Mit olvasol? Semmit – Janne Teller: Semmi kritika
Mi történik, amikor egy marék fiatalból társadalom alakul ki egy közös ügyért? Elsőre inspirálónak hangzik az ötlet, de az irodalom számtalanszor feldolgozta és elrettentővé tette már ezt a koncepciót: sem A legyek ura (William Golding), sem a GONE-könyvsorozat (Michael Grant), sem a 100-könyvsorozat (Kass Morgan) nem ígér tisztán idilli állapotokat egy tinédzserek által újraformált világban […]
Út a beteljesüléshez? – Még egy kört mindenkinek kritika
Thomas Vinterberg legújabb alkotásában a kortárs Dánia mindennapjaiba kalauzolja el nézőit. A pontos dátumot és az aktuálpolitikai klímát illetően nem szolgál támponttal. Szemmel láthatóan a magánélet szférája és az ember mint egzisztenciális lény kerül bemutatásra. A történet fókuszában négy, egyazon intézményben tevékenykedő középiskolai tanár áll. Nikolaj 40. születésnapja fontos fordulópont: ahogy a jeles alkalmak általában, […]
Gerhard Richter – Valós látszat (Magyar Nemzeti Galéria)
Ugye, milyen tökéletes cím egy kiállításnak, pláne egy absztrakt kiállításnak? Az emberek nagy százalékára igaz, hogy kifelé mást mutatnak, mint ami valójában, a lelkük legmélyén zajlik Ez egyfajta védelmi pajzs, mert olyan világot élünk, ahol muszáj, sőt elvárás „tökéletesnek” lenni… de én pont az ellenkezőjét, pont a tökéletlenséget imádom. Az absztrakt művészet pedig egy olyan […]
„igenis fontos az, hogy az egyetemi életben alkotók leírhassák a gondolatukat.” – interjú Martzy Rékával, az ELTE Online főszerkesztőjével
Bármennyire is egyszerűnek tűnhet egy hallgatói lap működtetése sokszor több kihívással jár, mint egy bejáratott újságnál dolgozni. Egy hallgatói lap rovatvezetőjeként, fontosnak gondolom, hogy ezeknek a kihívásoknak, lehetőségeknek, és végső soron megvalósításoknak hangot adjunk, és egy olyan diskurzust alakítsunk ki, ahol a hallgatói lapok aktív kortársként és nem kezdőként tekintenek egymásra. Martzy Rékát – az […]
Preparált halott – Post Mortem kritika
A 2000-es évek utáni magyar film ritkán tér el a bevált formuláktól – a magyar romantikus komédiákkal Dunát lehetne rekeszteni –, esetleg csak a kezdő, feltörekvő alkotók vagy művészfilmesek, akik belenyúlnak más zsánerekbe, esetleg független filmet rendeznek. Rengeteg jó kivételt lehetne mondani, akár csak a most mozikban futó Eltörölni Frankot, de ha egészében nézzük az […]
Pataky Attila: „A látható és láthatatlan dolgok kezdtek érdekelni”
Nyár végén jártam az agárdi Edda koncerten. Közben jött az ihlet, hogy jobban megismerjem a zenekar frontemberét. Végtelen nyitottság, közvetlenség és számtalan történet. Így jellemezném Pataky Attilát, akivel egy rendkívül színes, élménydús interjút volt szerencsém készíteni.
Spinvis – A holland alter zene egy személyben
Hollandiában nem olyan elterjedt a szövegközpontú, irodalmi igénnyel megírt alternatív zene mint hazánkban. Nincs holland alteregója Lovasi Andrásnak vagy Bérczesi Róbertnek. Egy kiemelkedő előadó van csupán, aki elektronikusabb vonalon mozogva ezt a műfajt képviseli: ő Erik de Jong, avagy Spinvis. Kisérletező és lo-fi jellegű – talán ezek az ismertetőjegyek írják le őt leginkább, de az […]
Háy János: Elem (Szkéné színház) – kritika
Egy nagybőgős, két színész, és egy kórházi lepedő. Ennyi. Nincs is szükség többre, a jó forgatókönyv alapanyag szokás szerint adott, Kerekes Éva és Mucsi Zoltán pedig gond nélkül hozzák a mindenkori Nőt és Férfit. Mert mint ahogy azt megszokhatta, aki már olvasott/látott Háy János történetet, az tudja, hogy Háy darabjai mindig a mindenkori emberi természetről […]
„A Senedek márka mögött is azért van már történelem.” – Senedek interjú
Talán az internetes mémeket ma már senkinek nem kell bemutatni. A jelenlegi tinédzserek, illetve fiatal felnőttek csoportja számára talán már a Senedek név sem ismeretlen. A Facebookon szerveződő mémoldalak ennek a csoportnak a mindennapi információ meghatározó részét teszi ki, természetesen elsősorban mint humorforrás, de ehhez gyakran közéleti, politikai konnotációk is társulnak. Viszont elvitathatatlan, hogy nagyon […]
méz csurog ereinkben – A feleségem története (2021) kritika
Az adaptációkról jellemző módon a jéghegy csúcsa szokott eszünkbe jutni, és ami előlünk rejtve van, az lenne a könyv. Az Enyedi Ildikó által rendezett A feleségem történetével valami más a helyzet, mintha ennek a sztereotípiának szeretett volna ellene menni, és a lehető legtöbbet átültetni a mozivászonra a könyvből.