Ezeregy éjszaka – Elképesztő musical-újdonság a Magyar Színházban

Ezeregy éjszaka, Pesti Magyar Színház

A Szegedi Szabadtéri Játékokon debütált Geszti Péter, Monori András, és Tasnádi István world musicalje, az Ezeregy éjszaka, amely most kőszínházban, a Pesti Magyar Színház színpadán is bemutatkozott. November 2-án, a sajtónyilvános főpróbán a Hallgató Magazin cikkírói is helyet foglaltak a nézőtéren, és amit láttunk, az igazán elképesztő, és újszerű volt.

Haikuk és instaköltészet – Avagy létezik-e párszavas líra?

Fodor Ákos kötetek

 Borítókép: Fodor Ákos-kötetek. Forrás: Bóta Zsófia, Hallgató Magazin Valószínűleg mindannyian találkoztunk már a közösségi médiában számtalan, hosszabb-rövidebb verssel. Rengeteg olyan profil található mostanában, amelyek csak a saját verseik, gondolatfoszlányaik posztolására jöttek létre – ezt nevezzük instaköltészetnek. Legyenek a versek akár angolul, akár magyarul, ez a jelenség egyre gyakoribb, hiszen a rövid, pársoros versek is egyre […]

Élők és holtak formázója – Madame Tussauds és a popkultúra

Madame Tussauds Budapest

Idén tavasszal nyitotta meg kapuit a Madame Tussauds Budapest és ennek kapcsán érdemes elmélyednünk a kérdésben, hogy a panoptikumok hol helyezkednek el a kulturális ranglétrán. Turisztikai fogás inkább, vagy egy olyan tárlat, amelyet mindenkinek kötelező jelleggel végig kell járnia egyszer? Ha utóbbi, akkor a hazait vagy a külföldieket érdemes inkább meglátogatni?

Barbie Land, a totalitárius giccs birodalma

Barbie Land

Barbie: minden kislány kedvenc rózsaszínbe csomagolt játék-álma. Milan Kundera: egy cseh író, aki munkásságával kapcsolatot teremtett a filozófia és a regények világa között, és ezáltal a 20. század klasszikusai közé került. Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című művében megalkotja a „totalitárius giccs” fogalmat, 41 évvel később pedig megjelenik a Barbie film, a kettő között pedig meglepő összefüggések születnek.

Agatha Christie filmadaptációk – Ad vagy elvesz az élményből?

Agatha Christie filmen

A Christie-univerzum folyamatosan bővül különböző újradolgozásokkal. Kicsivel több mint egy hónapja került a legújabb film, a Szeánsz Velencében a mozikba. Ahogy a legutóbbi feldolgozások, amelyek 2017 óta fel-feltűnnek a filmvásznon, úgy sajnos a mostani sem aratott osztatlan sikert a nézők körében.

„Kellenének gyújtó hatású előadók, akik valóban valami forradalmit csinálnak” – Interjú Bősze Ádámmal

Bősze Ádám

Bősze Ádám ismert zenetörténész, rádiós és televíziós műsorvezető, antikváriumtulajdonos. Esztrádembernek vallja magát. Állítása szerint 16 éves koráig hidegen hagyta a komolyzene, mégis miután szerzetesként nyolc évet élt, a Zeneakadémiára jelentkezett, zenetudomány szakra. Sok mindenkinek és sokféleképpen elmondta már eddigi élettörténetét, ezúttal megpróbáltuk nem (csak) erről kérdezni. A fiatalok és a komolyzene viszonya érdekelt minket, ezért interjúnkban olyan gócpontokra igyekeztünk rátapintani, ahol valamit megtudhatunk erről; ha nem is találtunk univerzális igazságokat, a zenetörténész szubjektív nézőpontjával megvizsgáltuk a kérdéskört. Egyetemista éveivel kapcsolatban arról kérdeztük, hogyan mélyült el a kapcsolata a komolyzenével, illetve hogyan habzsolta a budapesti komolyzenei életet a kilencvenes évek elején. Kitértünk arra is, hogyan vélekedik arról a jelenségről, hogy a tinédzsereket, fiatal felnőtteket miért nem érdekli igazán a műfaj, és hogy vajon ez kinek lehet a sara, ha valóban valakié…

Kultúrkalauz 5. – A Baltikum kincsei (Észtország, Lettország, Litvánia)

Államok

A Kultúrkalauz cikksorozatának ötödik részében megbontjuk az eddigi formátumot; egyből három országot vesézünk ki kulturális szempontok alapján az eddigi városok helyett. Ez a három területileg kicsi, ám kulturálisan nagy ország Északkelet-Európában található, közös jellemzőik pedig a hatalmas erdőségek, a pezsgő néphagyomány, és nagymértékű turisztikai fejlődés. A balti államok következnek.

Meztelen boldogság – Kék lagúna ajánló

Kék lagúna

A Trafó Kortárs Művészetek Házában bemutatott, a Dollár Papa Gyermekei társulat gondozásában megvalósított Kék lagúna című darab igencsak nagy port kavart, amit talán az bizonyít leginkább, hogy az előadásokról átlagosan minden tizedik ember kisétál. Vajon mitől lett ez a színmű ennyire megosztó?