Mi lapul a „pucc” mögött? 1. rész – A drag rövid története
Ha még sosem láttunk drag show-t – de ha rendszeres látogatói vagyunk is ilyen eseményeknek –, felmerülhet a kérdés: mi is az a drag? Mit csinál egy drag queen? Mit takarnak a csillogó sminkek, pink platformok, földig érő estélyik és feszesre szorított fűzők? Létezik drag king is? Vagy mi az az AFAB drag queen? Miből is áll egy drag show? Ezekre és még sok más hasonló kérdésre próbálunk választ adni a Mi lapul a „pucc” mögött? című cikksorozatunkban.
Mindennapos, mégis tabu? Gondolatok arról, mit lehet(ne) tenni a (színházi) alkoholizmus ellen
A színházi alkoholizmus komoly probléma az elmúlt évtizedek színészgenerációi számára. A függőség több áldozatot is szedett az utóbbi évtizedekben, a szakma azonban továbbra is keveset beszél róla. A cikk egy rövid gondolatmenetben keresi a választ arra a kérdésre, hogy mégis mit tehet egy, a problémának különösen kitett szakma annak érdekében, hogy valamiféle megoldást találjon erre.
“Mindenkinek azt mondtam: azért rövid a hajam, mert egy nap én fogom játszani Sünit a Padlásban!”
Tímár Zoéval beszélgettünk a színésszé válás rögös útjáról.
Kultúrkalauz 3. – Bécs, a Császárváros
Cikksorozatunk most következő részében egy nem is olyan messzi várost veszünk célba: Bécset, amely mindössze kétórányi autóútra van Budapestről. A Császárváros becenevet viselő metropolisz a magyarok számára is jól ismert terep, ugyanakkor rengeteg izgalmas galériát, színházat és egyéb kulturális látnivalót rejt, amelyek még a bécsiek számára sem feltétlenül ismertek. A „Kaiserstadt” kulturális pezsgése és sokszínűsége következik.
Ray Bradbury a mai világról beszélt – 451 Fahrenheit a Radnóti Miklós Színházban
2015-ben került bemutatásra Kárpáti Péter drámaíró átirata, amely a kultikus Fahrenheit 451-et hozza a színpadra, Nagy Péter István rendezésével. A Radnóti Miklós Színház azóta rendszeresen műsorra tűzi a sikeres darabot, az egyik teltházas előadáson pedig a Hallgató Magazin írója is részt vett. Nézzük hát meg, miféle jövőképpel gazdagodott Ray Bradbury disztópikus világa.
Magic Mike Live vs. Magic Mike’s Last Dance
A Magic Mike’s Last Dance című film 2023. január 25-én került először az amerikai mozivásznakra. Nyolcéves kihagyással jelent meg az első két rész után, ám a rajongók így is kitörő örömmel fogadták. Azt azonban kevesen tudják a harmadik részről, hogy bár fikciós elemekkel megspékelve, de egy igaz történetet mesél el, mégpedig a Magic Mike Live nevű táncos show-ét.
Világsikerű musicalek 6. – Minden, ami eddig kimaradt
Musicaleket bemutató cikksorozatunk záró, hatodik részében hat alkotást ismertetünk röviden, melyekről önálló írás formájában nem esett szó, de mindenképpen említést érdemelnek, mivel kiemelten sikeresek voltak, és befolyásolták a zenés színjátszás történetét. Következzen három magyar és három külföldi (egy brit, egy amerikai és egy osztrák) musical, amelyek közül mindet bemutatták, vagy be fogják mutatni Magyarországon is.
Világsikerű musicalek 5. – Az operaház fantomja
Az operaház fantomja egy igazi Broadway-rekorder, 30 évig megszakítás nélkül futott New Yorkban, 2012-ben a tízezredik előadását ünnepelték, emellett több mint 100 ország zenés színpadain bemutatkozott már. A párizsi operaház falai között játszódó misztikus történet zenés változata Magyarországon is igen népszerűvé vált. De miért ilyen sikeres a történet, és kik állnak a hatalmas siker mögött?
Magunkat védeni, magunkat elmesélni – Márfi Márk: Telik. Kritika
A művészet egyik legtitokzatosabb jelensége: ugyanakkora erővel elmondhatsz valami nagyon nagyot a világról vagy valami nagyon kicsit önmagadról. Márfi Márk monodrámája saját előadásában az utóbbit választja, ez azonban nem kisebb vállalás az előbbinél. Az önmagunkkal való számvetés, a megélt élmények újraértelmezése, valamint a család és a szülőhely válnak ennek a személyes vallomásnak legfőbb témáivá. A Telik című előadás a Lóvasút Kulturális és Rendezvénytérben megtekinthető.
Az ember mint a sírni is képes szörnyeteg – Dollár Papa Gyermekei: Úriemberek. Kritika
Van egyfajta zavarba ejtő közelség, ami a kortárs színház egyik legsajátosabb eleme. Nem pusztán arról van szó, hogy a nézők testi jelenléte nélkül az előadás képtelen valóssá válni, hanem hogy a befogadók maguk is az alkotáson belül helyezkednek el. Egy könyvet a kezünkben tartunk, egy filmet a képernyő közvetítésével nézünk, de a színházban akarva-akaratlanul benne vagyunk. Ezzel a távolsághiánnyal játszik a Dollár Papa Gyermekei legújabb darabja is, az Úriemberek.
