Világsikerű musicalek 1. – Les Misérables – A nyomorultak

A világ leghíresebb musicaljeit bemutató és népszerűsítő sorozatunk első részében Claude Michel Schönberg és Alan Boublil világhírű művével, a Nyomorultakkal foglalkozunk. A Victor Hugo regényéből íródott többszörös Tony-díjas alkotást 1980-as párizsi ősbemutatója óta világszerte több millió néző látta, tizenegy nyelvre fordították le, számos dala pedig önálló slágerként a zenei toplistákra is felkerült. Nézzük végig, milyen utat járt be a mű és minek köszönheti sikerét.
Fogantatástól fogadtatásig – Pintér Béla és Társulata: Az imádkozó. Kritika

Pintér Béla immáron huszonkilencedik darabját állította színpadra, és bár a megvalósítás esélye anyagi okokból még szeptember legelején is kérdéses volt, a társulat által indított adománygyűjtő kampánynak és a támogatók lelkes segédkezésének köszönhetően az előadás szeptember legvégén be lett mutatva az Újpesti Rendezvénytéren. Igazolva ezzel, hogy Pintér Béla színházára huszonkilencedik alkalommal is szüksége van a magyar közönségnek.
Szabó Erik: „Magammal szemben mindig kritikus vagyok.”

Szabó Eriknek a művészet gyerekkora óta az élete része. Kipróbálta magát több művészeti ágban is, és végül a színészet, illetve bábszínészet lett a befutó számára. Erikkel legközelebb November 20-án a Budapest Jazz Clubban a Padlás musicalben lehet találkozni.
Ilyen volt a Liliom főpróbája – Az Örkénybe látogattunk

Ma, október 8-án kerül bemutatásra az Örkény István Színház új előadása, a Liliom. Két héttel ezelőtt volt szerencsénk eljutni a darab főpróbájára, cikkünkben élményeinkről mesélünk.
Művészek a művésze(te)kért – Interjú az Art. ötletgazdáival

Április 28-án tartja első eseményét az Art., ennek apropóján beszélgettünk az ötletgazdákkal, Sipos Bálinttal és Plaszkó Bencével. A szervezők mindketten színészként végeztek, innen is ismerik egymást. Bálint a METU-n folytatta turizmus-vendéglátás szakon, Bence pedig színészként helyezkedett el. Összefogásuk és alkalmazott ismereteik eredménye az Art., amiről az alábbi interjúból ismerhettek meg részleteket.
Birodalom egy panellakásban

A Móricz Zsigmond körtéren található Óvóhely nevéhez híven kulturális bunkerként szolgál a betévedő vendégek számára. Különösképpen az alternatív- és amatőrszíntársulatok szerelmesei találnak kedvükre való elfoglaltságokat a számos igényt kielégítő italkínálat mellett. Január 28-án sem volt ez másként Varga-Amár Rudolf rendezése, a Vaksötét lárma kapcsán, melynek megtekintésére februárban és márciusban is lesz lehetőség.
Kézzel írt múlt – Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója

Az irodalom, és legfőképp a líra szerelmeseként, Radnóti költészetének rajongójaként, szerettem volna belelátni verseinek mélységébe, illetve meglátni sorai közé rejtett gondolatait. Ezért is vártam már izgatottan a „Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója” című előadást a Várkert Bazárban. Hiszen ki más tarthat hiteles tükröt a költőnek, mint saját felesége?
„Három éve volt, hogy egy magánéleti krízis okán a színházba kerültem.” -Papp Máté interjú

Mindig is érdekelt, hogy milyen lehet feltörekvő alkotónak lenni, aki a filmes és színházi világban próbálja megtalálni a helyét. Egy ifjúsági darab megnézése után alkalmam is adódott rá, hogy kiderítsem. Papp Mátéval beszélgettem a Katona József Színházban újonnan bemutatott darabbal kapcsolatban. Mik voltak az első filmes élményeid? Papp Máté: Az apukám dokumentumfilm-rendező, ebből adódóan már […]
Háy János: Elem (Szkéné színház) – kritika

Egy nagybőgős, két színész, és egy kórházi lepedő. Ennyi. Nincs is szükség többre, a jó forgatókönyv alapanyag szokás szerint adott, Kerekes Éva és Mucsi Zoltán pedig gond nélkül hozzák a mindenkori Nőt és Férfit. Mert mint ahogy azt megszokhatta, aki már olvasott/látott Háy János történetet, az tudja, hogy Háy darabjai mindig a mindenkori emberi természetről […]