Mézhamisítás – az egyik legtöbbet hamisított termék
Folyamatosan nő a világ méz fogyasztása. A boltokban kapható mézek eredete viszont kétes, nagy százalékban hamisított. De mit jelent hogy hamis egy méz? És miért káros ez?
Zöld megoldások otthon – Zöldülő konyha
Ebben a sorozatban fenntartható praktikákat, és környezetvédő alternatívákat kínálunk fel az olvasóknak, mindezt különböző helyiségekre és életterekre bontva. Elsőként a konyhával foglalkozunk, hogy azon belül mit érdemes megtartani vagy éppen mellőzni és mindezzel hogyan segítheted nemcsak a bolygót, de a pénztárcádat is.
Piros-fehér-ZÖLD – Magyarország megújuló energiaforrásai
Manapság egyre gyakrabban hallani a megújuló energiaforrásokról, ezért az alábbi cikkben lokális szempontból fogom körbejárni a témát, ennek értelmében bemutatva hazánk megújuló energiaforrásait, azoknak kihasználtságát és hasznosítási fajtáit.
Kisebbek lesznek a halak a túlhalászás miatt?
A túlhalászás komoly genetikai kockázatot jelent a halállományunkra. Nem csak a biodiverzitás csökkenése problémás, a halászat hatással van a szabadvizi halak testméretére is és ez közvetlenül befolyásolja az ipar hatékonyságát, a nehezen visszafordítható biológiai károkról nem is beszélve.
Go vegan! Go vegan? – Véleményem és tapasztalataim a vegánságról
A vegánság egy olyan téma, amely sok mindenkit megoszt, mert nem megszokott. Az, aki nem eszik állati eredetű ételt, felhívja magára a figyelmet. Ám nem feltétlen pozitív képet alakítanak ki a növényi étrendet folytatókról, pedig több van a háttérben, mint puszta saláta-szűzérme dilemma.
A majmok elképesztő memóriája – Cognitive trade-off theory
Létezik egy hipotetikus elmélet, mely szerint az ember evolúciós fejlődése során a kommunikációs képességei javára lemondott a memória adta „szuperképességekről”. Ennek ellenére az emberszabású majmok felsőbbrendű memóriával és számunkra ismeretlen kommunikációs készségekkel rendelkeznek.
Miért olyan nehéz zöldnek lenni – avagy miért nem változtatunk?
A közösségi médiától kezdve a reklámokon át a szomszéd néniig mindenki az arcodba kiáltja, hogy nagyon gyorsan válts egy hosszabb távon fenntartható és környezetkímélőbb életmódra, mert a Föld készletei végesek, s ha nem cselekszünk mihamarabb, nemhogy a leendő unokáink, de még mi is súlyos nélkülözésre fogunk kényszerülni további földi tartózkodásunk alatt. Ezek a vészjósló mondatok már mind ismeretesek számunkra, kántáljuk, mint kisiskolás a mondókát, de miért van az, hogy mégsem látunk egy egyetemes összefogást, amely kiterjedne az egész emberiségre? Egy olyan fajta változást, amelyben mindenki szervesen kivenné részét? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.
Honnan jön ez a sok szemét amibe lassan belefulladunk?
Évente több ezer millió tonna szemetet termelünk Európában. Nem véletlen, hogy egyre többek gondolják úgy, hogy tenniük kell a helyzet javításáért. De honnan jön ez a sok szemét és ki érte a felelős? Segít egyáltalán, ha nullára redukáljuk háztartásunk szemét termelését?
Méhviasz rudakba rejtett mosogatószer
Ha én kajakozás közben épp majdnem vízbe fulladnék egy darab műanyagtól az feltehetőleg nem abba gyűrűzne ki, hogy hamarosan méhviaszba csomagolt vegyszereket fogok árulni. Az Etee megalkotójánál ez így történt.
Mik is azok a bevásárló közösségek? – Bemutatjuk a Szatyorboltot!
A bevásárlóközösségek (szatyor közösségek) olyan önkéntes alapon szerveződő csoportok, amelyekben a helyi élelmiszer termelők és vásárlók kapcsolatba kerülnek. Céljuk lehet a helyi kistermelők számára piac biztosítása, a vásárlók egészséges élelmiszerrel való ellátása, illetve a fenntartható életmód propagálása.