejtő közelség, ami a kortárs színház egyik legsajátosabb eleme. Nem pusztán arról van szó, hogy a nézők testi jelenléte nélkül az előadás képtelen valóssá válni, hanem hogy a befogadók maguk is az alkotáson belül helyezkednek el. Egy könyvet a kezünkben tartunk, egy filmet a képernyő közvetítésével nézünk, de a színházban akarva-akaratlanul benne vagyunk. Ezzel a távolsághiánnyal játszik a Dollár Papa Gyermekei legújabb darabja is, az Úriemberek.
Világsikerű musicalek 4. – Be More Chill
A most következő cikkben egy olyan musicalről lesz szó, amelyet mindössze három éve mutattak be a Broadwayn. A Be More Chill egy népszerű amerikai ifjúsági regény alapján készült, és bár a mű 2004-ben jelent meg, mondanivalója még aktuálisabb ma, mint akkor volt. Zenéjében és megvalósításában az IT és a számítógépes játékok világát hozza el nekünk, és a dalokat hallgatva is garantáltan futurisztikus érzéseink lesznek. Egy igazi 21. századi musical következik.
Világsikerű musicalek 3. – A padlás
Cikksorozatunk harmadik részében egy magyar alkotásról lesz szó. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter műve 1988 januárja óta megszakítás nélkül szerepel a Vígszínház műsorán, legendás színészekkel. Igazi kultusza van Magyarországon A padlásnak, számos dalát sokan kívülről fújják, jelenleg pedig a Broadway bemutatkozása is előkészületben van. Egy több ezer előadásos magyar sikersztori következik.
Legyen meg a te akaratod? – Fényeskedjék neki / Szkéné Színház. Kritika
Mi mindent vehet el és mi mindent adhat egy családfő halála? Ezt a kérdést szegezi nézőinek Szivák-Tóth Viktor Fényeskedjék neki című drámája, amelyet maga a szerző állított színpadra. A Török-Illyés Orsolya, Szikszai Rémusz, Enyedi Éva, Márfi Márk és Formanek Csaba szereplésével készített darabot október 28–29-én mutatták be a Szkéné Színházban.
Most jön a jó rész! Vagy mégsem… – Amszterdam filmkritika
Az Amszterdam David O. Russell legújabb filmje, melyben keveredik a thriller és komédia, valamint néhol bizarr művészfilmes elemeket is bedob a mixbe, csak hogy legyen valami, ami miatt a mellettünk ülőre nézhetünk a moziban, azon tűnődve, ő vajon érti-e, mi is történik pontosan a nagyvásznon.
Próbaverzió I. / Addiktív szer a zene? – Beszélgetés a Susie & the Pills zenekarral
A Próbaverzió első interjúalanya a Susie & the Pills zenekar. A nem olyan rég megalakult formáció stílusára leginkább az alternatív rock illik, helyenként megfűszerezve punk, grunge és pszichedelikus elemekkel. Első nagylemezük, az Emléknek Jó Lesz 2022-ben jelent meg 12 dallal.
„az alvás az utolsó emlékem magamról” – Győrfi Kata: Te alszol mélyebben – kötetajánló
Győrfi Kata 2019-ben megjelent első verseskötete érdekes olvasmány. Bár kiemelkedő újdonságot nem hoz a kortárs irodalomba, konstans távolságtartó stílusa és erős atmoszférateremtése magával ragadja az olvasót, ismerős témáival pedig megőrzi aktualitását.
Az őrület nullfoka – Franz Kafka: A kastély / Vígszínház. Kritika
„A pokolnak nincsen feneke, szólt. Aki belebukik, abban a zuhanás örök. Az őrületnek nincsen alkonya, mert éjszaka” – írja Hamvas Béla Karnevál című regényének utolsó bekezdésében. Franz Kafka és Bodó Viktor életműve mintha egyaránt erről a zuhanásról és erről az őrületről szólna. Emiatt sem meglepő, hogy Bodó Viktor színházi világának gyarapítása céljából nem először nyúl Kafka műhöz. 2005-ben a Katona József Színházban bemutatott Ledarálnakeltűntem a sokat elemzett és sokszor, sokféleképpen feldolgozott A per című művet interpretálta, de jelen kritika tárgyának, az idén a Vígszínházban bemutatott A kastélynak is megvannak a maga rendezési előzményei.